Beleremegne a világgazdaság, ha háború kezdődne Tajvanért

Az Egyesült Államok és szövetségesei minden valószínűség szerint több geopolitikai válsággal is szembe kell nézzenek az elkövetkező évtizedben. Az egyik legforróbb potenciális konfliktus a Dél-kínai-tengeren alakulhat ki Tajvan kapcsán. Kína agresszíven nyomul a térségben, ami gazdasági szempontból is fontos: ebben a régióban évente összesen 3 ezer milliárd dollár értékű kereskedelem bonyolódik le.

Az elmúlt évtizedben Peking több katonai bázist is telepített a környező szigetekre, ezzel is jelezve igényeit. A feszültségeket csak fokozta, hogy nemrégiben a nyugati szövetségesekhez tartozó hajókat és repülőket fogtak el a kínaiak.

Különösen nagy az ellentét Kína és a Fülöp-szigetek között a Spratly-szigetek közelében található korallzátony miatt. A Fülöp-szigetek évek óta fenntartja igényét a kizárólagos gazdasági övezetében lévő elsüllyedt korallzátonyra, az elmúlt évben azonban a kínai hajók vízágyúkkal, lézerekkel fenyegették a Fülöp-szigeteki utánpótlást.

Sakkjátszma a Dél-kínai-tengeren

A jövőbeli dél-kínai-tengeri válság valószínűleg rávilágít az Egyesült Államok Kínával kapcsolatos átfogó stratégiájának egy nyilvánvaló gyengeségére: nem testesíti meg a siker egyértelmű elképzelését. Amerikai tisztviselők azt mondták, hogy

Rövid távon a katonai összecsapás valószínűtlennek tűnik, részben azért, mert Hszi Csin-ping kínai elnök, aki Kína stagnáló gazdaságának újjáélesztéséért és a belpolitikai helyzetének megszilárdításáért küzd, kifejezte igényét az Egyesült Államokkal fennálló feszültségek enyhítésére. Azonban a Dél-kínai-tengeren egyre gyakoribb provokációk szinte garantálják a válságot.

Egy, a térséget érintő súlyos válság okozta sokk és félelem lehetőséget kínálhat arra, hogy új keretrendszert szabjanak a régióban. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok határozottan és hitelesen reagál a válság során, átfogó, többoldalú diplomáciai konferenciát hívhat össze a Dél-kínai-tenger kérdéseiről, beleértve a területi és tengeri követeléseket, a természeti erőforrások kitermelését, valamint a halászati jogokat.

Washington azzal érvelhet, hogy a válság azt bizonyítja: a regionális viták erőszakos konfrontációhoz vezetnek, és eljött az idő a békés együttélés elveinek érvényesítésére – írja a Foreign Affairs nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szaklap.

Az Egyesült Államok azonban azzal is érvelhet, hogy más időket élünk: a világ veszedelmes összecsapások sorozata felé tart, és az egyetlen alternatíva a megosztott status quo regionális megfelelőjének megteremtése. Az Egyesült Államoknak erős, többoldalú támogatásra lenne szüksége egy ilyen kezdeményezéshez – nemcsak délkelet-ázsiai, hanem európai országoktól, Indiától, Japántól, Dél-Koreától is.

Kína valószínűleg óvatos és ellenálló lesz, és az ajánlatot egy újabb amerikai programnak tekinti, amellyel aláásnák ambícióit. A válság jelentette veszély és a tárgyalások iránti globális igények új hulláma azonban rugalmaságra kényszerítheti Pekinget.

Ráadásul a válságra beígért amerikai diplomáciai és katonai válaszok egyértelmű dilemma elé állíthatják a kínaiakat: a tárgyalásos megoldás alternatívája az Egyesült Államok regionális jelenlétének és partnerségeinek felfutása lenne. Ebben az esetben viszont

A világgazdaság is beleremegne Tajvan elvesztésébe

Tajvan földrajza számít. Az önkormányzó Tajvan biztosítja Japán védelmét, és elveszi Kínától azt az ugródeszkát, amellyel fenyegethetné az Egyesült Államok szövetségeseit a Csendes-óceán nyugati részén. Emellett a sziget gazdaságilag is kulcsfontosságú a világ többi része számára, mivel a fejlett mikrochipek elsődleges gyártója. A szigetért folytatott háború könnyen globális válságot okozhatna.

Tajvan elfoglalása tönkretenné a félvezetőgyártást – amely ma szinte minden stratégiailag fontos iparág gerince és a big data éltető eleme. A bolygó jelenleg körülbelül 600 milliárd dollár értékű chipet termel évente. Ezek a chipek olyan termékekbe kerülnek – az okostelefonoktól az autókon át a szuperszámítógépekig –, amelyek együttesen több ezer milliárd dollárt érnek, és az ezen eszközök által nyújtott szolgáltatások éves szinten több tízezer milliárd dolláros összeget tesznek ki.

Ahogy az olcsó orosz energia táplálta a német ipart évtizedeken át, úgy a tajvani félvezetők bősége is előmozdította a globális technológiai fejlődést, a mesterséges intelligencia fellendülését és az amerikai technológiai titánok, például az Apple, a Google, a Microsoft és az Nvidia felemelkedését.

A tajvani gyártók hatékonyságnövekedésének köszönhetően a számítási teljesítmény fajlagos költsége exponenciálisan csökkent az elmúlt évtizedekben. Például az Apple legújabb generációs okostelefonjaiban használt élvonalbeli chipek darabonként kevesebb mint száz dollárba kerülnek.

A tajvani chipek elvesztése elképesztő következményekkel járna. Ellentétben az olajjal és a gázzal, amelyek forrása viszonylag könnyen kiváltható, a csúcskategóriás félvezetők esetében nincs ilyen helyettesíthetőség. Évekbe telne a tajvani öntödék leváltására alkalmas csúcskategóriás forgácsgyártó létesítmények felépítése és aktiválása.

A világ egyik legdemokratikusabb országa Tajvan

Az elmúlt években Hszi Csin-ping türelmetlen eltökéltségről tett tanúbizonyságot Tajvan státuszának oly módon történő megoldására, ahogyan elődei soha nem tették. Elrendelte a hatalmas katonai fejlesztéseket, és arra utasította a kínai erőket, hogy 2027-ig adják meg számára a lehetőségek teljes skáláját a Tajvannal való egyesülésre. Ezek a jelek vitát váltanak ki Washingtonban azzal kapcsolatban, hogy

Tajvant az Economist Intelligence Unit a világ tizedik legdemokratikusabb államaként tartja számon, megelőzve Ázsia minden országát, sőt a jóval régebbi demokráciákat, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat is.

Tajvannak gazdaságilag az egyik legméltányosabb társadalma van a világon, viszonylag alacsony különbséggel a jövedelemeloszlásban, annak ellenére, hogy mediánjövedelme a legmagasabbak közé tartozik a világon. Az egy főre jutó GDP-je 2023-ban megelőzte Japánét.

A tajvani törvényhozásban a nők a mandátumok több mint 40 százalékát birtokolják, ami a legmagasabb arány Ázsiában, és jóval megelőzi az Egyesült Államokat, ahol a kongresszus tagjainak mindössze 28 százaléka nő.

Tajvanban kétszer választottak női elnököt, több nagyvárosát női polgármesterek vezetik, a leendő alelnök pedig szintén nő. A tajvani őslakosok és kisebbségi csoportok jogainak tiszteletben tartása is kiemelkedő. Emellett 2019-ben Tajvan lett az első olyan ország Ázsiában, amely legalizálta az azonos neműek házasságát.

Tajvan mint demokratikus alternatíva elvesztése véget vetne annak a kísérletnek, amely egy jelentős kínai örökséggel rendelkező társadalom népi, többpárti önkormányzására irányul, rossz hírekkel a demokratikus fejlődés lehetőségeiről Kínában és azon is túl.

(Borítókép: Tajvani katonák Pingtung megyében, 2022. szeptember 7-én. Fotó: Ceng Shou Yi / NurPhoto / Getty Images)