Öt érdekesség a ramadánról

2024-ben most vasárnap kezdődött meg a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja (a ramadán), ami a muzulmánok böjti időszakának kezdetét is jelenti. A ramadán világszerte több mint 1,8 milliárd muszlimot érint, és a böjt és a spiritualitás hónapjának tartják. Az iszlám szerint ez az a hónap, amikor a Korán kinyilatkoztattatott Mohamed próféta számára.

A ramadán havi böjt az iszlám vallás öt alappillérének egyike, a hitvallás, a napi ötszöri ima, az adakozás és a zarándoklat mellett. Ezen ünnepi hónap fontos ismérve, hogy minden évben más időpontra esik, ugyanis a muszlimok nem az általunk használt Gergely-naptárt, hanem a holdnaptárt követik, ahol egy év 12 hónapból, és azon belül 354 vagy 355 napból áll. A böjti időszak a muszlimok által használt naptár kilencedik hónapjának kezdetekor, az újhold észlelésétől függően 29 vagy 30 napig tart. Ez idő alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig tartózkodnak az evéstől és ivástól, a dohányzástól, a nemi érintkezéstől, emellett kerülniük kell a haragot, az irigységet, az erőszakot, a pletykát és a tisztátalan gondolatokat.

A továbbiakban 5 érdekes tényt mutatunk be a ramadánról:

1. Étkezés a ramadán alatt

A böjt hónapjában napi két főétkezés van. Ezeket szuhúrnak (napkelte előtti evés) és iftárnak (napnyugtakor történő étkezés) nevezik. Gyakran ez utóbbi előtt közvetlenül elfogyasztanak egy marék datolyát majd egy pohár vizet. Vannak, akik gyümölcsöt vagy joghurtot is esznek, ami segít beindítani a szervezet anyagcseréjét a napi böjt után. A szuhúrnak kiadós étkezésnek kell lennie, hogy energiát biztosítson egész napra. Akkor ér véget, amikor felkel a nap, és elkezdődik a hajnali imára (fadzsr) való felhívás.

Ha a müezzin éneke éppen evés közben éri az embert, akkor azonnal abba kell hagyni az étkezést. Vannak, akik inkább az alvást választják, mint hogy ételt készítsenek, és egyenek a szuhúr alatt. Egyes országokban, például Egyiptomban és Irakban doboló emberek járják az utcákat, és a müezzin imára hívása előtt felkeltik a hívőket annak érdekében, hogy enni tudjanak a napi böjtölést megelőzően.

2. A ramadán a súlygyarapodás hónapja

A böjt és az alacsony aktivitási szint a nap folyamán gyakran átadja a helyét az éjszakai falásrohamoknak, ami lassabb anyagcsereciklusokhoz vezethet. Ennek következtében a szervezet elraktározza a zsírt, ahelyett, hogy elégetné. További problémát okozhat, hogy az iftár során elfogyasztott ételek meglehetősen nehezek, és hagyományosan magas szénhidráttartalmúak. Tehát az egészséges testsúly megőrzése érdekében a hónap során a muszlimokat arra bátorítják, hogy igyanak sok vizet, fogyasszanak gyümölcsöt, zöldséget és fehérjét, és próbáljanak meg a hajnali ima előtt is étkezni.

3. A ramadán alatti böjt kötelező, de vannak „kiskapuk”

Vannak olyan esetek, amikor a böjt megtörhető. A Korán szerint azok, akik rosszul érzik magukat, betegek és/vagy gyógyszert szednek, idősek, háborúban vesznek részt, utaznak, terhesek vagy szoptatnak, valamint a pubertáskor alatti gyermekek lemondhatnak a böjtölésről – különösen, ha az az egészségükre negatívan hat. A böjtöt akkor is meg lehet törni, ha egy nő menstruál. Mindezen esetekben azok, akik megszegik a böjtöt, pótolhatják a kihagyott böjtnapokat.

4. A ramadánt az adakozás hónapjaként ismerik

A ramadán az iszlám hagyomány szerint nem csupán a böjtölésről szól, hanem az adakozás és a jótékonyság hónapja is, amikor előtérbe kerül az önzetlenség és a segítségnyújtás fontossága az egész iszlám világban. Ebben az időszakban a muszlimok még inkább segítik a rászorulókat, és élelmiszert, valamint pénzt adományoznak azoknak, akiknek szükségük van rá. Ezen időszak alatt megmutatkozik a kollektív összetartozás, amely által erősödik a muszlim közösség szolidaritása és egymáshoz való kötődése.

5. A ramadánt követő ünnep jelentősen élénkíti az iszlám vallású országok gazdaságát

A ramadánhoz egy fontos ünnep, az eid el fitr (a böjt megtörésének ünnepe, török kultúrkörben: Ramazan Bayramı) is tartozik, ami egyben a ramadán végét jelenti. Időpontja a böjti hónapot követő savvál hónap első három napja. Közösségi étkezések, ünnepi szentbeszéd jellemzi. Jelentősége az iszlám vallású országokban megfeleltethető a keresztény kultúrkörhöz tartozó országok legfontosabb ünnepeinek. Az eid el fitr kereskedelmi tevékenységek élénkülésével is jár, mivel ez idő tájt az emberek általában nagyobb mennyiségű élelmiszert és ajándékot vásárolnak. Indonéziában, az iszlám világ legnépesebb országában például a tavalyi eid el fitr időszakában a pénzforgalom elérte a 92,3 billió indonéz rúpiát (6,1 milliárd amerikai dollárt).

A ramadánhoz számos szokás kapcsolódik, amelyek akár országról országra eltérhetnek. Annyi viszont közös mindenhol, hogy az ünnepi hónap alapvető céljai közé tartozik a test és a lélek megtisztulása, a türelem növelése, az önmegtartóztatás, valamint a vallásos elmélyülés.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának vezető kutatója 

(Borítókép: Palesztin családok egy iftar vacsorára gyűlnek össze az utcákon felállított asztaloknál az otthonaikból hozott ételekkel a Khan Yunis Gaza-i Al-Zaini utcában, 2023. április 4-én. Fotó: Ali Jadallah / Anadolu / Getty Images Hungary)