Most már biztos, semmi sem tartja vissza Észak-Koreát

Rakétazápor zúdult Kijevre és Harkivra az év második napján. Szinte egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el január 2-án, és ez valószínűleg emberéleteket mentett meg, mert a szirénák hangjára sokan menekültek óvóhelyekre.

A rakéták az ukrán főváros különböző kerületeiben lakónegyedekbe is becsapódtak. Az első pillanatokban halottakról és sérültekről érkeztek jelentések, később pedig rakétatámadásról számolt be Harkivban Oleh Szinegubov regionális kormányzó.

Az orosz erők 2023. december 30-án egy Phenjan által szállított rakétát lőttek ki, amely a dél-ukrajnai Zaporizzsja körzetében, egy mezőn csapódott be, több másik pedig a hat halálos áldozatot követelő január 2-i tömeges rakétatámadás idején – ezt állította John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője két nappal később, miután feloldották a titkosítás alól a hírszerzési értesüléseket.

Az ukrán légvédelem kezdetben nem erősítette meg az információkat.

Népirtó háborúja részeként az Oroszországi Föderáció most első ízben csapott le Ukrajna területére Észak-Koreából kapott rakétákkal

– ezt írta viszont az X-en Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója.

„A márkajelzést eltávolították a rakétákról, de annyi látható, hogy a gyártó ország nem az Oroszországi Föderáció” – jelentette ki a harkivi kormányzó.

Az embargó megsértése

A Harkivban talált rakéták maradványaiból bebizonyosodott, hogy Észak-Koreában készültek – ezt állapították meg minden kétséget kizáróan az ENSZ ellenőrei. A Biztonsági Tanácsnak benyújtott jelentésük szerint Harkivot Oroszország észak-koreai gyártmányú, Huaszong–11 típusú ballisztikus rakétákkal lőtte.

Észak-Korea ezzel megsértette a fegyverkiviteli embargót – emlékeztetett a The Guardian a BT-nek benyújtott 32 oldalas jelentés alapján. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, a KNDK-t, közismert nevén Észak-Koreát – ballisztikus rakéta- és nukleáris programja miatt – 2006 óta szankciókkal sújtják, a büntetőintézkedéseket pedig azóta rendre meghosszabbítják.

A Harkivba becsapódott rakéta maradványait az ENSZ három ellenőre is megvizsgálta, és nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy a lövedék Oroszországban készült. „Függetlenül” azt sem tudták azonosítani, hogy kik, és honnan indították a rakétát.

„Az ukrán hatóságoknak a röppályára vonatkozó információi igazolják, hogy az Orosz Föderáció területéről indították el” – áll a fegyverzetellenőrök jelentésében. Tehát a rakéta észak-koreai gyártmányú, amit Oroszországból lőttek ki. Ez arra utal, hogy Észak-Korea megsértette a 2006-ban elrendelt fegyverembargót – írták az ellenőrök.

Jelentésükre nem reagált sem az orosz, sem az észak-koreai ENSZ-misszió.

Orosz vétó

A Közel-Keleten, Európában és Afrikában dúló háborúk kínálta lehetőséget Phenjan gyorsan meglovagolta, és az elszigetelődés dacára növelte fegyvereladásait világszerte. Kim Dzsongun rezsimje ugyan tagadja, hogy fegyvereket szállítana külföldre, mégis az Egyesült Államok ellenfelei számára kész fegyveráruházzá vált.

Kína például a minap kikötőhelyet biztosított egy amerikai szankciókkal sújtott orosz teherhajónak, amely észak-koreai fegyvereket vitt Oroszországba.

Washington (és mások) már korábban azzal vádolták Phenjant, hogy olyan fegyverekkel látja el Moszkvát, amiket aztán Ukrajnában vetnek be. Oroszország és Észak-Korea egyaránt visszautasította a gyanúsítást – miközben a két ország elmélyítette katonai együttműködését.

Legkevesebb kilenc, a KNDK által gyártott ballisztikus rakétát indítottak Oroszországból ukrajnai célpontok ellen – ezt állította az Egyesült Államok képviselője már februárban a Biztonsági Tanács ülésén. A Huaszong–11 típusú rakétákat Phenjan először 2019-ben tesztelte nyilvánosan.

Oroszország márciusban megvétózta a fegyverzetellenőrök észak-koreai jelentését. A szakértői testület 15 éve figyeli a szankciók végrehajtását, és megbízatása most jár le.

(Borítókép: Emberek nézik a televízió képernyőjén a koreai fegyverszünet 70. évfordulója alkalmából Phenjanban tartott észak-koreai katonai parádé képét a szöuli vasútállomáson 2023. július 28-án. Fotó: Jung Yeon-je / AFP)