Novák Katalin az aknák földjén jár, ahol mindent hárommal osztanak

Novák Katalin – Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter társaságában – az EUFOR Althea misszió parancsnoki beosztásának ünnepélyes átadás-átvételére érkezett. Január végétől ugyanis magyar tábornok, Sticz László vezérőrnagy irányítja a missziót a 3,5 milliós balkáni országban. 

Akárcsak egy Kusturica-filmben

Bosznia-Hercegovina egy „balkáni demokrácia” – a maga bájával és furcsaságaival együtt, ami miatt már évtizedek óta a Nyugat gyámkodására szorul.

Az ország két részből áll: középen a horvátok és a bosnyákok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció, amit körülölel a Szerb Köztársaság (nem tévesztendő össze Szerbiával, ami szintén Szerb Köztársaság).

Az ország élén nem egy, hanem három államelnök regnál. Őket – minden nemzetiségből egyet-egyet – négy évre választják meg, és 8 havonta cserélik az elnöki széket. A bosnyák parlament kétkamarás, a felsőház 15 (3×5), az alsóház 42 (3×14) képviselőből áll. Mindenhol szigorúan szem előtt tartják a nemzetiségek egyharmados arányát.

Az Alkotmánybíróság 9 tagból áll, amelyből négyet a Bosznia-hercegovinai Föderáció, kettőt a Boszniai Szerb Köztársaság, hármat pedig az Európai Emberjogi Bíróság jelöl.

A leves, a só és a fáradt Európai Unió

Egy uniós ország állami vezetője bajban van, ha az európai protokoll szerint jár el Bosznia-Hercegovinában. Például a szarajevói Városházát a ’90-es években szerb bombatalálat érte. A pazar épületet később helyrehozták, majd egy emléktáblát helyeztek el, amelyen kiemelték, hogy a rongálást a szerb hadsereg okozta. A tábla miatt egyetlen szerb politikus sem hajlandó betenni a lábát a Városházára.

Még botrányosabb, hogy

A bosnyákok machiavellista húzása óriási belpolitikai vihart okozott a kis országban. Az ügyeskedést Horvátország is zokon vette, így egyetlen állami vezető vagy tisztségviselő sem hajlandó kapcsolatot létesíteni vele. De az oda ellátogató diplomatáknak is résen kell lenniük.

Kedden Novák Katalin az Államelnökség mindhárom tagjánál tiszteletét tette, valamint találkozott Borjana Kristóval, a Miniszterek Tanácsának elnökével is. A magyar államfő megerősítette, hogy Magyarország elkötelezett támogatója a Nyugat-Balkán, így Bosznia-Hercegovina európai integrációjának. Mint mondta:

az EU a Nyugat-Balkán nélkül olyan, mint a leves só nélkül: ehető, de mindenki érzi, hogy valami hiányzik belőle.

Novák Katalin szerint az EU-t bővítési fáradság jellemzi, de a Nyugat-Balkán országainak is ki kell használni az Ukrajna, Moldova, Georgia csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével induló bővítési dinamikát. Az államfő elmondta: Magyarországnak az EU soros elnökeként legutóbb is sikerült előrelépést elérnie a térség EU-integrációja terén, az év második felében esedékes magyar EU-elnökségnek is ez az egyik prioritása. A Nyugat-Balkán EU-integrációja Magyarország, Bosznia-Hercegovina és egész Európa érdeke.

Magyar katonai misszió az aknák földjén 

A térségben a 30 évvel ezelőtti háború még érezteti a hatását. Egy jelentés szerint Bosznia-Hercegovina területének 2,2 százalékán, azaz 1091 km²-en lehetnek még háborús aknák. A szakértők szerint ezek hatástalanítása még 50 évet is igénybe vehet.

A Nyugat-Balkánnak, beleértve Koszovót és Bosznia-Hercegovinát is, jelenleg olyan markánsak a kockázati tényezői, hogy az ottani helyzet alakulására mindenféleképpen oda kell figyelni

– hangsúlyozta korábban Sticz László vezérőrnagy, aki szerdán veszi át az EUFOR Althea misszió irányítását. A vezérőrnagy kinevezésével először irányítja magyar tábornok az Európai Unió (EU) bosznia-hercegovinai műveletét. Sticz László vezérőrnagy feladata mindenekelőtt Bosznia-Hercegovina kormányának támogatása lesz.

(Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök, Zeljko Komsic a bosznia-hercegovinai államelnökség soros horvát elnöke, valamint az elnökség bosnyák és szerb tagjai Denis Becirovic és Zeljka Cvijanovic tárgyalnak Szarajevóban 2024. január 30-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)