Veszélyes harci drogot szabadítottak a világra a dzsihadisták

Az idegserkentő szer az elmúlt évtizedben lett rendkívül népszerű az Iszlám Állam terroristái körében, továbbá a mai napig gyakran használják egyes militáns szervezetek Irakban és Szíriában. Ezenfelül a Közel-Keleten zajlott különböző háborúkban is bevetették a múltban, ami miatt harci drognak is nevezik. 

Napjainkban a Captagontól való függőség komoly problémát jelent az Öböl-menti arab államokban – különösen a szaúdi fiatalok körében. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy fokozódnak az arab ország hatóságainak kábítószer-ellenes akciói, és a napokban több mint egymillió Captagon-tabletta csempészési kísérletét hiúsították meg a királyságtól északnyugatra fekvő Duba kikötőjében. A pirulákat egy „bors és guava” feliratú szállítmányba rejtve találták meg, amely az említett kikötőn keresztül érkezett Szaúd-Arábiába. A rajtaütésben többeket letartóztattak.

Mi az a Captagon?

A Captagont, kereskedelmi nevén fenetillint,1961-ben Németországban fejlesztették ki számos betegség kezelésére, beleértve a gyermekek figyelemhiányos hiperaktivitását, a depressziót és a narkolepsziát. A fenetillin az amfetamin, egy központi idegrendszeri stimuláns és a teofillin kombinációja, amely utóbbi egy, a koffeinnel rokon vegyi anyag, ami hörgőtágítóként is ismert. Önmagában a teofillint az asztma és más tüdőbetegségek hatásainak enyhítésére használják a tüdőben lévő légcsatornák ellazításával és megnyitásával.

Eleinte a Captagont csodaszernek tekintették, és körülbelül 20 évig legálisan írták fel. A nyolcvanas években azonban – tekintettel arra, hogy egyre több bizonyíték támasztotta alá, hogy függőséget okoz és számos nemkívánatos mellékhatással is járhat – az egészségügyi hatóságok világszerte betiltották. A fogyasztók több mellékhatást tapasztalhatnak, köztük levertséget, alváshiányt, alultápláltságot okozó étvágycsökkenést, homályos látást, légzési nehézségeket, szabálytalan szívverést és gyomor-bélrendszeri tüneteket.

A nyugati kormányok aggódnak

A Captagon egyik fő csempészútvonala Szíriából Jordánián keresztül az Arab-félszigetre vezet, és a Jordániába belépő Captagon nagy része Szíria déli határán halad át. Az európai politikai döntéshozók viszont egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a főként szíriai és libanoni székhelyű, gyaníthatóan Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz és libanoni szövetségeséhez, a Hezbollahhoz kötődő Captagon-gyártók és -kereskedők új piacokat próbálnak nyitni a Közel-Keleten kívül, válaszul a régióban zajló egyre szigorodó ellenőrzésekre. A szíriai rezsim és a Hezbollah egyaránt Irán támogatását élvezi, amely ország tavaly márciusban helyreállította a diplomáciai kapcsolatait Szaúd-Arábiával.

Egyes jelentések szerint a Captagon az elmúlt három évben körülbelül 10 milliárd dollár értékű üzletet generált, és a bevételek nagy része a szíriai elnökhöz köthető csoportokhoz és egyénekhez került. Brit és amerikai tisztviselők szerint a Captagon kereskedelme lehetővé teszi, hogy Bassár el-Aszad – akit 2011-ben a Nyugat szigorúan szankcionált egy népfelkelés véres leverése miatt – bevételre tegyen szert, és megőrizze belső támogatóinak hűségét.

Aszad tagadta, hogy ő vagy kormánya bármilyen módon részt vett volna a Captagon létrehozásában és kereskedelmében, de kijelentette, hogy a szíriai kábítószer-üzletág „virágzása” Európa és az Egyesült Államok hibája volt, mert „káoszt hoztak” a háború sújtotta országra az őt megdönteni akaró ellenfelek támogatásával. Európai tisztviselők szerint Aszad megpróbálhatja a függőséget és a társadalmi feszültségeket olyan országokba exportálni, amelyeket azzal vádol, hogy összeesküdtek ellene.

A szaúdi helyzet

Szaúd-Arábia egészségügyi minisztériuma feltárta, hogy az országban több mint 200 ezer kábítószerfüggő él. Annak ellenére, hogy a Captagon használatára és felhasználóira vonatkozó adatok még mindig hiányosak, úgy tűnik, hogy a Közel-Keleten Szaúd-Arábiába szállítják a legtöbb Captagon-tablettát, de a szer népszerűsége a többi Öböl-államban is növekszik. A kábítószer azért is terjed egyre jobban, mert viszonylag olcsó, darabját mindössze 10–20 dollárért árulják.

Népszerűsége viszont abból a szempontból meglepő, hogy Szaúd-Arábiában szigorú törvények vannak érvényben a kábítószerek behozatalával, gyártásával, birtoklásával és használatával összefüggésben. Ennek értelmében a kereskedők és a fogyasztók börtönbüntetésre, súlyos pénzbírságra, és ha külföldiek, akkor kitoloncolásra számíthatnak.

A sivatagi arab ország az elmúlt években feloldott bizonyos társadalmi korlátozásokat, viszont a helyiek elmondása szerint

A szaúdi hatóságok viszont azt közölték, hogy elkötelezettek a vámellenőrzések szigorítása mellett, hangsúlyozva, hogy továbbra is éberek maradnak a csempészet elleni küzdelemben, hogy biztosítsák a társadalom biztonságát.

A közelmúltban több kábítószerrel kapcsolatos letartóztatás is volt a királyságban. Az arab ország vezetése mindent elkövet annak érdekében, hogy visszaszorítsa az illegális szerek használatát, de a fogyasztókat is érintő, olykor súlyos büntetések megnehezítik a függőségben szenvedők kilábalását a krízisből.

A Captagon negatív hatása a régió stabilitására egyre nyilvánvalóbb, mivel továbbra is jövedelmező gazdasági lehetőséget biztosít a fegyveres szereplők és egyes civilek számára a háború sújtotta gazdasági környezetben. A szíriai polgárháború intenzitásának csökkenésével e kábítószer használata és csempészete az egész térségben fokozódik, és valószínű, hogy Szíria továbbra is annak központjaként fog működni. A Captagon azonban messze túlmutat Szírián, Jordánián és Szaúd-Arábián, de valójában még a Közel-Keleten is.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ vezető kutatója

(Borítókép: Lynsey Addario / Getty Images)