További Külföld cikkek
- Meghalt a brit szexguru, aki milliókat világosított fel a nemi együttlétről
- Vörös listára helyezhetik az Interpolnál a Magyarországra menekült lengyel miniszterhelyettest
- Új külügyminisztert nevezett ki a szíriai vezetés
- Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét a németországi terrortámadás kivizsgálásához
- A volt skót igazságügyi miniszter is megszólalt a Lockerbie-merényletről
A szakértők szerint egy átlagos vastagságú emberi hajszál ezredrészének felelnek meg a nanoplasztikok, amik olyan aprók, hogy az emésztőrendszer vagy a tüdő szövetein keresztül a véráramba vándorolhatnak, és potenciálisan káros szintetikus vegyi anyagokat juttathatnak a szervezetbe, a sejtekbe, bármilyen életkorban.
Az új tanulmány szerint, melyet a Columbia Egyetem készített, egy liter palackozott víz átlagosan 240 000 részecskét tartalmazott hétféle műanyagból, ezek 90 százalékát nanoplasztikként azonosították, a többi pedig mikroműanyag volt – írja a CNN.
A mikroműanyagok olyan polimerdarabkák, amelyek az 5 milliméternél kisebbtől az 1 mikrométeres méretig terjedhetnek. Bármi, ami ennél is kisebb, nanoplasztiknak minősül.
„Ez a tanulmány rendkívül lenyűgöző. A munka, amit ebbe fektettek, tényleg mélyreható, úttörőnek nevezném” – mondta Sherri Mason, a pennsylvaniai Erie-ben található Penn State Behrend fenntarthatósági igazgatója.
Mason szerint az új eredmény megerősíti a szakértők régóta hangoztatott tanácsát, ami szerint a csapvizet üvegből vagy rozsdamentes acélból készült edényekből kell inni, hogy csökkentsük a szervezetünkbe jutó káros anyagoknak való kitettséget. Hozzátette, hogy ez a tanács más, műanyagba csomagolt élelmiszerekre és italokra is vonatkozik.
Majdnem ugyanúgy, ahogyan folyamatosan vedlenek a bőrsejtek, a műanyagok is folyamatosan vedlenek le apró darabkákat, amelyek letörnek, például amikor kinyitjuk a boltban vásárolt saláta műanyag dobozát vagy a műanyagba csomagolt sajtot
– tette hozzá Mason.
A szakértők szerint a nanoplasztikok a műanyagszennyezés legaggasztóbb típusai az emberi egészségre nézve.
Ez azért van így, mert a parányi részecskék képesek behatolni a főbb szervek egyes sejtjeibe és szöveteibe, potenciálisan megszakítva a sejtfolyamatokat, és lerakva olyan endokrin károsító vegyi anyagokat, mint a biszfenolok, ftalátok, égésgátlók, per- és polifluorozott anyagok és nehézfémek.
Kutatók vemhes egerekkel is tesztelték a mikroműanyagos elméletet. Az eredmény szerint valóban megtalálhatóak voltak az egérmagzat szerveiben a műanyag részecskék, már 24 órával azután, hogy a terhes egéranya műanyagrészecskéket lélegzett vagy vitt be a szervezetébe.