Mit keres olyan lázasan a brit diplomácia Ázsiában?

1813 és 1907 között a birodalmi Oroszország és Nagy-Britannia között stratégiai verseny zajlott a Közép-Ázsia feletti uralomért, amelyet Nagy-Britanniában „nagy játéknak” , míg Oroszországban „az árnyak tornájának” neveztek. Míg az akkor tengeri nagyhatalomnak számító Britanniának ebben a versenyben elsősorban az indiai szubkontinens szolgált platformként, hogy eljusson Közép-Ázsiába, addig az orosz birodalom a régió északi részéről nyomult be a térségbe.

London rámozdult a térségre

Idén áprilisban David Cameron brit külügyminiszter hivatalos látogatásra érkezett Közép-Ázsiába, ahol felkereste mind az öt közép-ázsiai országot, így Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt és Türkmenisztánt, valamint Üzbegisztánt. Körútja végén még Mongóliába is tett egy kitérőt, hogy tárgyaljon a mongol kormánnyal. A brit külügyminiszteri látogatás célja az volt, hogy a sztánok vezetői számára egyértelművé tegye, a régió államai az Egyesült Királyságra mint valódi és elkötelezett nyugati partnerre biztosan számíthatnak a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok területén.

A brit irányvonal

A brit külügyminisztérium vezetője először tett hivatalos látogatást a régió összes országában.  

Cameron közép-ázsiai „turnéjával” kapcsolatban három fő irányvonal volt megfigyelhető, amelyek a közép-ázsiai országok vezetőivel folytatott megbeszélések során is előkerültek. Ezek közül az első a globális rend aktuális helyzetére vonatkozott, amely London elképzelései szerint magában foglalja az ENSZ és az EBESZ Alapokmányában olvasható alapelvek betartását, a korrupció elleni küzdelmet, amely soha nem teszi/tenné lehetővé a Nyugat által meghozott szankciók (jelen esetben ez Oroszországra volt értendő) „megkerülő megoldásainak” kialakulását, valamint az Iszlám Állam növekvő fenyegetésével (itt a moszkvai események kapcsán az Iszlám Állam Horaszán ágára célzott Cameron) való közös szembenézést foglalta magában.

A második irányvonal Cameronnál az volt, hogy jelezte: az Egyesült Királyság és a régió gazdasági kapcsolatainak bővülésével együtt London készen áll arra, hogy segítse a térség államait, valamint a regionális közép- és kisvállalkozásokat a szükséges beruházásokhoz és technológiákhoz való hozzáférésben.

A harmadik pont, amely Cameron minden nyilatkozatában visszatért, az nem volt más, mint hogy London kész aktívan részt venni a régió oktatásfejlesztésében. Ennek a brit iránynak a fő pontja a Chevening-ösztöndíjak megduplázása volt, amellyel még több tehetséges közép-ázsiai fiatalt szeretnének bevonzani a vezető brit egyetemekre. Ezzel együtt a brit parlament a kettősdiploma-program kiterjesztését is támogatná a régió országainak felsőoktatási intézményeiben, amivel párhuzamosan támogatná és elősegítené az angol nyelv regionális elterjedését.

Az általánostól a konkrétig

David Cameron turnéja politikai értelemben a közép-ázsiai országok civil társadalmainak fejlesztését, az emberi jogok tiszteletben tartását, Oroszország és Kína befolyásának politikai ellensúlyozását szolgálta.

Ugyanakkor ami érdekes, hogy a magas rangú brit delegáció a legnagyobb figyelmet arra a Kazahsztánra fordította, 

Kazahsztán volt egyébként az egyetlen ország, ahol a brit külügyminisztérium vezetője több igazán komoly dokumentumot és megállapodást is aláírt. Ezek közül az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb a Nagy-Britannia és Kazahsztán közötti stratégiai partnerségről, kereskedelemről és együttműködésről szóló megállapodás . Ugyanis ez a dokumentum jogi alapot biztosít a két ország számára a kétoldalú együttműködés fejlesztésére az oktatás, a ritkaföldfém-bányászat, a pénzügyek és befektetések, a katonai jellegű együttműködések, a védelem- és biztonságpolitika, a tudomány és a technológia területén is.

Ezzel szemben vagy épp ugyanígy Mongólia esetében – ahol az angol a második hivatalos nyelv – a brit delegáció csak egy memorandumot írt alá a ritkaföldfém-kitermelőhelyeknek a közös fejlesztéséről.

Mi lehet a cél?

Cameron útja és annak eredménye – főként a brit–kazah megállapodás – természetes módon azonnali negatív és heves reakciókat váltott ki Oroszországban és Kínában, megfeledkezve arról, hogy Kazahsztán független állam, amely saját szemszögéből érzékeli a világ eseményeit, és pragmatikusan közelíti meg a különböző országokkal való együttműködést.

A mostani látogatás azt bizonyítja, hogy bár a látszat nem mindig ezt mutatta, de Nagy-Britannia közép-ázsiai szerepvállalása nem tűnt el vagy nem lehetetlenült el az utóbbi években, bár csupán a kulturális és kereskedelmi kapcsolatok szintjén maradtak aktívak, némileg hanyagolva a politikai irányvonalat, ami most változni látszik.

A brit kormány számára London közép-ázsiai szerepvállalása logikus és érthető, mégis felmerülnek bizonyos kérdések. Először is mennyire tekinthetők reális célnak és prioritásnak jelenleg a megfogalmazottak és például a Kazahsztánnal aláírt stratégiai partnerség? Illetve Nagy-Britanniának van-e ahhoz elegendő diplomáciai és gazdasági ereje, hogy sokadik szereplőként részt vegyen a régió életében? Ugyanis az Oroszország és Kína stratégiai övezetében versenybe szálló London mellett Japán is bejelentette saját ambícióit Közép-Ázsiában.

A régió országai számára azonban – elsősorban a földrajzi determináltságnak köszönhetően – továbbra is prioritást fognak élvezni a kétoldalú együttműködések Kínával, Oroszországgal és Törökországgal, valamint az olyan mechanizmusok és regionális együttműködések, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete vagy az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Övezet és Út kezdeményezés. Azonban politikai szempontból Közép-Ázsia országai számára a Londonnal történő kapcsolatépítés azért is fontos, mert a vezető nyugati állammal folytatott együttműködés megerősíthetné azt a tényt, hogy a régió országai egyre jobban demokratizálódnak. 

Veres Szabolcs, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója

(Borítókép: David Cameron és Murat Nurtleu 2024. április 24-én Kazahsztánban. Fotó: Stefan Rousseau / Pool / Getty Images)