Olyan ügyben hozhat döntést az Európai Parlament, amit a magyar kormány hevesen ellenez

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói még tavaly decemberben jutottak politikai megállapodásra az uniós migrációs és menekültügyi paktumáról, melyet azt megelőzően összesen hét éven keresztül tárgyaltak.

A sokáig húzódó vita középpontjában a bevándorlóknak a határokon végezhető szűrése állt, amely új elemként kerülhet a migrációs szabályozásba. A paktum ezen pontja azt a célt szolgálja majd, hogy már a bevándorlók érkezésekor, az EU külső határain meg lehessen állapítani azt, hogy a jelentkezők között ki a valódi menekült. Az illegálisan érkezőket őrizetbe vételt követően azonnal kiutasíthatnák az unió területéről, és hazaszállításukról is döntenének.

A paktum érinti a menedékjog és a migráció kezelésének minden szakaszát, kezdve az illegális bevándorlók átvilágításától az Európai Unióba érkezésükkor, a biometrikus adatok felvételén, a menedékkérelmek benyújtásának és kezelésének eljárásán, valamint annak meghatározásán keresztül, hogy melyik tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért, továbbá rendelkezik a tagállamok közötti együttműködésről, szolidaritásról és arról is, hogy miként kell kezelni a válsághelyzeteket, ideértve az illegális bevándorlók „eszközként való használatát”.

Ez a migrációs és menekültügyi törvény biztosítja, hogy hatékony európai válasz szülessen erre a kihívásra. Ennek köszönhetően nem a csempészek, hanem az európaiak döntik el, ki léphet az Európai Unió területére, és ki maradhat itt. Ez a rászorulók védelmét jelenti. A törvény azt is biztosítja, hogy a tagállamok felelősségteljesen megosszák az erőfeszítéseiket, szolidaritást tanúsítva azokkal, akik védik külső határainkat, miközben megakadályozzák az EU-ba irányuló illegális migrációt

– mondta akkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Szijjártó Péter azonnal reagált

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter élesen szembehelyezkedett az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói között létrejött egyezséggel.

Csak azok jöhetnek Magyarországra, akiket mi akarunk, hogy jöjjenek, vagy mi megengedjük, hogy idejöjjenek és itt tartózkodjanak. Elutasítjuk ezt a migrációs paktumot, nem fogunk ide beengedni senkit akaratunk ellenére

– szögezte le decemberi sajtótájékoztatóján.

Szijjártó Péter ezután hangsúlyozta: „Se Brüsszelből, se sehonnan nem mondhatják meg, hogy mi ide kiket engedjünk, és a lehető leghatározottabban visszautasítjuk, hogy ezért megbüntessenek minket.”

A kormány szerint kudarcot vallott az uniós migrációs politika

,,Jelen pillanatban olyan jogi, adminisztratív, pénzügyi, finanszírozási rendszer van hatályban, amely valójában ellehetetleníti a tagállamokat a hatékony európai határvédelem és az illegális bevándorlók kívül tartása tekintetében” – hangsúlyozta korábban Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója a Kié itt a tér? című, a nyugat-európai párhuzamos társadalmakról szóló könyv bemutatóját követően az Indexnek.

Magyarország szempontjából az unióban két fő problémával kell megküzdeni: az Európába érkező illegális bevándorlók szétosztására irányuló kvótarendszerrel, valamint azzal, hogy az EU arra kényszerítené a tagállamokat, hogy nyílt befogadóállomásokat hozzanak létre – fejtette ki.

A politikai igazgató szerint elfogadhatatlan, hogy az egyes tagállamokba már belépett több ezer főnyi illegális bevándorló ellátásáról az adott tagállamnak kelljen gondoskodnia, miközben a bevándorlók a kérelmük elbírálásának ideje alatt szabadon mozoghatnak. Ezek mind elfogadhatatlan javaslatok, szembemennek a magyar emberek érdekeinek védelmével és azzal a céllal, amit Magyarország 2015-ben a migráció kapcsán megfogalmazott, s ami nem más, mint hogy a migrációt meg kell állítani – foglalta össze a magyar kormány álláspontját Orbán Balázs.

Orbán Viktor és a kormányzat eddigi kommunikációja és lépései alapján Magyarország soros uniós elnökségének egyik sarokköve a migráció visszaszorítása lesz az Európai Unió balkáni bővítése mellett.