Nemzetközi felmérés: Európában a magyaroknak a legfontosabb a nyelv és a tradíció

A Pew Research Center tanulmánya szerint a politikai beállítottságnak is nagy szerepe van az identitásképző elemek megítélésében. Bár a nyelvtudás kérdésében még nagyjából konszenzus van, azonban a tradíciókat már vegyesebben ítélik meg az egyes országokban.

A szerzők a négy szempont alapján egy indexet is összeállítottak, amely azt mutatja, hogy mennyire szigorúak a feltételek az egyes országokban ahhoz, hogy valakit teljes értékű honfitársként kezeljenek. Ez alapján Indonéziában a legnehezebb az integráció, míg Svédországban várják el a legkevesebbet.

A nyelv és a tradíció a legfontosabb

A 21 ország válaszadói körében a középérték 91 százalékban volt igenleges arra vonatkozóan, hogy fontosnak ítélik-e meg az országban domináns nyelv ismeretét. Ehhez képest is fölfelé lóg ki Indonézia, Hollandia, valamint Magyarország (egyaránt 96 százalék), lefelé pedig Japán, Izrael (80-80 százalék) és az Egyesült Államok (78 százalék).

A tradíciók és szokások tekintetében már csak 81 százalék volt a medián, és a válaszadók is sokkal megosztottabbak voltak. Itt is Indonézia áll az első helyen (95 százalék), míg

A másik véglet Németország (63 százalék) és Svédország (61 százalék), valamint Izrael (58 százalék), emellett pedig az Egyesült Államokban is csak kevéssel haladta meg ez az érték a 70 százalékot. Bár a kutatás szoros összefüggést csak a születési hely megítélése és a bevándorlás között fedezett föl, ugyanakkor hasonló párhuzam a tradíciók tekintetében is föllelhető a nyugat-európai, valamint a bevándorló-hátterű történelemmel rendelkező amerikai és izraeli eredményeket látva.

A jobboldali és baloldali beállítottságúakat is jobban megosztja ez a kérdéskör. Míg a nyelvtudás tekintetében jellemzően 15 százalékpont alatti volt a differencia, addig a tradícióknál már ezt jóval meghaladó, 50 százalékpontos különbséggel Izrael a leginkább megosztott ebben a kérdésben, ezzel ellentétben viszont Lengyelországban nagyjából konszenzus van: itt a jobboldaliak 96, a baloldaliak 86 százaléka gondolja fontosnak ezt az aspektust.

Befogadóbb lett a világ

Arra kérdésre, hogy a születési hely mennyire fontos a nemzeti identitás szempontjából, a medián mindössze 58 százalék volt az igenleges válaszok tekintetében. Érdekesség, hogy

A vizsgált európai országokban Lengyelország lóg ki fölfelé a sorból 84 százalékkal, utána következik hazánk 66 százalékkal. A másik véglet ebben a tekintetben is Németország (30 százalék), valamint Svédország (19 százalék).

Érdekesség azonban, hogy a születési ország a legutóbbi teljes körű, 2016-os kutatáshoz képest már sokkal kevésbé játszik jelentős szerepet. Egyedül Lengyelországban gondolják többen úgy, hogy ez az aspektus fontos, azonban ehhez képest

Bár a jelenség globális, mégis érdemes lehet a kérdésben tovább vizsgálódni, főleg annak fényében, hogy a magyar kormányzat bevándorlásellenes politikát folytat. Lehetséges összetevője lehet ennek a határon túli magyarok esete, de akár az is, hogy sportsikereinket egyre nagyobb mértékben érik el honosított sportolók, ezek a teljesítmények pedig nagy médiafigyelmet kapnak.

Nem bír kiemelt szereppel a vallás

A vallást a többség viszont már nem kezeli a nemzeti identitás alapfeltételeként. Elsősorban az afrikai országokban fontos aspektus ez, valamint Indonéziában (86 százalék), illetve Izraelben (71 százalék). Érdekesség, hogy

Európában a görögöknél bír kiemelt fontossággal a vallás (61 százalék), valamint a lengyeleknél (57 százalék). Őket követik a kontinensen az olaszok (43 százalék), valamint a magyarok (41 százalék). Érdekesség, hogy bár a tradíciók vagy a nyelvtudás sokkal fontosabb volt a franciáknak, mint a németeknek, addig a vallásnál a németek az európai középmezőnyben vannak (27 százalék), a franciák (17 százalék) pedig csak a svédeket (10 százalék) előzik meg.

A vallás fontossága az a témakör, ami a legjobban megosztotta az embereket. A vallásosok és nem vallásosok közötti különbség Görögországban volt a legnagyobb (58 százalékpont), míg hazánkban nagyjából konszenzus van a témában, a különbség ugyanis 26 százalékpont, ami a hatodik legalacsonyabb érték.

Ez egyébként nagyon hasonló Izraelhez, a különbség azonban abban rejlik, hogy az izraeli vallásosok 76 százaléka szerint fontos a vallás a nemzeti identitásban, és a nem vallásosok 51 százaléka is ugyanígy gondolja. Magyarországon ehhez képest előbbi érték 46 százalék, utóbbi 20 százalék, ami viszont azt is jelenti, hogy

A kutatás egy indexet is összeállított ezek alapján, ami azt mutatja, hogy mennyire szigorúak a nemzeti identitás határai, amiből az integrálódás nehézségére is lehet következtetni. A skála egytől négyig terjed. A legmagasabb érték Indonéziához köthető (3,72), amelyet az afrikai és latin-amerikai országok követnek.

Európában Lengyelország kapta a legtöbb pontot (3,22), majd ezt követi a kontinensen holtversenyben Görögország és Magyarország (egyaránt 3,11). A lista másik végén Svédország található 2,37 ponttal, őket követi Ausztrália (2,54), Kanada (2,6), Németország (2,61) és az Egyesült Királyság (2,64).