Az amerikai sztárelemző elismerte: tévedett Orbán Viktorral kapcsolatban

George Friedman jól ismerheti a magyar miniszterelnököt, ugyanis két évvel ezelőtt személyesen találkozott Orbán Viktorral. Az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban: sok mindenben nem ért egyet a magyar miniszterelnökkel, de szeret beszélgetni vele.

A szakértő még április 9-én közölt egy írást A magyar válság címmel, amelyben annak a véleményének adott hangot, hogy

„Mióta Orbán több mint egy évtizede átvette a miniszterelnökséget, a magyar ellenzék széttöredezett, és általában véve hatástalan volt. Ezért az, hogy ennyi idő elteltével ennyi ember gyűlik össze a kormányzása ellen, meglepő esemény, függetlenül attól, hogy ez a leváltásához vezet-e” – többek közt ezzel érvelt április eleji, a Geopolitical Futures oldalán megjelent írásában George Friedman.

Jegyzete végén kitért arra is: „Orbán régóta hatékony politikus. Ez még inkább zavarba ejtővé teszi a múlt heti eseményeket. Úgy tűnik, Orbán elvesztette a fonalat, és ha Budapesten politikai váltás történik, akkor lehetséges, hogy a NATO-val, Oroszországgal és egyebekkel kapcsolatos magyar álláspont is megváltozik”. Ugyanakkor az írást azzal zárta: 

De Orbánnak még nincs vége. És még ha így is van, nem világos, hogy ellenfeleinek van-e olyan víziója, amely elég messzire megy a korrupció iránti megvetésükön túl ahhoz, hogy szélesebb körű változást hozzon Magyarországon.

Most revideálta az álláspontját

George Friedman azóta egy újabb írást tett közzé a fentiekkel kapcsolatban, amelyben úgy fogalmazott: „Néhány hete írtam egy jegyzetet a budapesti tömegdemonstrációkról amelyeken a tüntetők felháborodásukat fejezték ki az országban burjánzó állítólagos pénzügyi korrupció ellen – a korrupció ellen, amelyben szerintük a kormány is részt vett vagy legalábbis közömbös volt”. 

Hozzátette, hogy első írása óta voltak újabb tüntetések, köztük olyan is, amelyik százezres nagyságrendben mozgott, és hogy látott példát arra (például az 1968-as Franciaországban), hogy az ilyen demonstrációkat már nem tudták kezelni a rendfenntartó erők, és a kormányfőnek távoznia kellett. Megjegyezte azt is, hogy a magyar rendőrség békésen kezelte ezeket a demonstrációkat, nem alkalmaztak erőszakot a tüntetőkkel szemben. Majd azzal folytatta:

Számomra úgy tűnt, mintha Orbán kezéből kicsúszott volna az irányítás, mivel nem volt nyoma saját ellenállásának. Tévedtem – ezt erkölcsi okokból be kell ismernem. A hibám az volt, hogy nem ismertem fel a különbséget a 2024-es Budapest és az 1968-as Párizs között.

„Nem arról van szó, hogy a tüntetések elégtelenek voltak, és nem is arról, hogy az ügy le van zárva. Sőt, a hétvégén újabb tüntetések voltak a vidéki Debrecenben” – fogalmazott. 

„Azt a hibát követtem el, hogy névértéken vettem, hogy Orbán egy »erős ember«, aki egy megfélemlítéssel kormányzó, elnyomó rendszert működtet. A tekintélyelvűek hatalom és félelem által kormányoznak, ezért minden olyan demonstrációt, amely gyengeséget sugallhat a rezsimnek, le kell győzni. Egy ilyen kormányzatban, amikor ilyen tüntetésekre kerül sor, a rendőrség közvetlen akciókkal és tömeges letartóztatásokkal igyekszik eltiporni őket” – írta George Friedman, majd hozzátette: 

Orbán nem tett ilyen lépést. Kétlem, hogy nyugodt lenne, de mindent megtett, hogy megmutassa a polgároknak, hogy joguk van tömegesen elmondani a véleményüket. Úgy véli, hogy a kérdés magától megoldódik.

„Európában és az Egyesült Államokban sokaknak, akik tekintélyelvű vezetőnek tartják őt, talán át kell gondolniuk a helyzetet. Én soha nem tekintettem őt annak, de azt vártam tőle, hogy a pánik állapotában – úgy hittem, hogy abban lehet – ekként fog cselekedni. Ez nem jelenti azt, hogy a politikáját dicsérni kell. Azt viszont jelenti, hogy nem felszínes” – vélekedett George Friedman, majd arra is kitért, hogy szerinte sokan démonizálják a magyar kormányfőt, és ez legalább olyan veszélyes jelenség, mint egy autoriter vezető.

„Orbán vonakodása az erő alkalmazásától részben kormánya jellegéből fakad, részben pedig abból, hogy meg akarja mutatni, az Európai Unió félreértelmezte őt – és ami fontos, helyesen teszi, ha Magyarországot kényelmes távolságban tartja ettől az intézménytől” – tette hozzá a szakértő.

Írása végén hangsúlyozta, hogy az Orbán Viktor elleni demonstrációk európai szemszögből is fontosak lehetnek, miután az uniós vezetők számos alkalommal számon kérték a miniszterelnököt az európai értékek hiánya miatt, „általában azt feltételezve, hogy nélküle Magyarország elfogadná az európai értékeket”. „Néztem a videókat a tüntetőkről, és láttam embereket a korrupciót elítélő táblákkal; nem láttam senkit, aki a bevándorlók Magyarországra való bejutását, a homoszexuálisok jogait, és más, nyugat-európai értékeket követelt volna. Ha tehát a tüntetők megbuktatták volna Orbánt – ha egyáltalán erre törekedtek –, nem valószínű, hogy megváltoztatták volna a magyar politika irányvonalát”.

Tévedtem azzal kapcsolatban, hogy Orbán elveszíti a támogatottságát. Mások pedig abban tévednek, hogy a tüntetéseket az orbáni elvek elutasításának tekintik

– zárta írását George Friedman.

(Borítókép: Orbán Viktor és George Friedman a Karmelita kolostorban 2022. június 27-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)