Tarjányi Péter: Oroszországnak nem érdeke, hogy tűzszünet legyen

A The New York Times néhány hete – számos orosz és nyugati forrásokra hivatkozva – arról írt, hogy Vlagyimir Putyin közvetítőkön keresztül megüzente a Nyugatnak, hogy hajlandó a tűzszünetre, ha Oroszország megtarthatja a már elfoglalt ukrán területeket. 

Tarjányi Péter az év első Frontvonal-adásában úgy kommentálta az amerikai lap értesüléseit, hogy ő ezt a dolgot

A biztonságpolitikai szakértő szerint kommunikációs szempontból érthető, hogy az oroszok igyekeznek elhitetni a világgal, hogy nyitottak a tárgyalásokra, de valójában ehhez semmilyen érdekük nem fűződik. 

Szerinte az ukránok jelenleg komoly forrás- és készlethiányokkal küzdenek a fronton, mivel az Egyesült Államokból érkező támogatások gyakorlatilag leálltak. Egy tűzszünet azonban lehetőséget biztosítana számukra, hogy felkészülhessenek a védekezésre, valamint egy esetleges ellentámadásra, ezért katonai szempontból irracionális döntés lenne az oroszok részéről tárgyalóasztalhoz ülni. 

Miért adnának időt Ukrajnának egy ilyen helyzetben? 

– teszi fel a kérdést Tarjányi. 

A biztonságpolitikai szakértő szerint ráadásul az elmúlt időszak eseményei azt mutatják, hogy Oroszország továbbra is keményen folytatja ezt a háborút, a heves csapásokkal pedig az a célja, hogy nyomást helyezzen Zelenszkijékre, és elbizonytalanítsa a kijevi vezetést. 

Kibékíthetetlen ellentét

Tarjányi Pétert arról is megkérdeztük, hogyan értékeli a legújabb fejleményeket, miszerint hamarosan sor kerülhet egy csúcstalálkozóra a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök között. A biztonságpolitikai szakértő ezzel kapcsolatban is szkeptikus volt, szerinte ugyanis ha létrejön is egy ilyen tárgyalás Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij között, az nem hoz áttörést a kettejük kapcsolatában, mert szerinte a gondolkodásuk 180 fokban eltér egymástól,

Tarjányi szerint az ukránok is tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen találkozó sem változtat a magyar kormány álláspontján, miszerint nem támogatják Ukrajna európai uniós csatlakozását, de kommunikációs szempontból mégis mindkét fél profitálhat az egyeztetésből. 

Kiköszörült csorba

A műsorban szót ejtettünk az elmúlt időszakban végrehajtott közel-keleti merényletekről is. Mint ismert, 2024. január elején Bejrútban egy izraeli dróncsapás végzett a Hamász egyik fontos vezetőjével, Száleh al-Arúrival. A feltételezések szerint a Hamász Politikai Irodájának helyettes vezetője felelt az irániakkal és a Hezbollahhal való kapcsolattartásért, valamint részt vett a zsidó állam ellen elkövetett 2023. október 7-i támadás előkészítésében. 

Tarjányi Péter szerint ez az akció egyértelmű győzelem volt Izrael számára, amely valamelyest kiköszörülte azt a csorbát, amit korábban a zsidó állam belbiztonsági ereje szenvedett el a Hamásztól, amikor az tavaly sikeres támadást hajtott végre izraeli civilek ellen.

A biztonságpolitikai szakértő ugyan biztosra veszi, hogy a Hezbollah és a Hamász részéről lesz válaszcsapás, ugyanakkor a precíziós támadás sikeressége – tehát hogy csupán a célszemélyek sérültek meg az akció során – azt mutatja, hogy Izrael pontosan tudja, hol vannak a terroristák, „belelát a történésekbe”. 

Ha tetszett az adásunk, és még nem tették volna meg, akkor mindenképpen iratkozzanak fel az Index YouTube-csatornájára, hogy ne maradjanak le a további műsorainkról, ha pedig inkább podcastként hallgatnák meg a Frontvonal legújabb részét, ide kattintsanak:

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor 2023. december 10-én. Fotó:  Fernando Gens / picture alliance / Getty Images )