Európának lehet, hogy egyedül kell megvédenie magát, ha Trumpot újraválasztják

Donald Trump párton belüli ellenfeleinek száma napról napra fogyatkozik, az országos támogatottságát pedig rendre a jelenlegi államfő, Joe Biden fölé mérik. A tisztséget 2017-től 2021-ig betöltő politikus eddig mindkét republikánus előválasztáson elsöprő fölénnyel győzte le kihívóit. Nemrégiben, a legerősebb ellenfelének tartott floridai kormányzó, Ron DeSantis is visszalépett a korábbi elnök javára, miután felismerte, hogy a verseny reménytelen.

Amennyiben az ingatlanmágnás behúzná a republikánus jelöltséget Haley-vel szemben, úgy valószínűleg a jelenlegi elnökkel, a demokrata Joe Bidennel játszhatná le a 2020-as választás visszavágóját.

Egyrészt azért, mert az üzletember többször is nyilvánosan bírálta a NATO-t és az európai szövetségeseket, de még inkább azért, mert egy vezető európai politikus kifejezetten azt állítja, hogy

A vádra a korábbi elnök nem reagált hivatalosan, de Donald Trump a 2024-es kampányában is sokat épít a NATO-szkeptikus megszólalásokra, beszédeiben hangsúlyozza, hogy az amerikai adófizetőknek rengeteg pénzbe kerül Európa védelme. Emellett azt is kilátásba helyezte, hogy ha megválasztják, ő egy nap alatt véget vet majd az ukrajnai háborúnak azzal, hogy nem ad több pénzt Kijevnek védelmi célokra, tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, és valamilyen területi koncessziók keretében békét köttet velük.

Nincs újdonság a retorikában

Trump már az elnöksége, sőt még az első 2016-os jelöltsége alatt is kemény üzeneteket intézett NATO-tagállamokhoz. Azonban ezeket leginkább csak fejmosásnak szánta, céljuk a legtöbb esetben az volt, hogy az Észak-atlanti Szerződés tagállamai többet költsenek a saját honvédelmükre.

Az összegyűlt támogatóknak elmondta, hogy amikor először találkozott a NATO vezetőivel elnökként, rádöbbent, hogy a szövetségben az Egyesült Államok „állja a számlát”. Felidézte, hogy miután kifejezte a nemtetszését a védelmi kiadások aránytalan viselését illetően, azzal fenyegette az európai partnereket, hogy az Egyesült Államok nem fogja megvédeni Európát, ha az ottani szövetségesek nem veszik ki igazságosan a részüket a védelmi költségekből.

Csak ennyi kellett, és másnap már ömlöttek is a dollármilliárdok a védelmi büdzsékbe

– dicsekedett a korábbi elnök a New Hampshire-ben összegyűlt támogatóinak.

Valóban csak üres szavak?

A gyűlésen tett kijelentéséből is látható, hogy a kilépést már máskor is alkalmazta zsarolási módszernek, azért, hogy Washington európai szövetségesei végre valóban a GDP-jük 2 százalékát fordítsák katonai kiadásokra, ahogyan azt a NATO és az Egyesült Államok elvárná. Azonban a választóknak (és Európának) szánt túlzó politikai üzenetek mellett

Az európai félelmek újbóli felerősödésének első magját Thierry Breton, az Európai Unió belső piacért felelős biztosa vetette el. Breton jelen volt az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és – az akkor még elnök – Donald Trumpnak Davosban, a Világgazdasági Fórumon tartott találkozóján. Trump állítólag ezt mondta Von der Leyennek és az EU-s vezetőknek:

A NATO halott, ki fogunk lépni a NATO-ból. Egyébként tartoztok nekem 400 milliárd dollárral, mert ti, németek nem fizettétek a védelmi költségeket.

A francia politikus állítása elég volt ahhoz, hogy elindítson egy pánikkal átszőtt párbeszédet Európában arról, hogy mi történne, ha a kontinens védelmében jelentős szerepet vállaló Egyesült Államok egyszer csak megvonná a katonai támogatást az óvilágtól. 

Egyedül kell háborúra készülnie Európának

Most, hogy Trump indulása egyre valósabb, egyes európai vezetők azon törik a fejüket, hogy vajon a közeljövőben lesz-e foganatja a volt elnök képviselte, elszigetelődésre épülő külpolitikának, és ha lesz, milyen módon szervezzék meg Európa új védelmét. Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber egy közös nukleáris elrettentő erőben látja a megoldást.

A NATO nukleáris arzenáljának legnagyobb részét viszont jelenleg az Egyesült Államok szolgáltatja. Az európai szövetségesek közül csak az Egyesült Királyság és Franciaország rendelkezik még atomfegyverekkel (Amerikához és Oroszországhoz képest elenyésző mennyiséggel), azonban a brexit miatt körülményesebb lenne Londont rávenni egy ilyen együttműködésre, ráadásul úgy, hogy a korábbi nagyhatalom egyre kevésbé képes egyáltalán a saját hadseregét fenntartani.

Korábban is voltak törekvések

A francia elnök, Emmanuel Macron már 2020-ban felajánlotta országa atomfegyvereit az Európai Uniónak, hogy a mintegy 300 atomtöltetet ne csak a francia területeken, hanem az egész unióban felszereljék Oroszország elrettentésének céljából. 2022-ben, miután Moszkva háborút indított Ukrajna ellen, az ajánlatot ismét megtette, de Németország mindkétszer elutasította a francia államfő tervét.

Weber szerint be kell vonni a briteket is a közös nukleáris arzenál tervezetébe, ezen túl pedig egy új, az Egyesült Államoktól és a NATO-tól független, európai nukleáris védelmi rendszer kiépítését kell kitűzni célul Brüsszelnek.

Nem szabad eltitkolnunk, hogy a Putyin jelentette fenyegetés valóságos

– sürgette cselekedetre párttársait és az európai vezetőket Manfred Weber a Politicónak adott interjújában.

Nem csak Európában tartanak a kilépéstől

Azonban a katonai szövetség felbomlásának aggodalma nem csak az európai politika hangulatát fertőzte meg. A demokrata többségű amerikai kongresszus is kezd felkészülni egy esetleges Trump-elnökségre.

Viszont gyakorlatilag a Fehér Ház erre vonatkozó jogkörét a törvényhozó testületnek nem áll módjában korlátozni, így a rendelkezést az adott elnök vagy tiszteletben tartja, vagy nem. A demokrata oldalon egyöntetű a NATO-ból való kilépés félelme, de még a republikánusok között is sokan attól tartanak, hogy a szövetség felbomolhat, ha az üzletember ismét hatalomra jut. Tavaly augusztusban történt, hogy

Bolton ezután a korábbi főnöke által folytatott külpolitika más aspektusait is élesen kritizálta, különösképpen az olyan izolacionista cselekedeteket, mint például a kivonulást Afganisztánból.

Mi lesz Európával?

A NATO-kérdés a tengerentúlon is sokakat foglalkoztat, Ivo H. Daalder, az első Obama-kormány NATO-küldöttje nemrég egy véleménycikkben fejtegette, mi történne az Észak-atlanti Szerződés egységével egy újabb Trump-elnökség esetén.

Például Trump olyan kijelentései miatt, miszerint nem védené meg Európát egy fegyveres konfliktus esetén. Daalder úgy gondolja, hogy a védelmi szövetségeket nem a jog ereje tartja össze, hanem a szövetségesek egymás iránti bizalma. A jogi keretek megszilárdíthatják, de egyedül nem tarthatják fent az együttműködést. Az ukrajnai háború fényében az európai partnerek most különösen veszélyeztetve érzik magukat Oroszország miatt, ezért szükség lenne a bizalomra.Viszont szerinte

Ez az a bizalomvesztés, ami hamarabb alááshatja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, mint hogy az Egyesült Államok egyáltalán kilépne abból – fogalmaz Daalder.

Ki sem kell lépni 

Daalder azt is kifejti, hogy a segítségnyújtást már a NATO keretein belül is el lehet mulasztani, nem muszáj ehhez kilépni a szervezetből Trumpnak. Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye úgy fogalmaz, hogy ha egy tagállamot támadás ér, akkor a többi tagállam

azonnal megteszi azokat az intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy a NATO nem szabályozza, hogy az egyes országok milyen mértékben nyújtsanak segítséget egymásnak, másrészt az ötös cikkely alkalmazását minden tagállamnak el kell fogadnia, a szervezet csak akkor lép hadba kollektíven. Egyébként az ötödik cikkelyt még csak egyetlen egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.

Azonban, minden pesszimista esélylatolgatás ellenére, a korábbi NATO-küldött kijelenti, hogy

A védelmi szövetség majdnem egész Európát, Kanadát és két atomhatalmat foglal magában, és a legmodernebb hadászat minden csínját-bínját a fegyvertárában tudhatja. Az Egyesült Államok nélkül viszont nyilván közel sem lenne olyan hatékony, és Oroszország és más ellenfelek számára is kevésbé képezne hiteles elrettentő erőt – fejtette ki Daalder. 

Politikai puhatolózás kezdődött a NATO-ban

Ezért az Európai Unió elkezdte felkészíteni a politikai fegyvertárát annak érdekében, hogy a tengerentúli szövetségest mindenáron és minden forgatókönyv esetén a védelmi szerződésben tartsa. A múlt héten beszámoltunk róla, hogy a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok demokrata kormányzata a volt holland miniszterelnököt, Mark Ruttét szeretné NATO-főtitkárnak (amint Jens Stoltenberg mandátuma lejár idén októberben).

Így ha a demokrata kormány leköszönne novemberben, Európa egy Donald Trump által tisztelt politikuson keresztül tudna alkudozni a régi-új elnökkel, hogy fontolja meg a belengetett kilépést.

A Bloomberg tévécsatorna a jelöltségről, valamint arról is kérdezte a volt kormányfőt, hogy kifejezetten a Trumppal ápolt konstruktív viszonya miatt szeretnék-e őt a katonai szövetség élére a támogatói. Mark Rutte sem a jelöltségének tényét nem erősítette meg, sem az újságírói kérdésre nem válaszolt érdemben.

Puncsolás Trumpnak

Viszont az interjúban a volt kormányfő már most elkezdett azon dolgozni, hogy Trump és Európa kapcsolata javuljon. Hangsúlyozta az európai országok felelősségét az amerikai jobboldali politikus és a NATO viszonyában bekövetkezett törésben. Továbbá megsimogatta a republikánus elnökaspiráns egóját is:

Az egész NATO védelmi kiadásainak 70-75 százalékát az Egyesült Államok fizette, a harminc másik tagállam összesen csak a 25-30 százalékát. Trumpnak igaza volt, és érthető álláspontot képviselt

– nyilatkozta a volt holland kormányfő.

Az efféle bánásmód összhangban lehet Donald Trump igényeivel, aki a Fox Newsnak úgy fogalmazott, hogy Amerika NATO tagsága attól függ, hogy Európa „rendesen bánjon” velük, és ne pedig kihasználja őket, mint eddig. Rutte főtitkársága esetén várható lenne, hogy az észak-atlanti tagállamoktól komolyabb fegyverkezési kiadásokat fognak elvárni, mint eddig, azonban ha ez sem elég ahhoz, hogy (megválasztása esetén) Trump Amerikáját maradásra bírja, akkor lehet, hogy Európa fegyverkezhet egyedül. 

(Borítókép: Donald Trump beszédet mond a New Hampshire-i előválasztás után  2024. január 23-án. Fotó: Jabin Botsford / The Washington Post / Getty Images Hungary)