Súlyos vádak Mark Zuckerberggel szemben: 500 millió dollárral hallgattathatta el a Harvardot

Joan Donovan szociológus 2018-ban kezdett a Harvard Egyetem közpolitikai karánál, a Kennedy Iskolánál dolgozni. A társadalomtudós fő kutatási területe a dezinformáció (szándékos félretájékoztatás) és a manipulációra építő politikai kampányok voltak a közösségi médiában. Az új munkahelyen töltött harmadik évben aztán történt valami, ami a karrierjére nézve meghatározónak bizonyult. A 44 éves nő egy olyan projektbe kezdett a massachusettsi intézményben, amely a Facebook és az Instagram anyavállalatától, a Metától kiszivárgott iratokat tette volna széles körben hozzáférhetővé.

– számol be az El País.

A nyilvánosságra került fájlokból kiderült, hogy

Mégsem tettek semmit, hogy változtassanak az oldal működésén, vagy új belső szabályzatot hozzanak létre a fogyasztók védelméért. 

Joan Donovan a CNN-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy ez pontosan ugyanolyan, mint amikor a dohányvállalatok eltitkolták, hogy a termékük tüdőrákot okoz. Emellett a szivárogtatás azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a cég tolerálta az oldalon terjedő, erőszakra felbujtó tartalmakat és álhíreket, nem tett lépéseket ezek kiküszöbölésére.

Nem örültek az aktáknak

A kutatónak nem sokkal később sikerült megszereznie az összes iratot a szivárogtató Haugentől. Donovan terve az volt, hogy minden leleplező dokumentumot nyilvánosságra hoz egy kereshető és kommentálható adatbázisban. A weboldalnak és a kutatási projektnek a „Facebook Archive” nevet adta. A szociológusnő azonban hamarosan falakba ütközött. A tudós felettese, Douglas Elmendorf szervezett egy Zoom meetinget, hogy megvitassák a Metát érintő kutatási terveit. Azonban

A kutató állítása szerint az online találkozó után az egyetem vezetése elkezdte agresszívan és gyanakvóan követelni, hogy igazolja a nála lévő másolatok hitelességét. 2022-ben közölték vele, hogy megszüntetik a munkaszerződését és a kutatás finanszírozását. Mert, elmondásuk szerint nem találnak olyan belsős kollegát (Donovan a Harvard külsős kutatója volt), aki felügyelné a szociológusnő és csapatának munkáját.

Befolyásolhatta a Meta a Harvardot

Donovan tavaly decemberben a nyilvánosság előtt elítélte a Harvard Egyetemet. Véleménye szerint nem a szupervízió hiánya miatt kellett távoznia.

Vádjait egy whistleblowing szervezet segítségével tette közzé.

A Donovant támogató nonprofit szervezet, a Whistleblower Aid vezérigazgatója, Libby Liu is éles kritikát fogalmazott meg a Metával kapcsolatban:

„A múltban láthattuk, hogy a nagy dohányipari, energetikai és gyógyszeripari cégeknek hogyan sikerült befolyásolniuk, aláásniuk és hamis kutatásokkal helyettesíteniük a valódi kutatásokat, annak érdekében, hogy megvédjék hazugságaikat, profitjukat és elkerüljék az elszámoltathatóságot. Most a Meta, egy nagy hatalmú szövetséges (Harvard) cinkosságával, ugyanezt teszi”

– foglalta össze álláspontját a kutató harcáról az ügyvédnő.

A legbőkezűbb adományozót dühítette fel

Tény, hogy Joan Donovan távozása gyanúsan egybeesett azzal, amikor a Harvard Egyetem történelmének legnagyobb összegű adományában részesült.

Az 500 millió dolláros hozzájárulás több részletben, 15 éven keresztül kerül kifizetésre a Massachusetts államban működő iskolának. Donovan szerint az ő esetén is látszik, hogy a világelitbe tartozó Harvard Egyetem adományozói egyre nyilvánvalóbban szólnak bele a támogatásukból élő intézményekben zajló tudományos munkába.

„A Facebook 15 év megbecsültséget és befolyást vásárolt a világ legnevesebb egyetemében”

– foglalta össze véleményét az adományról a szociológus.

A Meta nem kívánt megszólalni az ügyben, a Chen Zuckerberg Initiative pedig Donovan esetétől függetlennek nevezte az adományozást.

Az urambátyám viszony is közrejátszhatott

A Meta Harvard Egyetem feletti befolyására további bizonyítékul szolgálhat az a tény is, hogy a cég és az egyetem vezetése ezer szálon kötődnek egymáshoz. Mark Zuckerberg és felesége is ide járt. A Facebook alapító végül otthagyta a felsőoktatási intézményt, hogy a techcégére fókuszálhasson, a kedvese viszont a mai napig szorosan kötődik az egykori iskolájához, még az öregdiák programban is részt vesz.

További gyanúra ad okot az is, hogy a közpolitikai kar dékánja, Douglas Elmendorf (Donovan korábbi főnöke, aki állítása szerint ellehetetlenítette a kutatást) személyes barátságot ápol a Meta több vezetőjével is. A dékán a közeli barátja a Meta korábbi operációs igazgatójának, Sheryl Sandbergnek.

Egyelőre azonban nem tudni biztosan, hogy Meta személyes kapcsolatokon keresztül nyomást gyakorolhatott-e a dékánra.

A Harvard reagált a vádakra

A Harvard Egyetem határozottan visszautasította a pénzügyi, vagy egyéb befolyásolásról szóló vádakat. Azzal védekeznek, hogy a Metával kapcsolatos projekt azért nem tudott megfelelően megvalósulni, mert nem volt szabad professzor, aki elvállata volna a felügyeletét. A szóvivő kiemelte, hogy

Az egyetem arra is felhívja a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy nem találtak kutatási felügyelőt,

Miután 2022-ben jelezték neki, hogy hamarosan megszűntetik az együttműködést még egy több mint egyéves türelmi periódust kapott, (a Harvard állítása szerint azért, hátha valaki elvállalja a levegőben lógó kutatás felügyeletét). Végül nem vállalta el senki, a szerződése lejárt. A szóvivő hozzátette, Donovan tervei részben ugyan, de megvalósulhattak, ugyanis a Harvard létrehozta a Facebook Archive weboldalt, ahol a médiacég kétes belső ügyeiről kiszivárgott dokumentumok kereshetők.

Átláthatatlan a Harvard projektje

A kutató viszont azt állítja, hogy az egyetem azért nem talált kutatási felügyelőt a projekthez, mert nem akarták feldühíteni a fenntartókat (köztük a Zuckerberg házaspárt), így kvázi hagyták magától meghalni a kutatást egy adminisztratív lépésre hivatkozva. A Facebook Archive kapcsán pedig annak adott hangot, hogy a weboldal szándékosan használhatatlan és átláthatatlan, nem olyan, mint amilyet ő szeretett volna.

Donovan mélységesen csalódott a Facebook Archive végleges formájában. A szociológusnak az volt az elképzelése, hogy létrehoz egy olyan platformot, amely lehetővé teszi a nemzetközi együttműködést a dokumentumok értelmezésében, mivel világszerte számos kormány próbálja megérteni a Meta negatív hatását a tizenévesekre és a fiatalabb felhasználókra. Kiemelte, hogy a Meta tudta, hogy problémák vannak az Instagrammal, és nem tettek semmit ellene.

A Facebook PR stratégiája az egyetemeken

Az El Paísnak adott interjújában Donovan azt is kifejti, hogy ami vele történt az a Facebook és érdekeltségeinek PR hadjáratának részét képezi.

Szerinte, a Meta az adományokkal ráveszi az egyetemeket, hogy pozitív képet sugározzanak a tudományos folyóiratokban a cégről. Így a PR nem közvetlenül az újságíróknak nyújt mindenféle ellenszolgáltatást, hanem megpróbál áltudományos alapköveket kialakítani, amivel később a valóságot keretező médiamunkások már nem fognak tudni szembe menni, hiszen a konszenzus - mi szerint a közösségi média nem szorul szabályozásra – a legmagasabb értelmiségi körökből jött.

A technológiai óriásvállalat kutatásbefolyásolása nem példanélküli. A múltban az olajvállalatok is támogattak egyetemeket és kutatókat, azért, hogy olyan tudományos műveket produkáljanak, amelyek azt bizonyítják, hogy a globális felmelegedést nem az emberi tevékenység, nem az ő tevékenységeik okozzák. Így próbálták már a legfelsőbb szinten, a tudományban kiiktatni az ellenvélemények megbízhatóságát.

Egyre erősödik Zuckerberg befolyása a felsőoktatásban

Nem ez volt az első eset, hogy a Facebook alapítót az a kritika érte, hogy vállalati érdekekből adományozott közintézményeknek, vagy éppen magánegyetemeknek. Joan Donovan korábbi munkahelye, a Harvard nem tartozik a pénzügyileg kiszolgáltatott egyetemek közé. Az intézmény nevelte ki a kortárs amerikai üzleti elit egy jelentős részét, így támogatók valószínűleg akkor is fognak akadni, ha leszámolnának a Meta befolyásával.

Ami viszont riasztóbb, hogy az olyan kisebb egyetemek, például a Hawaii Állami Egyetem milyen mértékben kiszolgáltatottak a technológiai óriásvállalatnak.

A jótékony tevékenység szépséghibája az volt, hogy Zuckerberg ekkoriban éppen jogi vitában állt az intézmény fenntartójával (vagyis Hawaii állammal) egy földterület miatt. De százmiliókban mérhető támogatásokat kapott a Kaliforniai Állami Egyetem, a Berkley College és a Stanford Egyetem is. A Facebook-alapító keze minden egyes elit felsőoktatási intézménybe elér.

A Berkley College (Zuckerbergék által finanszírozott) mesterséges intelligencia kutató programjában konkrétan a cég által kinevezett bizottság dönti el, hogy a hallgatók milyen témákban kutathatnak – állítja a technológiai óriásvállalatok egyik őrkutyájaként funkcionáló Tech Transparency Project.

(Borítókép: Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és vezérigazgatója beszédet mond a Harvard 366. diplomaosztó ünnepségén a Massachusetts állambeli Cambridge-ben 2017. május 25-én. Fotó: Paul Marotta / Getty Images)