Az El Niño a vártnál korábban lecsengett, és senki sem tudja, mi jön utána

A magyarországi rekordok már tavalyelőtt megdőltek: a 2022-es évi középhőmérséklet országos átlagban 11,83 Celsius-fok volt, azaz 1,1 fokkal volt melegebb az 1991–2020-as éghajlati normálértéknél.

Aztán tavaly júniusban menetrendszerűen érkezett a Csendes-óceán térségébe az El Niño, amely nemcsak a tenger vizét, hanem a légkört is az átlagosnál magasabb hőmérsékletre melegítette. Az éghajlatváltozás mellett valószínűleg leginkább ez a jelenség járult hozzá ahhoz, hogy a globális hőmérséklet új csúcsokat döntsön meg.

Az El Niño egy természetes, a tengervíz áramlásával kapcsolatos, ciklikusan jelentkező, 9–12 hónapig elhúzódó éghajlati jelenség. Karácsony táján csúcsosodik ki. Jézus születésére utalva ezért kapta a spanyolul fiút jelentő nevét.

A kislány (La Niña) nevet csak ellentéte miatt választották. A jelenség idején a szelek hevesebbek, a szélsőséges esőzések gyakoribbak, Dél-Amerikát pedig általában aszály sújtja. Mindkét jelenség közös velejárója a természeti katasztrófa.

A levegő felszíni globális átlaghőmérséklete 2023-ban 14,98 fok volt. Ez 0,17 fokkal múlta felül a 2016-ban felállított korábbi csúcsot – erősítette meg a Kopernikusz, az Európai Bizottság klímakutató szolgálata.

Tavaly 1,48 fokkal volt melegebb, mint az iparosodás időszaka előtti években, mielőtt megkezdődött a fosszilis tüzelőanyagok tömeges égetése.

Magyar rekordok

Magyarországon is a 2023-as esztendő volt a legmelegebb a 20. század kezdete óta. A középhőmérséklet országosan 12,23 Celsius-fok volt, ami csaknem 1,5 fokkal meghaladta az 1991–2020-as években mért 10,75 fokos átlagot – állapította meg a HungaroMet.

Nemcsak a hőmérséklet volt kirívó, hanem a csapadék is: országos átlagban 2023 volt a nyolcadik legcsapadékosabb év – szintén a 20. század eleje óta.

Jelentősen lehűlt

– a Csendes-óceán felszíne kapcsán viszont erre figyeltek fel az ausztrál meteorológusok a múlt héten, azaz április elején. Egyáltalán nem biztosak abban, hogy mi várható ezután – írta a BBC.

A hőmérsékleti rekordok sorozata ugyanis egyes kutatók szerint arra utalhat, hogy a felgyorsult éghajlatváltozás új szakaszába lépett. Úgy vélik: az El Niño végét követő hónapok erős jelzést adnak majd arról, hogy a közelmúlt magas hőmérsékletei a felgyorsult éghajlatváltozás következményei-e vagy sem.

Rejtély vagy klímaváltozás

Az El Niño megjelenése néhány éve drámai változásokat eredményez az időjárásban a világ számos részén. A Peru partjainál melegedő víz sokfelé aszályt idéz elő, másutt áradásokat okoz.

A mintázat teljes elnevezése az El Niño-Southern Oscillation, vagyis az El Niño-Déli Oszcilláció, rövidítve az ENSO.

Három szakasz jellemzi: a forró El Niño, a semleges időszak, illetve a hűvösebb La Niña. A mostani El Niño decemberben érte el csúcspontját. Következményeként a melegebb Csendes-óceán tíz hónap alatt globális hőmérsékleti rekordokat döntött.

A folytatás kapcsán megoszlanak a vélemények. Amerikai kutatók 60 százalékosra becsülik a lehűlést jelentő La Niña kialakulását június és augusztus között, 85 százalékosra viszont őszre.

Az ausztrál kutatók a korábbi pontos statisztika hiányában ennél óvatosabbak: arra számítanak, hogy a semleges időszak legalább júliusig elhúzódik.

Ha tényleg ez következik be, akkor a tavaly tapasztalt rekordhőmérséklet kiváltó oka rejtélyes, és nem annak a bizonyítéka, hogy a világ a felmelegedés gyorsabb szakaszába lépett – állítják a szakértők.

(Borítókép: Allen J. Schaben / Los Angeles Times / Getty Images)