Szijjártó Péter: Magyarország mindenképpen ki akar maradni a háborúból

2024.05.31. 15:57
A külgazdasági és külügyminiszter Prágában foglalta össze a NATO informális külügyminiszteri ülésén elhangzottakat: eszerint a józan ítélőképesség teljes hiányára mutató megszólalások hangzottak el és már csak a június 9-ei európai parlamenti választásban lehet bízni, ahol az emberek világossá tehetik, hogy nem akarnak háborút.

A józan ítélőképesség teljes hiányára mutató megszólalások hangzottak el, Magyarország azonban nem fogja engedni, hogy ez az őrület beszippantsa a háborúba – így foglalta össze Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy prágai sajtótájékoztatón a NATO informális külügyminiszteri ülésén elhangzottakat. 

A miniszter arról számolt be, hogy a tanácskozáson abszolút háborús hangulat uralkodott.

Összegzésként azt mondta, hogy a „háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról”, és a kérdés, hogy maradt-e még esély ennek a megállítására. A tárcavezető úgy véli, az „egyetlen vészfék” a háború eszkalálódásának megfékezésére jelenleg a június 9-ei európai parlamenti választás, „ahol az európai emberek, köztük a magyar választópolgárok is világossá tehetik a kormányaik számára, hogy nem akarnak hosszú távon háborúban élni Európában” – hangoztatta.

Azok az előkészítő lépések, amelyek részben már történnek is, egy hosszú, sokéves háborúra történő berendezkedés előkészítő lépései. A tagországok jelentős része elérte azt a hangulatát, hogy most már gyakorlatilag semmifajta, korábban tiszteletben tartott észszerű korlátozást nem tart önmagára nézvést kötelezőnek

– foglalta össze. 

Szijjártó Péter a washingtoni szerződésre hivatkozott

Sérelmezte azt is, hogy „újabb veszélyes ötletek kerültek napirendre”, bejelentették például, hogy az ukrán hadsereg ezentúl oroszországi célpontokat is támadhat amerikai fegyverekkel, ez többé nem tabu.

De azt a felvetést is problémásnak minősítette, amelynek alapján nyugati szakértőket vezényelnének Ukrajnába a katonák kiképzése céljából, valamint kitért arra, hogy majdnem minden résztvevő további fegyverekről, támogatásokról beszélt. De emellett felmerült az is, hogy a NATO magas rangú képviselőt delegáljon Kijevbe.

Azt is elárulta, hogy az észak-atlanti szövetség a hosszú távú pénzügyi elkötelezettségen dolgozik, így most az a javaslat, hogy évente 16 ezer milliárd forintot kellene elkülöníteni erre a célra. Szijjártó erre válaszul jelezte, hogy Magyarország a kötelező pénzügyi részvételt csak abban az esetben fogadja el, amely a washingtoni szerződés szerint a NATO alapvető működéséhez tartozó funkciókat illeti „az pedig, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé”. 

– tudatta, hozzátéve, hogy magyar katona nem vehet részt ilyen NATO-műveletben. 

Magyarország a háborúból ki akar maradni, s mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ki is tudjunk maradni, nem engedjük, hogy ez az őrület minket is beszippantson a háborús készülődésbe és magába a háborúba

– mondta.