Dél-Korea hadseregének új ellensége van

Dél-Korea mindig is óvakodott Észak-Korea nukleáris és rakétafenyegetéseitől, és mintegy félmillió katonából álló aktív haderővel rendelkezik. Azonban a születési ráta alapján mindössze 0,78 gyermek jut egy nőre, így a matematika jelenleg Dél-Korea legnagyobb ellensége lehet, és szakértők szerint nincs más választása, mint csökkenteni a haderejét – közölte a CNN.

A jelenlegi születési arányszámunkkal a jövő eleve el van döntve. A haderő leépítése elkerülhetetlen lesz

– mondta Choi Byung-ook, a Sangmyung Egyetem nemzetbiztonsági professzora.

Szerinte a jelenlegi létszám fenntartásához a dél-koreai hadseregnek évente 200 ezer katonát kell toboroznia vagy besoroznia.

De 2022-ben kevesebb mint 250 ezer csecsemő született összesen. Feltételezve, hogy a férfiak és nők aránya 50-50 százalékos, ez azt jelenti, hogy 20 év múlva, amikor ezek a gyermekek elérik a hadseregbe való bevonuláshoz szükséges kort, csak körülbelül 125 ezer férfi áll majd rendelkezésre a szükséges 200 ezer helyett.

Dél-Koreában a nőket nem sorozzák be, és a védelmi minisztérium adatai szerint az önkéntes nők a jelenlegi koreai hadseregnek mindössze 3,6 százalékát teszik ki. Az újszülöttek éves száma pedig az előrejelzések szerint csak tovább fog csökkenni, 2025-re 220 ezerre, 2072-re pedig 160 ezerre a koreai statisztikai hivatal szerint.

A felkészülés

Bár Dél-Korea csökkenő születési rátája az elmúlt években a címlapokra került, a hadsereg már előre látta ezt a tendenciát, és felkészült rá.

A 2000-es évek elején Szöul önként döntött úgy, hogy a 2006-os 674 ezer főről 2020-ra félmillióra csökkenti az aktív katonák számát, abból kiindulva, hogy az Észak-Korea jelentette fenyegetés fokozatosan csökken, és hogy egy kisebb, de elit katonaságot kíván létrehozni – olvasható egy szöuli jelentésben. 

2022-es védelmi fehér könyv szerint Dél-Korea hadserege elérte ezt a célt, két évtized alatt, 2002 és 2022 között 27,6 százalékkal csökkentette a csapatok létszámát.

Ha Kim Dzsongun a 38. szélességi körön keresztül támadna, amely a koreai háborút lezáró 1953-as fegyverszünet után elválasztotta Észak- és Dél-Koreát, akkor a legnagyobb védelmi terhet a dél-koreai hadsereg viselné.

A technológia lehet a megoldás

Szakértők szerint Dél-Koreának a tudomány felé kell fordulnia, hogy ellensúlyozza az észak-koreai fenyegetést, és a létszámválságot technológiai átalakulássá alakítsa. 2005-ben a dél-koreai védelmi minisztérium közzétett egy tervet, amely szerint 2020-ra a hadsereget tudomány- és technológiaközpontú haderővé kell fejleszteni, de az előrelépés csekély volt.

Bár a hadsereg próbálkozott az átállással, nem volt sürgető, mert a dél-koreai sorkatonákkal rengeteg emberi erőforrás állt rendelkezésre

– mondta Choi.

Oroszország ukrajnai háborúja azonban megmutatta a világnak, hogy a modern csatatéren a puszta csapatok száma nem elég. Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma által nemrégiben készített értékelés szerint az orosz szárazföldi erők 360 ezer katonájából – beleértve a szerződéses és sorkatonai állományt is – Moszkva legalább 315 ezret veszített a harcmezőn.

Ukrajna drónok és a nyugati partnerek által szállított csúcstechnológiás fegyvereinek használata sok halálos áldozatot követelt a nagyobb létszámú orosz haderőtől. Dél-Korea nagy hangsúlyt fektet az új technológiák harcoló egységeibe való integrálására.

Chun, volt dél-koreai tábornok szerint azonban a technológia nem csodaszer. A terület elfoglalásához és megtartásához például emberekre van szükség. A mesterséges intelligencia (MI) rendszerek működtetéséhez és felügyeletéhez pedig jól képzett emberek kellenek a harctéren.

A lehetőségeik

Emiatt a szakértők szerint a sorkatonai rendszer és az abból származó tartalékos komponens kihasználásával tudnának erősíteni.

Miután a dél-koreai férfiak befejezik a 18–21 hónapos kötelező katonai szolgálatot, nyolc évre tartalékosokká válnak. Ez idő alatt évente egyszer behívják őket a kijelölt egységekbe, hogy gyakorolják velük a beosztásukat és feladataikat. Ezt követően pedig 40 éves korukig minden évben polgári védelmi kiképzésen kell részt venniük.

A rendszer jelenleg 3,1 millió tartalékos katonát biztosít Dél-Koreának. A tartalékosoknak minden évben kétéjszakás, háromnapos kiképzésen kell részt venniük. Az egyik folyamatban lévő kísérleti rendszer szerint a tartalékosok egy kiválasztott csoportja évente 180 napot fog kiképzésben részt venni, hogy megerősítsék képességeiket.

Egy másik lehetőség a hivatásosok – parancsnokok, tiszthelyettesek és altisztek – számának növelése, akik mind önkéntesek, és hosszabb ideig szolgálnak, amely során jártasak lennének a fejlett fegyverrendszerek kezelésében, hogy a csökkenő létszám ellenére megakadályozzák a harci képességekben mutatkozó hiányosságokat.

A hadsereg a védelmi minisztérium szerint a 2017-es 31,6 százalékról 2022-re 40,2 százalékra növeli a hivatásosok arányát a teljes haderőn belül. A tervek szerint 2027-re további 40,5 százalékra emelik ezt a létszámot.

A hadseregnek óriási nehézséget okoz a kiváló belépő szintű hivatásosak biztosítása, akik 10, 20 év múlva egy kiváló tisztikart alkotnának. A káderek számára nyújtott elégtelen pénzügyi és szociális juttatások a fő okai a csökkenő jelentkezési arányoknak.

Szakértők szerint a nők besorozása megoldhatná Dél-Korea problémáját, de szerinte ennek túl sok akadálya van a hagyományosan patriarchális koreai társadalomban. És még ha ezeket le is küzdenék, egyszerűen túl drága lenne.