A következő elnököt a migránsok juttathatják a Fehér Házba

Február 22-én a Georgiai Egyetem egyik hallgatója, Laken Riley kocogni indult, azonban már sosem tért vissza a kollégiumi szobájába. Nem sokkal azután, hogy barátnője bejelentette eltűnését, a kampusz egyik erdős területén rábukkantak a 22 éves lány holttestére. A hatóságok megállapították, hogy az ápolónak tanuló Riley gyilkosság áldozata lett – tudósított róla az El País. 

A dél-amerikai migráns által elkövetett bűncselekmény megrázta az egész amerikai közvéleményt, és tovább erősítette az általános bevándorlásellenes hangulatot az országban. De a gyilkosság olaj volt az alapvetően is idegenellenes jobboldali politikai kommunikáció tüzére is. A republikánusok legfontosabb véleményvezérének tekinthető korábbi elnök, Donald Trump azonnal reagált, és a fiatal nő haláláért a jelenlegi államfőt, a demokrata Joe Bident tette felelőssé.

A republikánus elnökjelöltségre legesélyesebb ingatlanmágnás valószínűleg mindent el fog követni annak érdekében, hogy az amerikai választók fejében elültesse a gondolatot: fő politikai riválisának alkalmatlansága nélkül a szörnyű gyilkosság és más, bevándorlók által elkövetett bűncselekmények nem történhettek volna meg.

Biden határinváziója tönkreteszi országunkat, és megöli polgárainkat!

– reagált a korábbi elnök Truth Social nevű közösségi oldalán.

Valami nagyon nincs rendben a határon

Ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel bombázza a szavazókat a volt elnök, nem véletlenül. A legújabb közvélemény-kutatások adatai alapján az amerikai polgárok a bevándorlást tartják az Egyesült Államok legégetőbb problémájának.

Ezzel a határkérdés vált a 2024-es amerikai elnökválasztási kampány központi témájává. A 2024-es versenyben számos olyan terület van, amely élénken foglalkoztatja a szavazókat. Ilyen a gazdaság helyzete, az abortuszvita, Joe Biden elnök mentális állapota, a demokratikus intézmények veszélyeztetettsége, a volt elnökkel, Donald Trumppal szembeni büntetőeljárások, sőt még a külpolitika is – a NATO és az ukrán pénzügyi segély kérdésének formájában. A felsoroltakra adott politikai és kommunikációs válaszok természetesen mind befolyásolni fogják a november 5-én esedékes választás eredményét.

A bevándorlás kérdése viszont régóta töréspont a jobboldali republikánus és a baloldali demokrata szavazók, valamint az őket képviselő és befolyásoló politikusok között. Ráadásul

Összeomlott az együttműködés Trump miatt

A 2016-os kampányban Donald Trump elnökjelölt egyszerű politikai üzenetei – mint például, a „falat a déli határra, és Mexikó fizessen érte” – erősen közrejátszottak abban, hogy az exelnök képes volt maga mellé állítani a már akkor is népes tábort képviselő bevándorlásellenes szavazókat. Az új kutatás szerint az ellenőrizetlen belépések miatt egyre csak nő az állam határellenőrzésével elégedetlen szavazók aránya, ez pedig a korábbi elnök malmára hajthatja a vizet. Azért, mert

Pedig egy ideig úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok végletekben gondolkodó politikájában születhet egy ésszerű kétpárti konszenzus az országot mélyen érintő bevándorláskérdés ügyében. Azonban Donald Trump nem engedhette meg, hogy a legnagyobb politikai fegyverét, azaz az illegális migráció problémáját még a Biden-adminisztráció alatt eltakarítsák a törvényhozók, ráadásul az ő ötméteres fala nélkül.

A MAGA – Make America Great Again, így hívják a jobboldali tömörülés Trumpot támogató szélső szárnyát – nyomásának engedő törvényhozók azért hátráltak ki a helyzet politikai rendezéséből, mert a volt elnök idén azzal akar kampányolni, hogy a migrációs válságot a riválisa, Joe Biden elnök nem hajlandó kezelni. 

A kampány már el is indult ezek mentén. Például a törvényjavaslat egyik kitétele szerint a mindenkori elnök azonnal lezárhatja a határokat, amint a határrendészek napi 5000-nél több illegális határsértőt állítanak elő. A konzervatív média és a két republikánus elnökjelölt (Haley és Trump) ezt úgy értelmezi, hogy a demokraták lehetővé teszik, hogy minden nap 5000 migránsbűnöző lépjen a szabadság földjére. A tervezetet azonban a Republikánus és Demokrata párt közösen készítette elő. 

Miért érdekel ennyi embert a migráció?

Természetesen a volt elnök nem légüres térbe kiabálja a szlogenjeit. A választókat azért foglalkoztatja idén különösen a migráció kérdése, mert az Egyesült Államok ez idő szerint egy jelentős bevándorlási hullámmal küzd. Ezt a krízist az előbb említett törvényjavaslat volt hivatott megoldani.

Az erősödő bevándorlást a közép- és dél-amerikai térség (sőt Afrika) összetett és sokféle válságai okozzák. A Biden-adminisztráció évei alatt nagyjából 8 millió alkalommal kellett illegális határsértőket feltartóztatni (ezek közül 3,6 millió embert már kitoloncoltak, ami történelmi rekord a deportálások területén). Ennek ellenére demokrata kormányzást jobbról és balról is élesen kritizálják amiért nem lép fel keményebben a határsértőkkel szemben, és

A kutatási eredmények viszont nem egybehangzók, amikor azt a kérdést vizsgálják, hogy a bevándorlók miatt több bűneset történik-e az Egyesült Államokban. Sok felmérés kifejezetten arra a következtetésre jut, hogy a migránsok statisztikailag éppen hogy kevésbé hajlamosak a bűnelkövetésre, míg mások az ellenkezőjét képviselik. Természetesen mindkét politikai oldal az ő álláspontjának kedvező kutatásokat idézi.

Honnan érkeznek?

Sokan nem gazdasági bevándorlók, hanem menekültek. Rengeteg embernek egyszerűen el kellett hagynia az otthonát, mert életveszélyes lenne ott maradni. Az élhetetlen körülmények kialakulásában közrejátszott, hogy a latin-amerikai országok brutális gazdasági visszaeséssel jöttek ki a koronavírus okozta recesszióból.

A széles körű nélkülözés miatt egyre durvábbá és gyakoribbá váltak az anyagi indíttatásból elkövetett erőszakos cselekmények és gyilkosságok. A kontinens államai pedig nem a válságállóságukról és a stabilitásukról híresek, néhány ország – például Haiti, Ecuador vagy éppen Venezuela (amelyet éppen háború is fenyeget) – kezéből teljesen kicsúszott a helyzet ellenőrzése, nem tudtak, vagy a politikai korrupció miatt nem akartak enyhíteni a lakosság gondjain. Az utóbbi években a kilátástalan helyzetben lévő emberek millió e problémák miatt indultak útnak egy jobb élet reményében északra, az Amerikai Egyesült Államok felé.

Viszont az Egyesült Államok a világ minden tájáról érkező migránsok legnépszerűbb célországa. Egy amerikai youtuber, Nick Shirley készített egy riportot a New York-i bevándorlóhelyzetről. A videóban többek között beszélt szenegáli és kongói migránsokkal is, akik szintén nemrég érkeztek az észak-amerikai országba.

Ezért nehéz velük mit kezdeni

Miután a bevándorlók viszontagságos, legtöbbször életveszélyes útjuk során végre elérik a mexikói–amerikai határt, rendszerint illegálisan próbálnak meg átjutni. A törvénytelen határátlépések viszont általában nem azért történnek, mert a bevándorlóknak valamilyen rejtegetni valójuk lenne, hanem azért,

A jelenlegi demokrata kormányzat gyakorlata szerint ha valami nem stimmel a jövevények előéletével, akkor azonnal visszatoloncolják őket Mexikóba, vagy oda, ahonnan jöttek. Amennyiben nincs ok azt feltételezni, hogy a társadalomra veszélyesek lennének, akkor pedig egyszerűen elengedik őket, amíg elbírálják a menedékkérelmüket. Ez kvázi azt jelenti, hogy az Egyesült Államok befogadja őket pár évre, és illegálisan dolgozhatnak az országban, de utána menniük kell.

Szerinte ha ezt a procedúrát a korábban említett 5-7 évről valahogy lerövidítenék hat hónapra – ahogy azt a kétpárti törvényjavaslattal tervezték –, akkor kevésbe lenne vonzó az ország a zöldhatáron keresztül érkezőknek, hiszen a kézre kerített illegális betolakodókat már fél év után kitoloncolnák.

A demokrata olvasat is kerüli a felelősséget

A demokraták szerint a bevándorlók kulcsfontosságú szerepet töltenek be az amerikai gazdaságban, ugyanis ők képezik a fizikai, továbbá az egészségügyi és szociális munkásság gerincét. Emellett úgy gondolják, hogy a nemrégiben beáramló migránsok valamivel ellenállóbbá tették az amerikai gazdaságot.

Annyira, hogy már a demokraták körében is egyre hangosabb az a tábor, amelyik szigorúbb bevándorláspolitikát kíván. Arról nem is beszélve, hogy ennyi illegális bevándorlót nem tud felszívni a feketegazdaság. Miután szabadon engedik őket, sokan ételfutárnak állnak, vagy ahhoz hasonló, nem állampolgársághoz kötött, illetve internetes munkákból és jövedelmekből tengetik napjaikat.

És persze egy ilyen ellenőrizetlen embertömeggel valóban bejuthatnak a káros elemek is. A Demokrata Párton belüli elégedetlen hangok, illetve Trump egyre keményebb üzenetei miatt dönthetett végül úgy Biden elnök kampánystábja, hogy ideje nekik is keményebben beleállniuk a bevándorlás kérdésébe. Az elnök a múlt héten meglátogatott egy texasi határátkelőt, ahol határőrökkel, vámellenőrökkel, menekültügyi tisztviselőkkel és bevándorlási bírákkal találkozott. Az esemény után továbbra is kiállt az elhasalt törvényjavaslat mellett, ezzel pedig

Ez nagyon egyszerű. Itt az ideje cselekedni. Már régen itt az ideje, hogy cselekedjünk. Ha az elbírálási folyamat felgyorsulna, annak komoly elrettentő hatása lenne az északra érkezőkre. Hat hónap vagy hét év. Két különböző dolog

– nyilatkozta Joe Biden, a texasi Brownsville-ben.

Trump: ez invázió

A mutogatásban azonban Trump az igazi profi, és a volt elnök hajlandó a bevándorlásellenes stratégiát a végsőkig pörgetni, annak érdekében, hogy megnyerje a szavazókat.

Miközben Joe Biden elnök a Rio Grande – azaz Mexikó és az Egyesült Államok határfolyójának - partján sétálgatott a határőrökkel, mintegy 500 kilométerrel arrébb, ugyanennek a folyónak a partján, Eagle Passban Trump is nyilvános eseményt tartott. Ez az apró határváros arról híresült el, hogy a szövetségi kormány és Greg Abbott texasi kormányzó közötti, a bevándorlás ellenőrzéséről szóló politikai harc gyújtópontjává vált.

A texasi településen tartott eseményen, amin a kormányzó is részt vett, Trump kemény stílusban bírálta ellenfelét, Joe Bident, majd uszított egy kicsit az illegális migránsok ellen:

Börtönökből és elmegyógyintézetekből jönnek, és terroristák. Az Egyesült Államokat elárasztja a bideni migránsbűnözés. Ez az országunk elleni erőszak új formája. Az inváziót vezető személyek katonakorú férfiak, akik úgy is néznek ki, mint a harcosok. Ez olyan, mint egy háború

– mondta a korábbi amerikai elnök

Ki viszi el a balhét?

Ez a teniszmeccs tehát, amiben Joe Biden és Donald Trump a migránskrízis miatti felelősséget ütögetik egymásnak, elkezdődött. Az amerikai elnökválasztás egyik fontos kérdésévé vált, hogy vajon kire fog ráégni a bevándorlás problémája. Tudnak-e a republikánusok újabb választást nyerni a szélsőjobb olyan jelszavaival mint a „migránsbűnözés”, vagy a demokraták meggyőzik az amerikai társadalom többségét arról, hogy ha Trumpék nem ölik meg a határrendezésről szóló törvényjavasaltot a szenátusban, akkor már rég nem lenne miről beszélni? 

(Borítókép:  Joe Biden amerikai elnök tájékoztatót tart az amerikai–mexikói határon az amerikai Texas állambeli Brownsville-ben 2024. február 29-én. Fotó: Kevin Lamarque / Reuters)