Miért szüntette meg Kijev a szankciós listát, amin az OTP is rajta volt?

Az egyik ilyen a Mirotvorec (talán Béketeremtőnek nevezhető), hivatalos nevén „Ukrajna nemzetbiztonsága, a béke, az emberiség és a nemzetközi jog elleni bűncselekmények elemei kutatásával foglalkozó nem kormányzati központ”. Bár utóbbira felkerülni semmilyen jogi következményekkel nem járt, mégis azon kívül, hogy a személyes adatok nyilvánosságra kerültek, tudott bizonyos reputációs károkat okozni azoknak a személyeknek, akik felkerültek rá.

Ezzel együtt az oldal gátlástalanul posztolt olyan, feltételezett orosz ügynökökről Ukrajnában, akikről bármilyen anonim feljelentés érkezett, és velük szemben követtek is el atrocitásokat. Ezek még a háború kitörése utáni első igen aktív ügynökkereső időszakban történtek. Akkoriban azonban a Mirotvorec nélkül is jellemző volt, hogy ukrán állampolgárok és katonák is áldozatul estek az ilyen jellegű túlbuzgóságnak. De az is előfordult, hogy még magyar politikusok is felkerültek a listára egy időre.

A háború kezdete után azonban újabb listák jelentek meg. Az orosz támadást követően komoly nemzetközi szankciók léptek életbe Oroszország ellen, és ennek nyomán sok multicég fejezte be működését orosz területen és kivonult. Bár a szankciók kivetésekor szempont volt az élelmiszerre vonatkozó korlátozások elkerülése, mégis több vállalat morális megfontolásból hagyta ott az orosz piacot. De voltak, amelyek úgy döntöttek, hogy maradnak, és ezeket Ukrajna listázta.

A jegyzéket 2022-ben kezdte összeállítani a NAZK, azaz a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség, és ez lett a „háború nemzetközi szponzorainak listája”. A listára 50 cég került fel, de ez nem jelentette azt, hogy szankciókat szabtak volna ki rájuk. Közülük sok vállalat még mindig jelen van Ukrajnában. A NAZK a listát „erős, hírnév-befolyásoló eszköznek” nevezte, amellyel azt akarták elérni, hogy minél több cég hagyja el Oroszországot. Kijevben úgy tekintettek erre a listára – hivatalos megfogalmazás szerint –, mint egy olyan eszközre, „amely lehetővé teszi a nyomásgyakorlást, kihasználva a demokratikus világ előnyeit: az információ átláthatóságát és a választás szabadságát”.

Mennyibe fájtak az ukrán listák a külföldieknek?

Az eredeti elképzelés tehát az volt, hogy nyilvánosságra hozzák azoknak a cégeknek a nevét, amelyek továbbra is folytatják üzleti tevékenységüket Oroszországban. A terv szerint mindez reputációs veszteségeket eredményezhet, amelyek idővel pénzügyi veszteséghez vezethetnek, például bojkottok vagy a részvények esése miatt. Így egy idő után az adott cégek kivonulnak majd Oroszországból, és ezzel is csökkentik az orosz költségvetésbe adók formájában beáramló pénzeket. A NAZK becslései szerint 2022–2023 között ezek a cégek mintegy 40 milliárd dollárnyi adót fizettek be az orosz költségvetésbe.

Magán a honlapon, az Állami Szankciós Jegyzéken, ahol a szankciókat, valamint a már említett cégeket tartották számon, olyan kategóriák érhetők el, mint például a „Fegyverek összetevői”, „Háborús eszközök”, „Szankciókra jelöltek”, „Háború és művészet”, „Háború és sport”, „Külföldiek az orosz vállalatoknál”, valamint azon magánszemélyek és jogi személyek listája, akikkel szemben szankciókat szabtak ki, különösen a partnerországokban. 

De indítottak olyan ukrán nem kormányzati kezdeményezéseket is, mint alkalmazások és chatbotok fejlesztése, amelyekkel a vásárlók ellenőrizhették, hogy egy-egy cég továbbra is jelen van-e az orosz piacon. 2023 januárjában pedig a legnagyobb ukrán kiskereskedelmi láncok bejelentették a francia Bonduelle márka bojkottját, mert a francia élelmiszeripari óriás az orosz hadseregnek szállított termékeket. Az ilyen jellegű bojkottok, valamint ukrán hazafiak tüntetései különböző európai városokban, mint például Birminghamben a Mondelez leányvállalata előtt, amelynek vezetője szerint a befektetőket nem érdekli, hogy üzletelnek-e Oroszországban, vagy sem, végül valóban károkat tudott okozni.

A NAZK vezetőjének állítása szerint a Mondelez részvényei négymilliárdos veszteséget szenvedtek el két héttel azután, hogy a vállalat neve megjelent az ukrán jegyzékben. Ez lehetett a cél is valahol, ugyanis Olekszandr Novikov, a NAZK korábbi vezetője 2022-ben azzal magyarázta a jegyzék hatásosságát, hogy a „külföldi cégek, amelyek a szankciók korlátozása ellenére továbbra is együttműködnek Oroszországgal, bekerültek a World-check látókörébe – a világ legnagyobb adatbázisába, amely a felek terrorista szervezetekkel való kapcsolatát, csalásokban való részvételét stb. vizsgálja. A bankok és biztosítótársaságok a World-checket használják kockázatértékeléshez. Ezért a háború cinkosait korlátozzák, hogy szabadon hozzáférjenek a személyes és vállalati pénzeikhez.”

A listázás idővel kellemetlenné vált Kijevnek

A listán szereplő cégek jelentős része európai és amerikai vállalat. Olyan óriások, mint a már említett

Ezért az európai kormányok idővel komoly nyomást gyakoroltak Kijevre, hogy számolja fel a jegyzéket. Korábban az OTP bank is rajta volt, de 2023 októberében lekerült róla. Szakértők szerint a cél Budapest motiválása volt az Ukrajna számára biztosítandó 500 millió eurós támogatás kérdésében elfoglalt álláspontja módosítására. Ugyanis Magyarországnak fontos volt, hogy az OTP-t ne tartsák a háború nemzetközi támogatójaként számon. 

Annak ellenére, hogy a jegyzék semmilyen jogi következményeket nem hordozott önmagában, de az így teremtett negatív információs háttér, valamint az ukrán aktivisták folyamatos akciói kínos és egyes esetekben pénzügyileg is kedvezőtlen hatásokat eredményezett. Lévén, hogy Ukrajna pénzügyi támogatásában Európa egyre nagyobb szerepet vállal, ezért egyre több kritika érkezett Kijev felé, hogy az őt támogató országok nagyvállalatait negatív hatások érik. Ehhez csatlakozott Kína is – amelynek a legtöbb cége rajta van a listán –, jelezte, hogy a kereskedelem Ukrajnával csak akkor folytatódhat, ha az adott cégek lekerülnek a listáról. 

A fokozódó nyomás hatására Ukrajna végül nehéz döntést hozott, és március 22-én az ukrán miniszteri kabinet döntése értelmében a NAZK bejelentette, hogy a továbbiakban nem vezeti a „háború nemzetközi szponzorairól” szóló nyilvántartását. Mindez webfelület már említett további alfelületeire is vonatkozik. A döntés nem volt egyszerű, hiszen ez könnyen értelmezhető az orosz érdekek kisegítésének is.

Ezzel együtt a jegyzék nem szűnt meg, csak átalakult. A Kijevi Közgazdaságtudományi Iskola (KSE) bázisán elérhető, ott továbbra is működik a #LeaveRussia platform, amely több mint 3000, Oroszországban továbbra is működő vállalat tevékenységét elemzi. Ez a felület valószínűleg a NAZK jegyzékének a megszűnése után is működni fog. 

A háború már több mint két éve tart és óriási károkat okozott a világgazdaságnak a szankciók, valamint az ideológia vezérelte gazdasági változások miatt, amelyek felülírták a korábbi ellátási láncok gazdasági/üzleti racionalitáson alapuló rendszerét. Az, hogy az ilyen jegyzékeket már nemcsak észreveszik Nyugaton, hanem kritizálják is, egyértelműen a háborús fáradtság jeleként értékelhető. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a nagyvállalatokat ezáltal ért negatív következmények azokra a gazdaságokra is érzékelhető hatással vannak, amelyek pedig Ukrajnát is támogatják.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

(Borítókép: Egy Metro Cash Carry áruház Moszkvában 2022. március 18-án. Fotó: dpa / picture alliance / Getty Images)