Átláthatatlanság, diszkrimináció, sötét ügyek – így működnek valójában az amerikai elit egyetemek

A versenyképesség csökkenése, a jelentkezők számának visszaesése és az adminisztratív munkakörök elhagyása mind rávilágítanak arra, hogy a borostyánligás egyetemeknek komoly kihívásokkal kell szembenézniük.

Az egyik legjelentősebb probléma, amellyel a borostyánligás egyetemek szembesülnek, az a jelentkezők számának csökkenése. Miközben ezek az intézmények korábban óriási versenyhelyzetben álltak a jelentkezők tekintetében, az utóbbi években számos ok következtében visszaesett a jelentkezők száma.

Kiélezett verseny

A verseny a világ legjobb hallgatóinak és oktatóinak megszerzéséért egyre kiélezettebb. Húsz évvel ezelőtt Amerika vonzotta az angol nyelvű országokban tanuló külföldiek 60 százalékát, míg ez az arány most csupán 40 százalék. Donald Trump megválasztása körül a tehetséges kínaiak – akik egykor csak Amerika legjobb egyetemeire jelentkeztek – további pályázatokat kezdtek küldeni szingapúri és brit intézményekbe.

Komoly problémát jelent továbbá a folyamatosan növekvő tandíj, és a diákok által vállalt hitelek súlya. Sok fiatal már az egyetemi pályára lépés előtt a jövőbeni pénzügyi terheket mérlegeli, és egyre többen kényszerülnek alternatív utak keresésére.

ami reálértéken 27 százalékos növekedést jelent az elmúlt két évtizedben.

Emellett az adminisztratív munkakörök elhagyása is aggasztó. Az egyetemi adminisztrációban dolgozó szakemberek egyre inkább más iparágakba vándorolnak, ahol jobb fizetésre és stabilabb munkakörülményekre számíthatnak. Ez az adminisztratív folyamatok lassulásához, hibákhoz és az egész intézmény hatékonyságának csökkenéséhez vezet.

Az MBA-fokozatok iránti lelkesedés a világjárvány korai hónapjaiban újjáéledt, majd 2022-ben a legtöbb felsőoktatási intézményben meredeken visszaesett. Több korábbi felvételi menedzser szerint az iskolavezetők nehezen tudtak alkalmazkodni a változó környezethez, és elfogadni azt.

„Egy dékán, aki azt mondja, hogy szeretné, ha feljebb lépnénk a rangsorban. Diákok, akik azt kérdezik, hogy mit teszel az évfolyam sokszínűségének növelése érdekében? Néhány oktató azt hangoztatja, hogy nem érdekli semmi ilyesmi, de több olyan diákot szeretne látni, akik ügyesen bánnak az adatokkal. És valami homályos utalás a vezetőség részéről arra, hogy ezek közül melyik a prioritás” – árulta el egy neves egyetem egykori felvételi menedzsere, aki neve elhallgatását kérte a Bloombergtől.

A menedzser szerint az ilyen körülmények természetesen rontják a morált.

Nagyon nehéz motiváltan tartani a csapatot, és folyamatosan változó eredményekért dolgozni

– fogalmazott, hozzátéve, hogy az alacsonyabb beiratkozási számok kisebb költségvetést jelentenek, ami csökkentett létszámot, kevesebb előléptetést és kevesebb ösztöndíjat jelent a hallgatók megnyeréséhez.

„Többet csinálni kevesebbel. Ez egy nagy kihívás, amivel minden nap munkába kell menni” – mondja egy másik volt felvételi tisztviselő, aki az elmúlt évben otthagyta a munkahelyét egy magas rangú egyetemen, és szintén neve elhallgatását kérte.

Szélsőségesen liberális módon működnek az amerikai elit egyetemek

A borostyánligás egyetemek hagyományosan az intellektuális szabadság és a véleményszabadság bástyái voltak. Azonban egy friss felmérés rávilágított arra, hogy az egyetemek – különösen a Harvard és a Yale – jelentős visszaesést mutatnak ezen a téren.

– írja az Economist.

Az ideológiai diverzitás csökkenésére is figyelmet kell fordítani. Míg az 1980-as években az oktatók 40 százaléka vallotta magát liberálisnak, ma már csak 3 százalékuk vallja magát konzervatívnak. Ez a túlnyomó baloldali ideológiai orientáció nemcsak az oktatás minőségére, hanem a hallgatók képzésére is hatással van, mivel az egyetemeknek fontos lenne a különböző nézetek és perspektívák megosztása és vitája.

Miért történik mindez? Az egyik érv az, hogy az akadémikusok nézetei valójában nem változtak annyira, csak a republikánusok jobbramozdulásuk miatt középen hagyták el őket. A konzervatívok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a jobboldali nézeteket valló lángelmék a szakma elhagyása vagy kimaradása mellett döntöttek, részben azért, mert a baloldali kollégák nem hajlandók felvenni és előléptetni őket.

Az elit egyetemek ragaszkodtak az igenlő cselekvéshez, jóval azután, hogy az amerikaiak többsége úgy döntött,

Azokat az akadémikusokat, akik felszólaltak a gyakorlat ellen – például azzal érvelve, hogy egyes fiatalokat olyan kurzusok látogatására jogosítottak fel, amelyekre nem vagy rosszul voltak felkészülve –, diákjaik és társaik gyakran bigottnak minősítették.

Nem átlátható a felvételi eljárás

Az amerikai elit egyetemek felvételi eljárásai is átalakulóban voltak az elmúlt évtizedekben. Míg korábban az egységes teszteredmények (pl. SAT, ACT) jelentős szerepet játszottak a felvételi döntésekben, ma egyre inkább hangsúlyt kapnak más tényezők, például a személyes életút, a jelentkezők különleges képességei és a társadalmi háttér.

Elméletileg a Legfelsőbb Bíróság tavalyi határozata, amely a faji preferenciákat törvényen kívül helyezte, arra ösztönzi az előkelő egyetemeket, hogy még bosszantóbb felvételi gyakorlatot kövessenek,

Ehelyett sokan még átláthatatlanabbá tették a felvételi kritériumaikat, ami tovább ronthatja az egyetemek meritokratikus igényét. A világjárvány kezdetén a legtöbben nem követelték meg a jelentkezőktől, hogy szabványos teszteken elért pontszámaikat adják meg. Mostanra a nehezen értékelhető intézkedéseket, például a motivációs levelek minőségét nagyobb súllyal veszik figyelembe.

Néhány intézmény esetében azonban ez nem bizonyult kielégítőnek: az elmúlt hetekben a Dartmouth és a Yale bejelentette, hogy ismét szabványos teszteredményeket írnak elő a jelentkezőknek. Ők az elsők a Borostyánligában, akik ezt megtették. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az osztályzatok nem szenvedtek kárt. A Yale-en a kiváló osztályzatok aránya a 2010-es 67 százalékról 2022-re körülbelül 80 százalékra emelkedett, a Harvardon pedig 60 százalékról 79 százalékra.

Megremeghet a Borostyánliga hitele

Az elmúlt időszakban azonban számos botrány rázta meg az elit egyetemeket, különösen a Harvardot és más intézményeket. Ezek közé tartozik az antiszemitizmus vádja és a plagizálási botrányok, amelyek súlyosan megrongálták ezeknek az egyetemeknek a hírnevét és hitelét.

A zűrzavar oka a Hamász október 7-i Izrael elleni támadására adott szélsőséges egyetemi reakciók összessége volt, amelyek decemberben kongresszusi meghallgatáshoz vezettek. Ebben a politikusok három egyetemi elnököt vádoltak meg azzal, hogy nem sikerült visszaszorítani az antiszemitizmust.

A Pennsylvaniai Egyetem akkori elnöke, Elizabeth Magill néhány nappal később lemondott. Claudine Gay, a Harvard korábbi elnöke januárban mondott le állásáról az egyetemen tapasztalható antiszemitizmus és az ösztöndíjak plagizálása miatt.

Önmagukban ezek a kínos helyzetek még nem jelentenek egzisztenciális fenyegetést az Egyesült Államok legjobb egyetemeinek helyzetére nézve. Az a képességük, hogy kitermeljék Amerika feltörekvő elitjét, továbbra is érintetlen, akárcsak az elképesztő pénzügyi hátterük. Az elmúlt hónapok kudarcai azonban

Ez azért fontos, mert ezek az intézmények az USA szellemi és gazdasági teljesítményének motorjai. Segítettek abban, hogy az ország bevonzza a tehetségeket a világ minden pontjáról, akik kritikus szerepet töltenek be a tudományos innováció terén. De a több száz év alatt felépített hitelességük úgy tűnik, mostanában csorbulni kezdett.

(Borítókép: Harvard. Fotó: Scott Eisen / Getty Images)