Az Európai Bizottság lezárja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal szemben

Indoklásában a brüsszeli testület jelezte, hogy legfrissebb elemzése szerint Lengyelországban már nem áll fenn egyértelműen a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. 

Az MTI által hírül adott közlemény szerint a döntés meghozatalához az vezetett, hogy Lengyelország jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan, amely 2015 óta folyamatosan felvetődött.

Varsó elismerte továbbá az uniós jog elsőbbségét a nemzeti jogszabályokkal szemben, elkötelezett az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása mellett, és elismeri a bírói függetlenséget.

Kiemelték, hogy a jogállamiság súlyos megsértésének legkevesebb két éve fennálló kockázata miatt a 2017 decemberében elindított eljárás lezárását az is indokolja, hogy Varsó februárban világos cselekvési tervet mutatott be az Európai Bizottság aggályainak kezelésére, megtette az első konkrét lépéseket a terv végrehajtására, valamint elismerte, hogy a jogállamiságot meg kell őrizni.

Az általános uniós ügyekkel foglalkozó, május 21-i miniszteri találkozón Vera Jourová átláthatóságért felelős biztos tájékoztatta a tagországok képviselőit az Európai Bizottság értékeléséről és azon szándékról, hogy visszavonja az indokolással ellátott véleményét. A tagállamok elismerték az új lengyel kormány által a fennálló aggodalmak kezelése érdekében már megtett erőfeszítéseket.

Az uniós szerződés hetes cikke olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat az összes többi tagország egyhangú támogatása mellett.

Korábban beszámoltunk arról, hogy 2017-ben és 2018-ban indították el az ún. 7. cikkely szerinti eljárást a lengyel és a magyar kormánnyal szemben, amelynek célja, hogy kimondja: e két ország kormányai megsértik-e az unió alapvető értékeit, és amennyiben igen, akkor miként szankcionálják őket.

Mi is az a 7. cikkely szerinti eljárás?

Egy tagállammal szemben akkor indítják el a 7. cikkely szerinti eljárást, ha az EU alapvető értékeit (szabadság, egyenlőség, demokrácia, jogállamiság, emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása) megsérthette. Nulladik lépésként a három uniós intézmény (az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy a tagállamok harmada) kezdeményezheti az eljárás elindítását, amiről utána az EP-nek is szavaznia kell.

Ezután a szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsában (Tanács) meghallgatásokat tartanak, majd ezek alapján szavaznak arról, hogy fennáll-e „az uniós értékek megsértésének egyértelmű veszélye” – ennek kimondásához négyötödös többség kell a Tanácsban.

Ahhoz, hogy ezután egy tagállamot szankcionálni lehessen, a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsban kell egyhangúlag szavazni arról, hogy nem csak a veszély áll fenn, hanem a tagállam súlyosan és tartósan megsérti az EU alapértékeit, majd csak ezután, harmadik lépésben szavaznak a szankcióról, ami akár az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztése is lehet.

Politikai eszköz

Bóka János európai ügyekért felelős miniszter nemrég Brüsszelben, az uniós ügyekkel foglalkozó tagállami miniszterek tanácskozásán sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, hogy szerinte a 7. cikkely szerinti eljárás egy politikai eszköz. 

Mint mondta, az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek között egyetértés volt abban, hogy Ukrajna biztonsági helyzetének, a versenyképességnek, a külkapcsolatoknak, illetve a következő intézményi ciklushoz kapcsolódó nagy jelentőségű döntéseknek, így a stratégiai menetrend elfogadásának kell a csúcstalálkozó napirendjén szerepelnie.