Kincsvadászatot rendelt Vlagyimir Putyin
![GettyImages-460625864](https://kep.index.hu/1/0/5448/54489/544895/54489505_5dc77c510590a6b1a539d806f1327c07_wm.jpg)
További Külföld cikkek
-
Szűk többséggel, de támogatta a szenátus az oltásellenes Robert F. Kennedy Jr.-t
- Dachauba is ellátogatott az amerikai alelnök a Volodimir Zelenszkijjel való találkozója előtt
- Orbán Viktor szerint Brüsszel addig támogatja a gyilkolást, amíg csak tudja
- Újabb részletek derültek ki a rémhalról, amit először észleltek felszín közelében
- Európai védelmi miniszterek: Donald Trump Vlagyimir Putyin céljait erősítheti
Az orosz elnök rendelete az egykori orosz impérium és a Szovjetunió tulajdonába tartozó ingatlanok feltérképezésére vonatkozik. Utasítása alapján pénzt különítettek el a feladatra.
A forrásokat – amint azt a TASZSZ a hivatalos közleményből idézte – „az Orosz Föderáció, az egykori Orosz Birodalom és a volt Szovjetunió tulajdonában lévő ingatlanok felkutatásának folyamatával” kapcsolatos költségek fedezésére, valamint „a tulajdonjogok szabályszerű bejegyzésére” és az „az ingatlanok jogi védelmére” különítik el.
Lefordítva azt jelenti: az orosz külügyminisztérium feladatul kapta – és ehhez pénzt is – a valaha még nagyobb kiterjedésű országhoz köthető vagyon visszaszerzését. A rendelet nem tér ki a művelet költségvetésének nagyságára, és arra sem, hogy milyen ingatlanokat keresnek – jegyezte meg a Bloomberg. A Kreml egyébként 2021-ben leállította a külföldi ingatlanok felderítésére szánt pénz folyósítását.
Lenin olyan elnyomó rendszert épített fel, amely több tízmillió embert ölt meg
A túlélőknek is ellehetetlenítette az életét, a népnyúzó diktátorok között van a történelmi helye.
Csak a véletlennek tulajdonítható, hogy az ukáz közzétételének időpontja majdnem egybeesett Vlagyimir Iljics Uljanov – vagy ahogy mindenki ismeri: Lenin halálának századik évfordulójával.
Egy másik rendelet pénzt különít el a minisztérium azon kiadásainak fedezésére, amelyeket a külföldön található orosz szövetségi vagyon működtetésére és fenntartására költenek.
A velős közleményekből nem derül ki, hogy mi váltotta ki Vlagyimir Putyin elnök döntését, de nyilvánvalóan nem fogja enyhíteni azoknak a szomszédos országoknak az aggodalmát, amelyeket egykor a Szovjetunió bekebelezett – kivált nem Moszkva ukrajnai inváziója után, amellyel teljesen felborította az európai biztonságot.
A félelmetesen nagy birodalom
Az Orosz Birodalom történelme csúcsán kiterjedt a mai Lengyelország területére, a balti államokra – Észtországra, Lettországra és Litvániára –, valamint Finnországra. Az első világháborúban bomlott fel a bolsevik forradalom nyomására, helyén pedig megszületett a kommunista utódállam.
Az 1922-ben létrejött Szovjetunió a birodalom korábbi területének nagy részét – Lengyelország és Finnország kivételével – magábaN foglalta.
A Szovjetunió összeomlása óta felére csökkent az oroszul tanulók száma
Az egykori SZU határain kívül az oroszul tanulók száma huszadára esett vissza, de az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában nőtt.
A kommunista birodalom 69 év elteltével, 1991-ben omlott össze, amikor a Baltikum, a Kaukázus, Ukrajna, Belarusz és Közép-Ázsia több országa elnyerte függetlenségét.
Az uniós tagországok 2023 januárjában kezdték végrehajtani a brüsszeli javaslatot, miszerint a jegelt orosz vagyonból származó 300 milliárd dollárt Ukrajna újjáépítésére fordítsák.
Oroszország jogi lépésekkel és kemény válasszal fenyegetett abban az esetben, ha orosz vagyont tényleg lefoglalnának. A Kreml minden ilyen kísérletet „leplezetlen lopásnak” tekint.
![Tüntetők az Orosz Föderáció zászlaját tartják a Kreml előtt 1991 augusztusában](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5448/54489/544896/54489661_1152b76e01d215bbfa21d9038cca021c_wm.jpg)
Vagyonelkobzással büntethetik az álhírek terjesztését
Oroszország ezzel párhuzamosan fontolóra vett egy olyan törvényjavaslatot, amely előirányozza mindazok pénzének, ingatlanának és ingóságának az elkobzását, akiket a hadsereggel kapcsolatos „álhírek” terjesztéséért ítélnek el – jelentette a Moscow Times.
A fegyveres erők bírálatát nem sokkal azután tiltották be, hogy Oroszország csaknem két éve megtámadta Ukrajnát. Azóta ezreket vettek őrizetbe a tilalom megszegéséért.
Bárki, aki megkísérli elpusztítani és elárulni Oroszországot, a megérdemelt büntetése mellett a vagyonával fizet a hazának okozott kárért
– indokolta a kezdeményezést a házelnök a Telegramon.
Az intézkedés célja, hogy megbüntesse azokat a „gazembereket”, akik „sárral dobálják hazánkat, valamint a különleges katonai műveletben szolgáló katonákat és tiszteket” – érvelt Vjacseszlav Vologyin.
A hadsereggel kapcsolatos „hamis információk” terjesztésének vádja akár 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A hatóságok általában a kritikus vélemények elfojtására alkalmazzák a rendkívül szigorú szabályozást.
Ez alapján ugyanis az ukrajnai offenzívával kapcsolatos minden olyan információ, amely nem hivatalos kormányzati forrásból származik, „hamisnak” minősül, terjesztése pedig büntetőeljárást von maga után.
A leírásból nem derül ki, hogy ha valaki elveszti családtagját, amiről hivatalos megerősítés híján is értesíti egy másik hozzátartozóját, vajon „rémhírterjesztésnek” tekinthető-e.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2014. december 18-án. Fotó: Konstantin Zavrazhin / Getty Images)