Mától már a magyarok is vízum nélkül utazhatnak Kínába

Kína nagymértékben kibővítette vízummentességi programjait az elmúlt három hónapban, ami azt jelzi, hogy egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a turizmus és a határokon átnyúló üzletek fellendítése érdekében. 

Peking úgy jellemezte a lazításokat, mint amelyek célja „Kína magas színvonalú fejlődésének és magas színvonalú nyitásának elősegítése”, és jelezte, hogy még több vízummentességet kíván adni, és kiterjeszti a kölcsönös vízummentességi megállapodásokat is.

Március 7-én a kínai külügyminisztérium bejelentette, hogy

Ez azt jelenti, hogy március 14. és november 30. között az említett országok közönséges útlevéllel rendelkező állampolgárai vízum nélkül léphetnek be Kínába üzleti, turisztikai, rokon- és barátlátogatás, illetve tranzit céljából. Ez a 2023. november 24-i bejelentés folytatása, akkor öt európai országra (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország) és Malajziára terjesztették ki a vízummentességet a 2023. december 1. és 2024. november 30. közötti időszakban. Nemrégiben Thaifölddel is kölcsönös vízummentességi megállapodást kötött Kína. Ez a lépés összhangban áll az ország azon kötelezettségvállalásával, hogy megkönnyítse a külföldiek számára, hogy munka, tanulás és utazás céljából Kínába látogassanak, amint az a 2024-es kínai kormányzati munkajelentésben szerepel.

Korábban a Japánból, Bruneiből és Szingapúrból, érvényes útlevéllel rendelkező állampolgárok 15 napig vízum igénylése nélkül utazhattak Kínában, ezt azonban felfüggesztették, amikor Kínában bevezették a Covid-19-korlátozásokat. Ezt 2023. július 26-án újraindították Brunei és Szingapúr állampolgárai számára, utóbbi esetében 2024 februárja óta ezt 30 napos vízummentes tartózkodásra emelték. Beszédes tény viszont, hogy Japán esetében ezt egyelőre nem újították meg.

A határforgalom továbbra is jóval a  Covid-19- világjárvány előtti szint alatt marad. 2023-ban 210 millió beutazó érkezett Kínába, ami a 2019-es szint 62,9 százalékát érte el.

A három év szigorú zéró Covid-korlátozások és a bizonytalan szabályozási környezet szintén aláásta az üzleti bizalmat, és nem ösztönözte az utazókat, hogy az országba látogassanak.

A vízummódosításokat üdvözölték a külföldi kereskedelmi kamarák, bár egyesek szkeptikusak a hatást illetően. Szerintük a lassuló növekedés, a geopolitikai aggodalmak és a magas globális kamatlábak tartották vissza a Kínába érkező külföldi befektetéseket, amit a vízumpolitika nem fog visszafordítani.

Az azonban világos, hogy a délkelet-ázsiai országok mellett Európa is stratégiai fókuszpont a kínai kormány számára. Azáltal, hogy Kína lazítja a vízumkorlátozásokat, kvázi jelzi, mely országok tartoznak a diplomáciai VIP-ek közé Kína számára. Merthogy Peking szelektál. Az olyan országok, mint Japán és Nagy-Britannia, még nem került rá a kiváltságos országok listájára. A japán útlevéllel rendelkezők 15 napos vízummentességet élveztek a világjárvány előtti rendszerben, azonban Szingapúrral és Bruneijel ellentétben Japán még nem kapta vissza a vízummentességet.

Nagy-Britannia szintén kimaradt, annak ellenére, hogy Kína a Covid-járvány utáni beutazási politikája Európa szinte valamennyi jelentős gazdaságára kiterjedt. Peking nyilvánvalóan eltérő hozzáállása a Nagy-Britanniára és Japánra vonatkozó vízumpolitikát illetően azt mutatja, hogy szem előtt tartja a geopolitikai szempontokat is. Japán és az Egyesült Királyság határozottabban igazodott az Egyesült Államokhoz, és ez csalódottságot okozott Pekingnek. Elég egyértelműnek tűnik, hogy az Egyesült Királyság és Japán elkötelezett amellett, hogy Washington megpróbálja megfékezni és elnyomni Kína növekvő jelenlétét Európában.

Kína számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy megkönnyítse a külföldiek beutazását az országba üzleti, oktatási és turisztikai célból. A legújabb erőfeszítések azt célozzák, hogy minél több tengerentúli látogatót vonzzanak. Ezek az enyhébb belépési szabályok a beutazók megugrását idézték elő, aminek nagy jelentősége van a döcögő gazdaság talpra állításában. Peking elsősorban tehát az emberek közötti eszmecserék révén szeretné javítani a kapcsolatait.

A szerző a Szegedi Egyetem Konfuciusz Intézetének Igazgatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.

(Borítókép:  Xunpu 2024. február 21-én a kínai Quanzhou Fujian tartományban. Fotó: Zhang Bin / China News Service / VCG / Getty Images)