A szerb államfő sajtófőnöke lopta el a show-t az ENSZ-közgyűlésen

Emlékeztetőül: július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ egyszerű többséggel elfogadott határozatában. A 193 tagország közül a javaslatot 84 támogatta, 19 – köztük Magyarország – ellenezte, 68 tagország pedig tartózkodott a szavazástól. A többiek nem vettek részt a voksoláson.

A kimenetelt sokféleképpen lehet értelmezni.

Négyszer többen szavaztak a javaslatra, mint ellene – állapították meg elemzők, Vucsics ezzel szemben azt emelte ki, hogy a tartózkodókkal együtt 87-en nem támogatták az egyébként jogi következmény nélküli határozatot, amely nem nevesít bűnösöket.

Bolygónk lakosságának kétharmada a mi oldalunkra állt

– hangsúlyozta az elnök, aki külön köszönetet mondott Kínának, Oroszországnak és az Egyesült Arab Emírségeknek, majd hozzátette:

A magyar kormány azért nem támogatta a július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánító ENSZ-határozatot, mert az az egész régió számára igen veszélyes ellentéteket éleszthet újra a Nyugat-Balkánon – ezzel érvelt a külgazdasági és külügyminiszter a szavazás másnapján.

Szijjártó Péter szerint abban nincs vita, hogy ami történt Srebrenicában, az egy „elképesztően szomorú, tragikus esemény, amelynek elítélése tekintetében egyértelműen kell fogalmazni”. Ennek ellenére szerinte az ENSZ-döntés időzítése szerencsétlen, nem sikerült elodázni, ezért Magyarország ellene szavazott.

A szégyenfa

Magyarország volt az egyetlen EU-s és NATO-tagállam, amely nem szavazta meg, hogy a nemzetközi közösség emléknapnak nyilvánítsa a srebrenicai vérengzés évfordulóját. A széles körű nemzetközi támogatottság ellenére a népirtással érintett bosnyákok körében lényegében csak a magyar elutasítás váltott ki komolyabb értetlenséget.

A Srebrenicai Anyák Egyesülete úgy döntött: a Potocsariban lévő emlékparkban szégyenfát állít fel, amelyre az ENSZ-közgyűlés július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánító határozata ellen szavazó országok neve kerül fel.

A népirtás tényét 2007-ben elismerte az akkori szerb elnök. Borisz Tadics felszólította a szerb törvényhozást: ítélje el a srebrenicai muszlimok lemészárlását.

Mindannyiunk számára lesújtó, hogy Szerbia nem tett meg mindent a népirtás megakadályozása érdekében

– idézte a Reuters a korábbi államfőt, aki három évvel később egy főhajtással tisztelgett a srebrenicai áldozatok emlékközpontjában.

„Az emlékezés konszenzusa helyett a világot megosztja a népirtás a kérdése” – írta most Tadics a közösségi médiában.

A rendszer tükre

A vállaira zászlót terítő államfő New York-i fotóját nagy valószínűséggel a mögötte ülő médiatanácsadója készítette.

Ugyanakkor kikerült egy másik fotó is magáról a nőről, Szuzana Vasiljevicsről, aki a kegyeleti pillanatok ellenére nem tudta visszatartani nevetését, miközben főnöke, a köztársasági elnök magába roskadva várta a szavazás kimenetelét.

Ez a rendszer tükre, és „képletesebb nem is lehetne” – állapította meg egy kommentelő.

Sokak szerint azonban az Oscar-díjat Alekszandar Vucsics érdemelte ki, aki az eredményhirdetés után sírva fakadt, könnyes szemeit pedig a zászlóba törölte.

(Borítókép: Aleksandar Vučić szerb elnök 2024. május 23-án. Fotó: Eduardo Munoz / Reuters)