A szerb elnök még jobban megdolgoztatná az egyébként alulfizetett alkalmazottakat

Erre történetesen épp a mostani, kimondottan hosszú hétvége cáfol rá, amely május 1-jén kezdődött. A munka ünnepe Szerbiában kétnapos, amit idén a négynapos ortodox húsvét követ, így a dolgozók zöme április 30-án, kedden jelent meg utoljára a munkahelyén, és legközelebb majd csak a következő kedden, május 7-én fog dolgozni.

A jelenlegi szerb elnök szavai kísértetiesen egybecsengenek a korábbi államfő utasításaival.

„És most mindenki térjen vissza a munkájához” – ez volt Szlobodan Milodevics elhíresült, 1988-as beszédének utolsó mondata, amellyel letörte ugyan a munkáslázadást, azonban kiszabadította a háborúkat szító nacionalizmus szellemét a palackból.

Aleksandar Vucsics egyértelművé tette, hogy amíg ő az elnök, és befolyása marad a törvényhozás többségi pártjában, soha nem fog felmerülni a 40 órás munkahét lerövidítése.

„Magyarázza el valaki, hogyan lehet 35 óra alatt elvégezni ugyanazokat a feladatokat, mint 40 óra alatt” – érvelt az elnök, majd hozzátette:

Még ennél is többet kell dolgozni!

A szerb elnök felháborodását a montenegrói kezdeményezés váltotta ki, ahol Milojko Spajics kormányfőjelölt már éppen egy éve belengette, hogy a heti munkaidőt 40-ről 35 órára csökkentik.

Most, száznapos kormányzása után felidézte, hogy a montenegrói munkavállalók több mint 42 órás munkahete az egyik leghosszabb Európában – heti hat órával több, mint az Európai Unió alkalmazottjainak az átlaga. Spajics ezért politikai tömörülése, az Európa Most Mozgalom nevében a napi munkaidő csökkentését javasolja 8-ról 7 órára.

Még az idén megtörténik

– ezt válaszolta a montenegrói munkaügyi miniszter arra a kérdésre, mikor várható a munkaidő lerövidítése.

2027-ig nem lesz változás

Magyarországon a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan heti 40,4 órát dolgoznak, ami valamivel kevesebb az EU 40,6 órás átlagánál – írta a Portfolio tavaly szeptemberben.

„Az önök szerencséjére hamarosan lejár a megbízatásom, így válasszanak olyan embert a helyemre, aki boldogan henyél, miközben az ország felvirágzik” – üzente Vucsics cinikusan, aki még a heti 40 órás munkaidőt is kevesli.

„Indítsunk charterjáratokat a Maldívokra és a Seychelle-szigetekre, és utazzon el mindenki, aki még nem járt arra” – kedélyeskedett, majd komolyra fordítva a szót megerősítette, hogy ebből 2027-ig, mandátumának lejártáig nem lesz semmi.

A velencei buli

Miközben az egész világ a munkaidő rövidítésére törekszik, az elnök meghosszabbítaná a kizsákmányolást – így reagált az egyik ellenzéki párt Vucsics elképzelésére. Borko Sztefanovics arra emlékeztetett: csak Törökországban dolgoznak többet a szerbeknél, miközben a kereset tekintetében a szerb alkalmazottak a lista végén kullognak.

Szerinte a kijelentés egyáltalán nem meglepő egy olyan embertől, aki egész életében egyetlen órát sem dolgozott, viszont kitartóan érvel az olcsó munkaerő politikája mellett, amely modern rabszolgákká silányítja az embereket, „miközben a komák, újgazdagok és holdudvaruk bérelt repülőn utaznak Velencébe születésnapot ünnepelni”.

Szerbiában egyébként az átlagkereset nem arányos a munkahelyen eltöltött idővel. A nettó bér 811 eurónak, napi árfolyamon átszámítva 317 ezer forintnak felel meg. A vasárnapi munkavégzésért nem jár kiegészítés.

Szerbiában egyébként a kis- és közepes vállalkozások termelékenysége csaknem négyszer alacsonyabb az uniós átlagnál. A nagyvállalatok esetében valamivel jobb az arány – állapította meg a Forbes szerbiai kiadása.

Miközben a nyugati országokban a négynapos munkahetet tesztelik, Szerbiában továbbra is minden nap dolgoznak, a „vasárnapot és az ünnepnapokat” is beleértve. A vasárnapi munka visszaszorítása egy kicsit javítana az összképen – véli Mario Reljanovics, egy jogi intézet kutatója.

(Borítókép: Aleksandar Vucic szerb elnök beszédet mond Belgrádban, Szerbiában 2024. április 29-én. Fotó: Filip Stevanovic / Anadolu / Getty Images)