A törvényi szigorítások sem állíthatják meg a tömeggyilkosokat?

További Külföld cikkek
-
Feltámadt az Iszlám Állam, óriási a veszély
- Titkos drogcsempészalagútra bukkantak a hatóságok, amelyen marokkói hasist szállítottak a csempészek
- Megszólalt az olasz püspöki kar főtitkára Ferenc pápa állapotáról
- Drogkartelleket nyilvánított terrorszervezetekké az amerikai külügyminisztérium
- Szijjártó Péter: A békével elkerülhetőek a nukleáris erőművek elleni támadások
„Ez az ember bevásárlóközpontban, sportlétesítményben vagy a metróban is lecsapna” – mondta Pavel Cerny rendőrségi oktató az egyetemi támadás miatt felvetett biztonsági óvintézkedésekkel kapcsolatban a CTK hírügynökségnek.
Hozzátette, hogy a fémdetektorok felszerelése és az ellenőrző pontok kialakítása jelentős kiadásokkal járna, és az elvárt hatás helyett inkább akadályokat jelentene a mindennapi életben – adta hírül az MTI.
Az oktató az iskolák bejáratánál javasolt szigorúbb intézkedésekről elmondta, hogy egy iskolai gondnok ahelyett, hogy feltartóztatná a támadót, annak első áldozata lenne. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenőrző pontoknál kialakult sorok a támadó célpontjaivá válhatnak.
A diákok petíciójában javasolt fegyvertartási tilalommal kapcsolatban kifejtette:
meglátása szerint a civilekre kivetett tilalom nem vezethet megoldáshoz.
„Ha az illető nem jutott volna legális úton lőfegyverhez, akkor a támadást valami mással követte volna el” – mondta, felidézve az 1975-ben halálra ítélt és kivégzett tömeggyilkos, Olga Hepnarová esetét, aki 1973-ban furgonjával egy villamosmegállónál várakozó tömegbe hajtott, miután rájött, hogy nem tud fegyverhez jutni.
Védelmi képzésekben lát megoldást a rendőrségi szakértő
Cerny elmondta, hogy biztonsági korlátok és fegyvertartási tilalom helyett az emberek képzésekkel és gyakorlatokkal való felkészítése lehet hatásos módszer a hasonló fenyegetések ellen. Ezeknek a védelmi előírásoknak tartalmazniuk kell azt, hogyan ismerheti fel valaki, hogy veszélybe került, hogyan tudja értesíteni erről a biztonsági erőket, és hogyan kell felkészülnie az érkezésükre – tette hozzá.
Meglátása szerint egy olyan rendszer bevezetése is hasznos lenne, amelyben adott esetben egy instrukciókkal ellátott figyelmeztetést küldenének meghatározott területen belüli mobileszközökre.
A szolgálaton kívüli rendőrök is fontos szerepet tölthetnének be az ilyen támadások kivédésében, amennyiben újból engedélyt kapnának szolgálati fegyverük munkaidejük utáni viselésére – tette hozzá, nehezményezve, hogy az egyetemi lövöldözéshez elsőként kiérkező rendőröknek nem állt rendelkezésükre megfelelő lőfegyver a gyilkos elleni fellépéshez.
Tizenöt embert ölt meg a prágai lövöldöző
Több fegyvert is nagyobb táskákban csempészhetett be a prágai lövöldöző
Otthonában pedig kezdetleges, házilag gyártott robbanószerkezeteket is találtak.
A Petr Fiala vezette cseh kormány megkezdte a hatályban lévő fegyvertörvény módosítását, miután december 21-én egy 24 éves cseh férfi 14 embert megölt, majd magával is végzett. A tizenötödik halálos áldozat a kórházban halt bele sérüléseibe.

A tettes a mészárlását olyan fegyverekkel követte el, amiket legálisan tartott – összesen nyolc lőfegyverre, köztük két félautomata puskára volt fegyvertartási engedélye –, emiatt Csehországban elindult egy vita arról, hogy módosítani kell-e, és ha igen, miként a jelenlegi szabályozást, hogy az ehhez hasonló tragédiákat a jövőben elkerüljék.
(Borítókép: A rendőrség biztosítja a Károly Egyetem környékét a 2023. december 21-i lövöldözés helyszínén Prágában. Fotó: Gabriel Kuchta / Getty Images Hungary)