Reagált cikkünkre Azerbajdzsán budapesti nagykövete

A múlt héten arról írtunk az Indexen, hogy Karabah után örmény területek felé fordulhat Azerbajdzsán, annak ellenére, hogy az örmény és azeri külügyminiszterek Almatiban a lehetséges békeszerződésről tárgyalnak.

Szakértőket is megszólaltattunk a témában, akik szerint érdemi előrelépés nem várható a kazahsztáni tárgyalásokon, már csak azért sem, mert Azerbajdzsánnak nem érdeke a megegyezés, főleg annak fényében, hogy napról napra jobb alkupozícióba kerül.

Szó esett arról is, hogy a hegyi-karabahi bevonulás után az azeri revizionizmus beteljesülésével Azerbajdzsánban a központi identitáspolitika most egy új nemzeti mobilizációs eszközhöz nyúlt, s a karhatalom az úgynevezett „nyugat-azerbajdzsáni” területek visszaszerzését tűzte burkolt formában zászlajára,

Ugyanakkor említés esik arról is, hogy egy lehetséges újabb konfliktusnak az egyik legnagyobb vesztese éppen Baku lehet, amely jelenleg a Középső Folyosó révén a kelet–nyugati és az INSTC által az észak–déli irányú kereskedelemnek a keresztezési pontja.

A cikkben írtunk arról, hogy keresztény emlékek is veszélybe kerülhetnek Hegyi-Karabahban, amelyeknek a pusztulása már 2020-ban megkezdődött. Az örmény apostoli egyház történelmi emlékei ennek ellenére nincsenek puszta létükben fenyegetve, hiszen az azeri történelempolitika által hirdetett narratíva szerint az antikvitás óta itt létesült keresztény imahelyek nem az örmény nép, hanem a már letűnt kaukázusi Albánia emlékhelyei, akiket a központi identitáspolitika az azeriek őseinek tekint.

Erre a cikkünkre érkezett válaszreakció Azerbajdzsán Budapesten akkreditált nagykövetsége részéről. A szerkesztőségünknek eljuttatott levélben Tahir Taghizade, Azerbajdzsán magyarországi nagykövete leírta, Almatiban folytatódtak a két ország külügyminiszterei közti tárgyalások.

A nagykövet emellett azt állította,

példaként a Baku központjában álló örmény templomot említve.

Tahir Taghizade reagált arra is, hogy cikkünk szerint a karhatalom az úgynevezett „nyugat-azerbajdzsáni” területek visszaszerzését tűzte burkolt formában zászlajára. A nagykövet szerint a „Nyugat-Azerbajdzsán Közösség” tevékenysége

kizárólag az azerbajdzsániak visszatérési jogán alapul, akik korábban kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat Örményország területén, és mint ilyenek, nem minősülnek szomszédos országgal szembeni területi követelésnek.

Az azeri nagykövet levelében azt is kiemelte, helyesen volt említve az Index cikkében, hogy Azerbajdzsán a térség gazdasági és energetikai projektjeiben aktív részt vállal. Tahir Taghizade szerint egy következő konfliktus valóban nagy veszteségekkel járna Azerbajdzsán számára, amely a közelmúltban több mint hatmilliárd dollárt invesztált Hegyi-Karabahba.