Ipari mennyiségben irtották a madarakat véletlenül Szerbiában

A vajdasági Kikinda a román határ közelében fekszik, és a magyar határtól sincs messze, Szegedtől például csupán 70 kilométerre. Alig valamivel több mint harmincezer lakosa van, ennek ellenére nemzetközi viszonylatban a fülesbaglyok fővárosának nevezik.

Több mint hétszáz vészeli itt át a hosszú téli hónapokat a főtér körüli fákon pihenve – jelentette a BBC.

Összehasonlításul: épp egy éve egész Magyarországon, 957 helyszínen egészen pontosan 9975 erdei fülesbaglyot számolt össze a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, azaz helyszínenként nagyjából tízet.

Turisták tömegesen zarándokolnak a vajdasági városba, hogy a bölcsesség jelképének tartott ragadozó madarakban gyönyörködjenek. A kikindai idegenforgalomnak mérhető bevétele származik az angolok körében oly népszerű birdwatchingból, a madárfigyelésből.

Ornitológusok szerint a dédelgetett bagolypopuláció létét fenyegeti, hogy az eltelt napokban több mint nyolcszáz elpusztult madarat fedeztek fel a környező mezőkön. Mérgezés okozhatta a halálukat – hivatkozott a szerb N1 hírportál a szakértőkre.

Egyik elhullott madár sem volt fülesbagoly. Jobbára helyileg védettnek számító vetési varjak és csókák voltak; kulcsfontosságúak az ökoszisztémában, nem utolsósorban pedig a szintén védett baglyok életében.

A vetési varjú fészket épít, és amikor kiköltözik, a fülesbagoly foglalja el a helyét

– magyarázza egy szakértő.

A ragadozó madarak nem foglalkoznak fészekrakással. Ha nem találnak „otthonra”, odébb állhatnak, pontosabban repülhetnek.

Egyszerűen csak lezuhantak a fákról

Egyes becslések szerint a baglyok a tél öt hónapja alatt akár félmillió pocokkal és egérrel végezhetnek. Mérhetetlen hasznot hajtanak kivált most, amikor a gazdálkodókat csak ebben a térségben rágcsálók millióinak az inváziója sújtja.

Ugyanakkor vélhetően épp a földjüket és termésüket védő gazdák okozták a fészekrakó madarak halálát, akik mérgezett szemeket hintettek el csalinak, az egerek helyett azonban a varjak és a csókák estek áldozatul.

A szemünk láttára pusztultak el. Furcsán viselkedtek az ágakon, aztán egyszerűen csak lezuhantak

– mondta a szerb madárvédelmi társaság elnöke, egyébként állatorvos.

Milan Ružićot már most aggasztja, hogy a tömeges madárpusztulás után milyen jövő vár a kikindai baglyokra.

A madármészárosok esete Magyarországon

Cipruson imádják a pacsirtákat. Nem a füttyüket, hanem tányérban, felszolgálva.

Csak tavaly énekesmadarak százezreivel végeztek – a The Guardian szerint szervezett bűnözők.

A legagyafúrtabb trükköket, még madárdalt sugárzó hangszórókat is bevetettek, hogy bokrok közé vagy gyümölcsösökbe csalogassák a többi között a vörösbegyeket, sőt akár verebeket is, ahol szinte láthatatlan hálókkal és ragasztóval bevont ágakkal rabul ejtették a kiszolgáltatott madarat.

Nem sokkal az ezredforduló után a madármészárosok ügyétől volt hangos a magyar sajtó. A pontos számítások szerint akkori értéken 311 millió forintos kárt okozott az öt magyar és négy olasz vadász, akik 2001 őszén tizenkétezer védett madár tetemét próbálták kicsempészni az országból.

A nagy visszhangot kiváltó természetkárosítás „áldozatai” között bíbicek, barázdabillegetők, fürjek, citromsármányok, különféle pityerek, récék, mezei pacsirták, sárszalonkák, tengelicek, zöldikék, tövisszúró gébicsek, kenderikék és gerlék is voltak.

A ciprusi ínyencség, az ambelopúlia

A Cipruson elfogott madarakat titkos csatornákon éttermek vásárolják fel. A pácolt, grillezett, savanyított vagy főtt énekesmadarakból készül a helyi ínyencség, az ambelopúlia.

Csupán tavaly ősszel 435 ezer madár pusztult el vélhetően azért, mert az ambelopúlia is népszerűbb lett: 90 ezerrel több fogást fogyasztottak el, mint egy évvel korábban – jelentette a BirdLife Cyprus.

A szigetország egyébként ugródeszkának számít a madarak körében a hatalmas őszi vándorlásban Európa és Afrika között. Ciprus felett repülnek és pihennek meg a barátposzáták, a királygébicsek, a csilpcsalpfüzikék, a fitiszfüzikék, a cserregő nádiposzáták és a berki poszáták. Ezeknek az énekesmadaraknak a száma meredeken csökken Európában és az Egyesült Királyságban egyaránt.

Csapdába ejtésüket éppen fél évszázada, 1974-ben tiltották be Cipruson.

(Borítókép: Egy fülesbagoly zsákmányra vadászik egy füves területen, Ramsgate közelében, Kentben 2023. október 24-én. Fotó: Gareth Fuller – PA Images / Getty Images Hungary)