Rápirítana az EU új szabályozása a médiára és a közösségi oldalakra

Magyarországon a kormánypárt, a Fidesz gyakorlatilag átvette az ellenőrzést a média négyötöde felett – állapította meg a Riporterek Határok Nélkül. A nemzetközi jogvédő szervezet szerint Magyarország a korábbi években általában lejjebb csúszott a sajtószabadság-ranglistán, tavalyhoz képest azonban megfordult a trend.

A 85. helyről a még mindig siralmas 72. pozícióra kúszott fel az ország.

Az unióban azonban nem Magyarország az egyedüli, ahol a médiapluralizmus erősítése és az újságírói függetlenség elérése még hagy „némi kívánnivalót” maga után.

Célul tűzték ki a kémszoftverek például a Pegasus használatának korlátozását, amelyekkel elsősorban újságírókat figyeltek meg – Magyarországon kívül Görögországban, Spanyolországban és Franciaországban.

A végső szövegezés szerint az újságírók forrásaihoz vezető minden intézkedést indokolni és előzetes bírói engedélyhez kell kötni. Kémprogram csak akkor vethető be, ha minden egyéb lehetőséget kimerítettek.

A javaslatokat kétkedve fogadták a többi között Németországban, ahol egyes tartományok már korábban is arra figyelmeztettek, hogy az Európai Bizottság túllépi a hatáskörét az uniós országok médiaügyeinek szabályozásában – emlékeztetett a Politico.

Ráadásul a végleges szövegben kijátszható kiskapuk maradtak, egyes részei pedig nem eléggé határozottak ahhoz, hogy az EU konkrét intézkedésekkel gátolja a médiaszabadság sérülését.

A politikusok maradjanak távol a szerkesztőségektől

A véglegesített törvény célja, hogy a hírszerkesztőségeket – köztük a közszolgálati műsorszolgáltatókat is – megvédje a politikai beavatkozástól. A törvény szabályozza a vezetői csapat kiválasztását, és menesztésének esetleges körülményeit, továbbá a „fenntartható és kiszámítható” finanszírozást annak érdekében, hogy a szerkesztőség ne váljon politikai visszaélés áldozatává.

Szigorúan ellenőrzik az állami hirdetéseket, a közpénzeket pedig nyíltan és hátrányos megkülönböztetés nélkül kell kiosztani a médiumok sokasága között – az általuk tálalt tartalomtól függetlenül.

A magyarországi tendencia az információ monopolizálásához vezetett, és nem szeretnénk, ha máshol is bekövetkezne

– mondta korábban az Európai Bizottság alelnöke. Věra Jourová hozzátette: „Nagy a különbség egy átlátható módon és gazdaságosan működő szerkesztőség, illetve egy korrupt média rejtett módon támogatása között.”

A közösségi média önkényének megzabolázása

A közösségi médiaóriások – a Meta alkalmazásai vagy az X – a jövőben csak 24 óra elteltével távolíthatják el a hivatalos médiaszolgáltatók bejegyzéseit abban az esetben, ha úgy vélik: azok tartalma sérti a platform saját szabályozását. Ugyanakkor meg kell teremteniük annak a feltételeit is, hogy a tartalomszolgáltató megtámadja az egyoldalú döntést.

Ehhez bizonyítaniuk kell szerkesztőségi függetlenségüket a politikai hatalomtól, és meg kell adniuk elérhetőségüket.

A mechanizmus ellenzői – az érintett platformokon kívül a dezinformációs aktivisták is – keményen ellenezték ezt a hozzáállást, mert a 24 órát túl hosszú időszaknak tartják.

Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a szabályozás – szankciók nélkül – nem hozza meg a várt eredményeket. „Az aggódó brüsszeli levelek nem fogják rábírni Orbánt Viktort, hogy lazítsa a magyar médiaszektor ellenőrzését” – mondta korábban Daniel Freund zöldpárti törvényhozó az EP-ben.

Jóllehet a jogszabály nem tartalmaz bírságokat, nagy árat fizethetnek azok a tagországok, amelyek figyelmen kívül hagyják az előírásokat – figyelmeztetett Jourová, aki kilátásba helyezte, hogy a szabályszegőket bíróság elé állíthatják, és ezzel magas büntetéseket kockáztatnak.

A szabályozás nagy részét 15 hónappal a hatálybalépés után kezdik alkalmazni.

(Borítókép: A z Axel Springer Verlag kiadó kivilágított épülete Berlinben  2011. január 6-án . Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary)