Leszámolás a múlttal: nem várt ellenállásba ütközött a tajvani diktátor szobrainak eltávolítása

A „rendszerváltás” éppen nyolc éve következett be, amikor a ma is hatalmon levő Demokratikus Haladó Párt a Kuomintang legyőzésével szerzett parlamenti többséget. Az előzményekről tudni illik, hogy egészen 1971-ig egypártrendszerben uralkodott Csang Kaj-sek tábornok.

A húszas években még a szovjet rendszert tanulmányozta Moszkvában, de kiábrándultan tért haza. Mandzsúria Japán által történő elfoglalása egységfrontba tömörítette a kommunista Mao Ce-tung és a Csang Kaj-sek vezette nemzeti erőket – ezeknek volt a politikai tömörülése a Kuomintang –, a második világháború után azonban szakítottak egymással.

Miután Mao serege 1949-ben elfoglalta Nankingot, Csang kormányának székhelyét, a tábornok katonáival együtt Tajvanra menekült. Mao a szárazföldön kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, Csang pedig évekkel később – amerikai támogatással – a Kínai Köztársaságot, amely mind a mai napig Tajvan hivatalos elnevezése.

Csang uralmának tisztázására már 2018-ban létrehoztak egy úgynevezett átmeneti vizsgálóbizottságot. A javaslatok között szerepelt a többi között a generalisszimusz több ezer köztéri szobrának eltávolítása – emlékeztetett a The Guardian.

Ezek közül 760 még mindig a helyén áll.

Katonai hagyomány

A belügyminisztérium ezeket is gyorsan el fogja távolítani – ígérte most a kormány nevében az egyik tisztviselő, aki gyakorlatilag azokra a kritikákra válaszolt, miszerint a kabinet túl lassú az intézkedésben.

Az alkotások nagy része egyszerűen eltüntethető, vagy átköltöztethető Tajpej északi részére egy parkba, amely nagyon hasonlít a budapesti Memento Parkra. Ez utóbbiban állították ki a magyar rendszerváltás előtti időszak szoborgyűjteményét.

A tajvani fővárosban azonban a Csang Kaj-sek emlékcsarnok felszámolása nem lesz könnyű feladat.

A kormánytisztviselő azzal védekezett: a hadsereg lassítja a munka menetét.

A védelmi minisztérium arra hivatkozik, hogy nem téveszthetők szem elől a katonai hagyományok

– magyarázkodott a képviselők előtt Pu Sí.

Csang alapította a katonai akadémiákat először Kínában, aztán Tajvanon, ezért emlékét tisztelik. A katonai kegyhelyeket háboríthatatlan magántulajdonnak tekintik – idézte a védelmi minisztert South China Morning Post.

A bontás egy több mint hat méter magas szobornál akadt el, amelyet a katonai rendőrség díszőrsége oltalmaz.

A vitatott örökség

A Csang örökségéről folyatott vita természetesen pártközpontú. A kormányzó Demokratikus Haladó Párt szakítana a hagyományokkal, az ellenzékbe szorult Kuomintang tagjai pedig azzal vádolják az aktuális hatalmat, hogy el akarja törölni a történelmet.

A diktátor hagyatéka régóta kérdéses. Tajvan lakosságát brutális hadiállapot alatt irányította haláláig, hatalmát pedig fiaira ruházta át. A háborús veszélyhelyzetet csak 1987-ben szüntették meg.

Egyesek szerint a gyászos örökséget össze kell mérni Csang Kaj-sek sikereivel. Az ő nevéhez köthető a szigetország felvirágzása, nem utolsósorban pedig a kommunisták elleni harc. Az általa vezetett Kuomintang mind a mai napig megkerülhetetlen politikai tényező.

Tajvan sokszínű társadalom, ezért a Demokratikus Haladó Pártnak nem kellene „ideológiáját ráerőltetni” az egész országra – jelentette ki a Kuomintang egyik vezetője.

(Borítókép: Csang Kaj-sek rozsdás bronzszobra más, őt ábrázoló szobrok társaságában a Tzuhu emlékszoborparkban 2007. december 23-án. Fotó: Ben Chang / South China Morning Post / Getty Images)