Fokozódhat a megosztottság: megjelent az ENSZ-határozat a srebrenicai népirtásról

A mindössze hétpontos határozat kimondja, hogy július 11. a srebrenicai népirtás emléknapja, amelyről minden évben megemlékeznek. A dokumentum elítéli a népirtás tényének tagadását és a háborús bűnökért elítéltek dicsőítését, egyben pedig felszólítja az ENSZ tagállamait: tegyenek maradéktalanul eleget a népirtás megelőzésére és büntetésére vonatkozó, a nemzetközi szokásjogban vállalt kötelezettségeiknek.

A határozati javaslatot az ENSZ mind a 193 tagállama véleményezhette, elfogadásához pedig egyszerű többség is elegendő. Köztudott volt, hogy többek között Oroszország, Belarusz, Kína, Észak-Korea és Kuba nem szavazza meg.

Jóllehet a határozat nem kötelező érvényű, Aleksandar Vučić szerb államfő következetesen ellenezte arra hivatkozva, hogy elfogadása esetén felszámolják a boszniai Szerb Köztársaságot, a szerbeket népirtóként fogják megbélyegezni, Szerbiától pedig háborús jóvátételt fognak követelni.

A határozatnak semmilyen jogi következménye nincs azon túl, hogy megemlékezésre szólítja fel tagjait.

A magyar álláspont

A magyar külügyminiszter már korábban jelezte: az indítványra Magyarország nemmel fog szavazni. Arra emlékeztet, hogy Bosznia-Hercegovina szépen haladt előre az európai integráció útján, amelyet minden entitás támogatott.

Ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet

– tette hozzá Szijjártó Péter, holott a határozat nem nevesít bűnösöket, kivált bűnös nemzetet.

A boszniai külügyminiszter szerint elvitatni a népirtás áldozataitól és túlélt hozzátartozóiktól az emléknap jogát helytelen, sőt egyenesen civilizálatlan is. A nemzetközi bíróságok már elítélték a népirtás elkövetőit, és összesen 1500 év börtönbüntetést szabtak ki rájuk – emlékeztetett Elmedin Konaković.

Pontosan az ellenkezőjét gondolják Belgrádban.

A szerb álláspont

Az állásfoglalás beterjesztői és támogatói azzal érvelnek, hogy a népirtásról szóló határozat elfogadása fontos lépés a konfliktus utáni megbékéléshez vezető úton, valószínűbb azonban hogy a határozat csak szítani fogja a megosztottságot a Balkánon – ezt írta a Politico portálján megjelent véleménycikkében a szerb külügyminiszter egy nappal az ENSZ-közgyűlés megtartása előtt.

A hágai Nemzetközi Bíróság már évtizedekkel ezelőtt népirtásnak minősítette a több mint nyolcezer srebrenicai férfi és fiú lemészárlását. Napok alatt ölték meg őket 1995 júliusában, a holttesteket pedig tömegsírokba rejtették. Ezek közül néhányat csak évekkel később azonosítottak.

A vétlen áldozatok egyik hozzátartozója szerint a népirtás politikája és a háborús bűnök dicsőítése 29 éve változatlan hévvel folytatódik, és ennek véget kell vetni Bosznia-Hercegovina polarizált szegletében. Ennek érdekében terjesztett be Németország és Ruanda határozati javaslatot, amely a holokauszthoz és a tuszik megtizedeléséhez hasonlóan népirtásnak minősíti az 1995-ös srebrenicai tömeggyilkosságot, kezdetének napját, július 11-ét pedig emléknapnak nyilvánítja.

A boszniai szerbek álláspontja

A boszniai szerbek vezetője az utóbbi hetekben még hevesebben tagadta a népirtást, a hozzá kapcsolódó tényeket pedig „hazugságnak” és „manipulációnak” nevezte.

Az ENSZ-határozat elfogadása esetén a boszniai Szerb Köztársaság kilép az államszövetség döntési folyamatából – fenyegetett Milorad Dodik, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatását élvezi.

Amennyiben Dodik bejelenti az elszakadást, egy órán belül kitörne a háború

– figyelmeztetett egyik, az alkotmány alapján kinevezett bosnyák helyettese, aki a megosztottság politikájának deklarált ellenfele.

Bosznia-Hercegovina változatlanul a Nyugat-Balkán legsérülékenyebb állama, amely a három évtizede pusztított háború óta a legsúlyosabb válságát éli át annak ellenére, hogy a daytoni megállapodás alapján a boszniai Szerb Köztársaság kiterjedt autonómiát kapott.

A magyar külügyminisztérium reagálása

A magyar kormány azért nem támogatta a július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánító ENSZ-határozatot, mert az az egész régió számára igen veszélyes ellentéteket éleszthet újra a Nyugat-Balkánon – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter a szavazás másnapján, Nyíregyházán.

Szijjártó Péter szerint abban nincsen vita, hogy ami történt Srebrenicában, az egy „elképesztően szomorú, tragikus esemény, amelynek elítélése tekintetében egyértelműen kell fogalmazni”.

A kérdés a magyar külügyminiszter szerint az, hogy egy ilyen határozat harminc esztendő elteltével hozzájárul-e a nyugat-balkáni térség nyugalmához és békéjéhez, vagy éppen ellenkezőleg, „olyan ellentéteket szít és éleszt újra a Nyugat-Balkánon, amelyek adott esetben az egész térség számára, így Magyarország számára is veszélyesek lehetnek”.

Szijjártó Péter szerencsétlennek nevezte a határozat időzítését, mivel napjainkban egyébként is békétlenség uralkodik a világban, és most ezzel a szavazással újabb feszültségeket szítanak egy olyan régióban, amely a világtörténelem során nem a nyugalmáról és a stabilitásáról volt híres.

Ezért Magyarország azt kérte: az ENSZ most ne tárgyaljon a kérdésről, miután azonban a közgyűlésen mégis napirendre tűzték a srebrenicai emléknapot, Magyarország nemmel szavazott.

(Borítókép: Sebrenica-Potocari emlékközpont és temető Bosznia-Hercegovinában 2015. július 8-án. Fotó: Adam Guz / Getty Images Poland / Getty Images)