Eldőlt: a boszniai Szerb Köztársaság kilép az államszövetségből

„Nem szeretnénk a lépést halogatni, de rajtunk kívül még két fél vesz részt az eljárásban” – utalt Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője a bosnyákokra és a horvátokra, és azt is hozzátette: sok elemzést kell végezni a referendum előtt. Mint ismert: a Szerb Köztársaság várhatóan kilép a boszniai államszövetségből, ehhez pedig népszavazást kell kiírni. 

„A folyamat időigényes” – nyilatkozta az orosz TASZSZ hírügynökségnek a szentpétervári gazdasági fórum vendégeként. Első lépésnek a tárgyalási folyamat elindítását tartja.

„Biztosak vagyunk abban, hogy adott a kellő történelmi, általános civilizációs érettség és megértés, hogy ennek meg kell történnie, és elkerülhetetlen” – idézte Dodikot a belgrádi Vreme.

Ennek érdekében elvárja, hogy elsőként a bosnyákok és a horvátok államszövetsége lépjen, és kezdeményezze a boszniai háborút lezáró daytoni békeegyezmény felbontását.

Moszkva nem változtat a daytoni megállapodással kapcsolatos álláspontján – jelentette ki Vlagyimir Putyin, aki találkozott Dodikkal. A szerződést a bosznia-hercegovinai stabilitás zálogának tartják – mondta az orosz elnök.

Az Egyesült Államok nem engedélyezi a kiválást, és reagálni fog a daytoni megállapodás megsértésének minden kísérletére – reagált már korábban az amerikai külügyminisztérium.

Senkinek sincs joga elszakadásra

„Daytonban megvitattuk, és mindenki megértette, hogy senkinek sincs joga elszakadásra. Punktum. Az Egyesült Államok lépni fog, ha bárki megkísérli megmásítani a megállapodás ezen alapvető elemét” – szögezte le még korábban Jim O'Brien, amerikai külügyminiszter-helyettes.

Dodik évek óta elszakadással fenyegetőzik. Nemrég azt is beígérte: a szerbek kilépnek a bosznia-hercegovinai döntési folyamatokból, ha az ENSZ emléknapnak minősíti júliusi 11-ét, azt a napot, amikor 1995-ben a srebrenicai népirtás elkezdődött.

A határozatot szavazattöbbséggel végül elfogadták: a 193-ból 84 tagország szavazta meg, 19 – köztük Magyarország – ellenezte, 68 tagország pedig tartózkodott. A kimenetelt Szarajevóban és Belgrádban egyaránt győzelemként ünnepelték.

Milorad Dodik a nyolcezer áldozattal járó népirtás tényét is megkérdőjelezi, és arra hivatkozik: a nemzetközi közösség hajlamos megfeledkezni arról, hogy a kilencvenes évek elején az „iszlám milíciák” 3500 szerbet öltek meg Srebrenica térségében.

„Állam vagyunk”

A boszniai szerbek közvetlenül az ortodox karácsony után, január 9-én ünneplik „államiságuk” napját, arra emlékezve, hogy a háborús bűnösként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Radovan Karadzsics vezetésével 1992-ben ezen a napon hirdették ki önállóságukat, amivel kirobbantottak egy három és fél évig tartó, több mint százezer áldozattal járó újabb balkáni háborút.

A Szerb Köztársaság sosem feledkezik meg az alapítókról – jegyezte meg Dodik az idei évfordulón, a Szerb Köztársaságot pedig már akkor államnak nevezte.

Mert állam vagyunk, gondoljon bárki is bármit

– jelentette ki.

A sokat emlegetett daytoni megállapodás ugyanakkor csak arra jogosította fel őket, hogy létrehozzák saját – az általuk Szerb Köztársaságnak nevezett – entitásukat Bosznia-Hercegovinán belül.

Két éve, amikor az önállóság harmincadik évfordulóját ünnepelték, az Egyesült Államok korrupciós vádak alapján szankciókkal sújtotta Milorad Dodikot.

Ha Christian Schmidt bosznia-hercegovinai főképviselő arra „vetemedik”, hogy törvénybe foglalja az ország állami tulajdonának elosztását, akkor a Szerb Köztársaság nem fog habozni a függetlenség kikiáltásával – mondta akkor Dodik.

A kérdésre, hogy ki támogatja a függetlenséget, tömören csak annyit válaszolt: „a nép támogatni fogja”, és szerinte ez a legfontosabb.

Egyedül vagy Szerbiával

Bosznia-Hercegovina térképe egészen sajátos. Északi területe a Szerb Köztársaság egyik része, annak másik, tőle elszakadt része pedig keleten Szerbiával és Montenegróval határos. A két rész közötti szabad átjárást szavatolja az ún. brčkói körzet korridorja.

A helyzetet bonyolítja, hogy a föderációhoz, a bosnyákok és horvátok közösségéhez tartozik két, zsebkendőnyi terület a horvát határ mentén.

A különböző nemzeti entitások nem a háború alatt alakultak ki. Így élnek a térségben a nyelvükben teljesen azonos, kizárólag hitükben és latin, illetve cirill betűs írásmódjukban különböző emberek évszázadok óta. A helyzetet bonyolítja, hogy a keresztények két ágra szakadtak: az ortodox szerbekre és a katolikus horvátokra.

Bosznia-Hercegovina népessége a háború előtt, a kilencvenes évek elején meghaladta a 4,3 milliót. A túlélők közül sokan elvándoroltak, így a lakosság napjainkban 3,2 millióra zsugorodott. Közülük 1,2 millió él a két részre szakadt Szerb Köztársaság területén.

Az egyelőre nem világos, hogy amennyiben Dodik beváltja fenyegetését, és a Szerb Köztársaság kilép Bosznia-Hercegovinából, akkor független marad-e, vagy megkísérel csatlakozni Szerbiához, amit sokan Belgrádban sem fogadnának kitörő lelkesedéssel.

(Borítókép: Milorad Dodik. Fotó: Nikola Krstic / MB Media / Getty Images)