Újabb fordulat történt az Északi Áramlat vezetékének felrobbanásának ügyében

Svédország után Dánia is lezárta a vizsgálatot az Északi Áramlat balti-tengeri gázvezetékeken 2022 szeptemberében történt rejtélyes robbanások ügyében – adta hírül az MTI.

A nyomozás eredménye alapján arra lehet következtetni, hogy szándékos szabotázs történt, de nincs meg a szükséges alap a bűnügyi vizsgálat folytatásához

– közölte hétfőn a dán rendőrség.

Dánia mellett Svédországban és Németországban is vizsgálatot indítottak a robbanások hátterének felderítésére. A svéd hatóságok február 7-én jelentették be, hogy illetékesség hiányában lezárták az ottani vizsgálatot. Mats Ljungqvist, a nyomozást vezető ügyész elmondta, hogy átfogó és alapos vizsgálatot folytattak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a svéd ügyészségnek nem hatásköre eljárni az ügyben. 

A svédországi vizsgálat lezárása után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy mostantól a németországi nyomozás eredménye lesz érdekes.

Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében.

Arról, hogy akkor mégis ki robbanthatta fel az Északi Áramlatot, számos elmélet született, amiről az alábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk. Azt már korábban megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg. 

A legtöbb nyugati tisztviselő szerint a szabotázs mögött egy ukrán csapat állt, bár Ukrajna tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az „angolszász országokat” tette felelőssé a történtekért. 

A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat 1 2012-től működött, az Északi Áramlat 2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.