A világ két legveszélyesebb országa foghatott össze a Nyugat ellen

Észak-Korea új kapcsolatokat épít ki a hasonló nézeteket valló nemzetekkel, miközben erősíti együttműködését régi szövetségeseivel: Oroszországgal és Kínával. Minden jel szerint az iráni rezsim különösképpen érdekelheti Kim Dzsongunt. Akárcsak a hidegháború idején, két tömb van kialakulóban, legalábbis ezt sejteti Phenjan lépése.

Észak-Korea lehetőséget lát arra, hogy Iránnal szövetkezve tanúsítson harcias ellenállást az Egyesült Államokkal szemben – hangoztatta az észak-koreai társadalommal foglalkozó szöuli professzora.

Együttműködésükre serkentőleg hathat, hogy mindkét országot szankciók sújtják, amelyek korlátozzák, mit szerezhetnek be a nemzetközi piacon. Észak-Korea fegyverrel és katonai technológiával láthatja el Iránt, cserébe például olajért – mondta Kim Szung Kjung.

A múlt hónap végén egy gazdasági és kereskedelmi szakértőkből álló, magas szintű észak-koreai küldöttség utazott Teheránba egy szokatlanul hosszúnak mondható, kilencnapos látogatásra.

Phenjan és Teherán egyaránt szűkszavúan adagolta a látogatás részleteit, amiből megfigyelők arra következtetnek, hogy a megbeszélések napirendjén a katonai technológia is szerepelt – beleértve a nukleáris fegyvereket és a ballisztikus rakétákat.

Teherán azonban tagadja, hogy az atomprogram is szóba került, sőt egyenesen bírálták a külföldi sajtót a „valótlan és alaptalan hírekre támaszkodó elfogult spekulációkért”.

Egy nappal később az észak-koreai állami média „tisztességtelennek” nevezte az Iránnal szemben bevezetett újabb amerikai szankciókat. Ezek kizárólag a pilóta nélküli gépek iráni gyártását és bevetését célozzák azok után, hogy a feltételezések szerint Teherán drónok ezreit bocsátotta Oroszország rendelkezésére Moszkva Ukrajna ellen háborújában, illetve hogy a szíriai nagykövetség elleni izraeli támadás után megtorlásul drónokat indított a zsidó állam ellen.

A disszidálás kockázata

Teherán és Phenjan régóta fennálló kapcsolata sok szempontból paradox. Az egyik egy vallási vezetésű, teokratikus iszlám rezsim, míg a másik egy hithű kommunista állam, amelynek vezetőjét a személyi kultusz nimbusza ragyogja körül – hívta fel a figyelmet a Troy Egyetem szöuli kampuszának nemzetközi kapcsolatokat oktató professzora.

A radikális eltérés ellenére némi hasonlóság is felfedezhető.

Mindkettő mással szemben intoleráns, autoriter rezsim, amelyeket összekötnek az Egyesült Államokkal és általában a Nyugattal szembeni mély sérelmek

– hangoztatta Daniel Pinkston.

Miközben Phenjan elmélyíti kapcsolatait – Irán mellett – Oroszországgal, Kínával, Szíriával és Belarusszal, sorra zárta be diplomáciai képviseleteit Spanyolországban, Angolában, Ugandában, Hongkongban és Nepálban. Egyesek szerint így csökkenti a disszidálás kockázatát.

Ennek a fenyegetése Teheránban nem valószínű, viszont erősödik a közös fellépés Izraellel és az Egyesült Államokkal szemben.

Iráni olaj Észak-Koreának

Korábban Észak-Korea már megosztotta nukleáris technológiáját Iránnal, és valószínűleg a mostani látogatás során is hasonló történik.

Adatokkal szolgálhat nukleáris kísérletei eredményeiről, beszámolhat az űrprogramban szerzett tapasztalatairól és információiról

– mondta Pinkston, aki szerint közös érdek a dróntechnológiában szerzett ismeretek kölcsönös megosztása is annak tükrében, hogy a pilóta nélküli gép milyen hatékonynak bizonyult az ukrajnai pusztításban. Cserébe Észak-Koreának kétségbeesetten szüksége van olajra, a kulcsfontosságú termékre, amelyet esetében szankciókkal sújtottak.

A büntetőintézkedéseket ebben az esetben valószínűleg csak Oroszország bevonásával, egy háromoldalú kereskedelmi megállapodással lehet megkerülni.

(Borítókép: Észak-Korea megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett felvonulás Phenjanban 2018. szeptember 9-én. Fotó: API / Gamma-Rapho / Getty Images)