A Velencei Bizottság bírálta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság kedden bejelentette, hogy megvizsgálta a szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, különös tekintettel a külföldi finanszírozás tilalmára a választási kampányok alatt, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítását és tevékenységét – adta hírül az MTI.

A strasbourgi közlemény szerint a Velencei Bizottság véleményében megkérdőjelezte a hivatal jogalapját.

Egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állami intézményeken keresztül lépnek fel, amelyek a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül garanciákat nyújtanak az alapvető jogok gyakorlásába való beavatkozás tekintetében

– fogalmaztak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nem szabad beavatkoznia a bíróságok és bűnüldöző szervek alkotmányos hatáskörébe, ezért a Velencei Bizottság nem látja szükségesnek a hivatal létrehozását. Megjegyezték továbbá, hogy a törvény nem nyújt elegendő garanciát a hivatal függetlenségére.

Indoklásuk szerint államigazgatási szervként, amelynek elnökeit és alelnökeit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel, a hivatal nem tekinthető függetlennek. Véleményük szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal rendkívül széles és homályosan meghatározott hatáskörrel rendelkezik. Beavatkozhat bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe.

Nagy a kockázata tehát annak, hogy a hivatal létrehozása és tevékenysége negatív hatással lesz a magyarországi szabad és demokratikus vitára

– fogalmaztak.

A szakértői testület értékelésében megjegyezte azt is, hogy az olyan intézkedések, mint például a politikai pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozásának korlátozása, a választási kampányokon túl kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységre és a társadalmi változásért folytatott kampányokra is, és az ilyen széles körű megközelítés okát és szükségességét a magyar hatóságok nem támasztották alá.

Ajánlják továbbá – egyebek mellett – a külföldi támogatás fogalmának árnyaltabb meghatározását, valamint a választási törvény új rendelkezéseiben a tiltott tevékenységek, illetve azok külföldi finanszírozásának pontosabb meghatározását.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal

Tavaly december közepén szavazta meg a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvényt, melynek elnöke Lánczi Tamás, az MTVA online igazgatója lett. 

Az elnök kinevezése után elmagyarázta, mi is lesz pontosan az új hivatal feladata: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal alapvetően feltár, vizsgál és kutat. Feltérképezi, hogy hol sérül vagy hol sérülékeny a magyar szuverenitás.

Ezeket a potenciális gócpontokat és veszélyforrásokat próbálja feltárni és rámutatni. Ehhez a munkához pedig igénybe veheti más állami szervek segítségét.” Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hivatal nem hatóságként működik majd, tehát „nem nyomoz és nem is szankcionál”.

A hivatal feladatai:

• Szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki és alkalmaz.
• A vizsgálat alá vont szervezetektől, az állami és önkormányzati szervektől, továbbá más, az adott ügyben érintett szervezetektől vagy személyektől beszerzett információk és adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését.
• Javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg a Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre.
• Évente nemzeti szuverenitásjelentést készít.
• Kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében.
• Feltárja és vizsgálja a más állam, valamint – jogi státuszától függetlenül – külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket – ide nem értve a diplomáciai, illetve a külképviseletek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek által végzett tevékenységet –, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek tekintetében e személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik.
• Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.
• Feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.

Kötelezettségszegési eljárás

Az Európai Bizottság februárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az uniós jogot sértő nemzeti szuverenitásvédelmi törvény miatt.

A bizottság elmondta, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között

• az uniós demokratikus értékeket,
• a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát,
• az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az uniós polgárok választójogát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát, az ügyvédi titoktartási kötelezettséget,
• valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket
• és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt.