Nagyon is megéri a thaiföldi munkásnak Magyarországra jönni
További Külföld cikkek
- Vörös listára helyezhetik az Interpolnál a Magyarországra menekült lengyel miniszterhelyettest
- Új külügyminisztert nevezett ki a szíriai vezetés
- Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét a németországi terrortámadás kivizsgálásához
- A volt skót igazságügyi miniszter is megszólalt a Lockerbie-merényletről
- A szerb elnök bejelentette: Moszkvába utazik az uniós kormányfő, aki összekapott Zelenszkijjel
Idén már 29 ezer thai munkavállaló távozott külföldre, ami nem csupán a kormányzati törekvéseknek, de a thai gazdasági-társadalmi problémáknak is köszönhető. Az európai országokat is egyre többen választják – köztük Magyarországot –, ahol legfőképpen a mezőgazdaságban, egészségügyben és vendéglátásban dolgoznak. A thai megbízható munkaerő, alkalmazásuk – alapvetően nem a masszázsszalonokban – megoldást jelenthet idehaza is a munkaerőhiányra.
A 66 milliós népességű délkelet-ázsiai államban a munkanélküliség aránya 1 százalék körül mozog, ugyanakkor a magasabb fizetés, a jobb megélhetési körülmények miatt sokan választják a külföldi munkavégzést, amit az utóbbi időben már a bangkoki kormány is támogat. A 41 milliós munkaerő-állományból jelenleg nagyjából 118 ezren dolgoznak külföldön.
A thai kormányszóvivő bejelentését megelőzően a Foglalkoztatási Minisztérium már 2023 végén elkészítette a thaiföldi munkavállalók külföldre küldésének tervét. A hangsúly a meglévő munkaerőpiacon történő foglalkoztatás fenntartására, valamint a külföldi munkaerőpiac bővítésére helyeződött. Idetartoznak azok az országok, amelyek bizonyos pozíciókban munkaerőhiánnyal küzdenek, illetve azok az országok, amelyek a 2024-es költségvetési évben várhatóan növelik a külföldi vendégmunkások foglalkoztatását.
E becsült számok alapján várhatóan megvalósítható az elképzelés, hogy idén mintegy százezer thaiföldi munkavállaló találja meg számítását a régi és az új munkaerőpiacokon egyaránt. A kormány számos országgal kötött munkaügyi egyezményeket, és biztosította az együttműködést az illetékes ügynökségekkel. A thaiföldi munkaerő exportja továbbra is létfontosságú szerepet fog játszani a munkaerőpiacon, különösen akkor, amikor a helyi gazdaság nem elég erős ahhoz, hogy munkahelyeket biztosítson.
Thaiföldön a minimálbér körülbelül 10 ezer baht (100 ezer forint), ehhez képest pl. Magyarországon akár a nettó 300 ezer forintot is megkereshetik. Tajvanon átlagban 20 ezer baht (200 ezer forint) az átlagfizetésük. Tehát összességében megéri nekik külföldön munkát vállalni.
Ugyanakkor az érem másik oldala, hogy Délkelet-Ázsia második legnagyobb gazdaságának fejlődéséhez jelentős számú külföldi munkaerő alkalmazására van szükség. Jelenleg nagyjából 2,9 millió laoszi, kambodzsai és mianmari vendégmunkás van az országban, de feltételezések szerint a munkaerő-intenzív ágazatokban, beleértve a mezőgazdaságot, az exportra szánt élelmiszerek feldolgozását, az építőipart, az idegenforgalmat és a szolgáltatásokat, további félmillió embert kellene alkalmazni.
Természetesen a bangkoki kormánynak a hazautalások miatt komoly érdeke fűződik a tengerentúli munkavállalás támogatásához.
2022–2023 folyamán 113 ezer thai munkavállaló 299 millió bahtot (2,99 milliárd forint) utalt haza. Ez a pénzátutalás létfontosságú hozzájárulást jelent az ország egy főre jutó jövedelméhez, és bizonyítja Thaiföld versenyképességét a globális munkaerőpiacon.
A tengerentúli thaiföldi munkavállalók iránt viszonylag nagy a kereslet, mivel megfelelő készségekkel, szorgalommal és alkalmazkodási hajlandósággal rendelkeznek, valamint hajlandóak új készségeket tanulni.
Éppen ezért az európai országok számára is előnyös, hogy egyre többen választják a régiót. A thai munkavállalók körében Magyarország népszerű, a 2021 év végi adatok szerint összesen 1161 munkavállalói engedélyt adott ki a magyar kormány thai vendégmunkások számára. Hazánkban legfőképpen a mezőgazdaságban, egészségügyben és vendéglátásban dolgoznak thaiok. Habár a thai masszázs rendkívül népszerű hazánkban, a tevékenységnek csupán egy részét végzik thaiok, akik közül sokan Magyarországon telepedtek le, a „klasszikus” thai migráns munkavállalók többsége más foglalkozást űz.
A munkáltatók több szempontból is kedvelik őket. A thaiok például végigvisznek egy monoton, repetitív munkát 12 órán keresztül úgy, hogy csak utasítást hajtanak végre. A mezőgazdaságban a nehéz fizikai munkát is elvállalják, miközben a vendéglátásban is – a betanítást követően – egyre fontosabb feladatok bízhatók rájuk. Az egészségügyben szintén keresettek a thai ápolók – itt többnyire csupán az jelent hátrányt, hogy nem beszélnek magyarul –, segítőkészségük, barátságos hozzáállásuk kivételes munkaerővé teszi őket. A thai kultúrának szerves része a külvilág felé mutatott pozitív kép, vagyis a mosoly, ami nem csupán a munkavállalást, de a társadalomba való beilleszkedésüket is megkönnyíti.
Az ázsiai vendégmunkások közül a thaiok reális alternatívát jelenthetnek a hazai munkaerőhiány kezelésére, így a munkáltatóknak és a kormányzatnak – más gazdasági érdekek mellett – ebből a szempontból is érdemes figyelmet fordítania a Thaifölddel való együttműködésre. Ugyanakkor a számokat látva továbbra sem kell attól tartanunk, hogy a thaiok elözönlik hazánkat.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.
(Borítókép: Földművesek dolgoznak egy rizsföldön Thaiföldön 2006. szeptember 11-én. Fotó: Udo Weitz / Bloomberg / Getty Images)