A Legfelsőbb Bíróság előtt Donald Trump mentelmi ügye

Amennyiben az elnököt nem illeti meg a mentelmi jog, megszűnik létezni az „általunk ismert elnöki intézmény” – jelentette ki nyitóbeszédében az amerikai Legfelsőbb Bíróság tagjai előtt Donald Trump ügyvédje. Dean John Sauer arra emlékeztetett: amerikai elnök ellen soha korábban nem emeltek vádat.

Immunitás híján a következő elnökök tisztségét „eltorzíthatja” a fenyegetés és kockázat. Tudniuk kell, bátran léphetnek-e a legvitatottabb döntések meghozatalával – érvelt a jogász.

A döntés két kulcskérdését nyomban a korelnök, a konzervatív Clarence Thomas bíró tette fel, aki arra kért választ: honnan származik „pontosan” az elnök mentelmi jogának a kérdése, és mi ennek a „hivatalos szabályozása”.

Elena Kagan elméleti kérdésként vetette fel: vajon egy volt elnököt akkor is megilletne a mentelmi jog, ha katonai puccsal akarná átvenni a hatalmat?

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság hivatott eldönteni, hogy Donald Trump esetében alkalmazható-e az úgynevezett mentelmi jog. A kérdés azok után merült fel, hogy az igazságügyi miniszter által kinevezett különleges ügyész, Jack Smith bűnszövetkezetben elkövetett csalással és a hivatalos eljárás akadályozásával vádolta a volt elnököt.

Donald Trump hamisan állította a 2020-as elnökválasztás után, hogy ő nyerte a választást, ráadásul állítása valótlanságával ő is tisztában volt – áll a vádiratban. A Capitolium ostromát a volt elnök arra próbálta felhasználni, hogy késleltesse a választások eredményének hivatalos jóváhagyását a kongresszusban.

Az elnök és jogi csapata arra hivatkozott: az ügyben a mindenkori elnököt mentelmi jog illeti meg. Ezt a kérdést hivatott eldönteni a SCOTUS, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága.

A tárgyalás alatt a bíróság épülete előtt csak néhány tüntető lézengett. Az egyik azt hirdette molinóján, hogy az „Abszolút immunitás=abszolút zsarnokság”, egy másik pedig csak annyit írt fel méretes betűkkel: „Loser”, azaz vesztes.

Az elnök nem mentesülhet a felelősségre vonás alól

Miután Donald Trump ügyében egyidejűleg két eljárás is folyamatban van – a másik a hush money, az úgynevezett hallgatási pénz kifizetése miatt indított büntetőper New Yorkban, amelyen a volt elnöknek bírói döntés alapján személyesen kell részt vennie –, a washingtoni bíráknak csak üzenni tudott.

Az elnököt „meg kell” illetnie a mentelmi jognak – nyilatkozta újságírók előtt. Korábban arra figyelmeztetett: ha elveszti mentelmi jogát, akkor a „gonosz” Joe Biden is el fogja veszíteni. A hallgatási pénz ügyében Trump első fokon ártatlannak vallotta magát a cégnyilvántartások mind a 34 rendbeli hamisításában.

Jack Smith tavaly augusztusi vádemelése után az amerikaiak többsége, 51 százaléka nagyon súlyosnak találta a választási eredmények megkérdőjelezésének gyanúját – legalábbis ezt állapította meg az ABC News és az Ipsos közös felmérése.

Akkor az amerikaiak 49 százaléka szerint Trumpnak fel kellett volna függesztenie elnökválasztási kampányát, a megkérdezettek 36 százaléka azonban nem talált kivetnivalót a volt elnök tevékenységében.

Egy volt elnök nem mentesülhet a felelősségre vonás alól a hivatali idején elkövetett tettei miatt – így vélekedett a megkérdezett amerikaiak túlnyomó többsége, 66 százaléka, egy újabb felmérésben, amelynek eredményeit februárban tették közzé.

Kulcsfontosságú az időzítés

A novemberi elnökválasztás kimenetelét befolyásolhatja, hogy milyen ítélettel, és főleg mikor fejeződnek be az ellene indított jogi eljárások. A Legfelsőbb Bíróság nem hamarkodta el a döntéshozatalt annak ellenére sem, hogy Jack Smith különleges ügyész a procedúra felgyorsítását kérte a testülettől. Elutasították az indítványát, majd azt is, hogy fogadják el a fellebbviteli bíróság döntését, amely elvetette az elnök mentelmi jogát.

A kilenctagú Legfelsőbb Bíróságot egyesek részrehajlással vádolják, mert három bírót maga Trump nevezett ki, a veterán Clarence Thomas felesége pedig szoros kapcsolatot ápol a volt elnök köreivel. Általános megítélés szerint hat bíró inkább konzervatív, három pedig liberális nézeteket képvisel.

Az sem kizárt: a Legfelsőbb Bíróság ugyan megállapítja, hogy Trump nem mentesülhet a vádemelés alól, de annyira elhúzódik az eljárás, hogy kizárja a vádemelést a választás napja, november 5. előtt.

Jogi szakértők szerint a Legfelsőbb Bíróságnak június elejéig kellene döntést hirdetnie ahhoz, hogy Trump választási perét november előtt megtartsák.

(Borítókép: Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának épülete. Fotó: Robert Alexander / Getty Images)