Anglia
–
Svájc
–
- Külföld
- külföld
- oroszország
- kína
- fehéroroszország
- vlagyimir putyin
- hszi csin-ping
- lukasenka
- amerika
- sanghaji együttműködési szervezet
Új tagja lesz Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping Amerikával szemben álló szövetségének
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Orosz álhírgyárat működtet egy volt amerikai rendőr - A végéhez közeledhet a háború, minden Putyinon múlik – állítja a neves ukrán történész
- Andrew Tate elhagyhatja Romániát, de az Európai Uniót nem
- Már csak egy pártra van szükség a Patrióták Európáért frakcióvá válásához
- A Moszad vezetője Katarban tárgyalt a tűzszünetről
Pakisztán, India és Irán után egy újabb eurázsiai ország, az oroszbarát Belarusz csatlakozik a Sanghaji Együttműködési Szervezethez, melynek célja az Amerika vezette csoportokkal való szembenállás.
Belarusz hivatalosan is csatlakozni fog a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO) a július 4-én megrendezésre kerülő asztanai csúcson – számolt be a CNN.
Az eredetileg közép-ázsiai országokat egyesítő, azoknak gazdasági és biztonsági stabilitást nyújtó szervezet ezzel a korábbinál jóval mélyebbre hatol Európába.
A 2001-ben Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán által alapított szövetség az utóbbi időben rohamos növekedésnek indult. Az SCO, amely az Amerika-centrikus világnézetet szeretné maga felé dönteni 2017-ben vett fel először új tagokat, névlegesen Pakisztánt, Indiát és Iránt, most az Aljakszandr Lukasenka által vezetett Belaruszt fogadta kötelékébe.
Vlagyimir Putyin – aki nemrég még a NATO-val való tárgyalás lehetőségét említette – júniusban egy „két- és többoldalú biztosítékok” rendszeréről beszélt, ahol elsődleges cél az eurázsiai országok biztonsága, valamint a „külső hatalmak katonai erejének folyamatos eltávolítása”. Úgy tűnik, ennek következő lépése a belorusz csatlakozás, ami így az első SCO–ország, amely szomszédos az Európai Unióval – és egyáltalán nem közép-ázsiai, ami a szövetség alapvető célja lett volna. Ez a lépés inkább geopolitikai döntésnek tűnik, amely pont kapóra jön Putyinnak, hisz mutathatja, hogy a háború miatt Oroszországra kiszabott szankciók ellenére sem marad szövetségesek nélkül.
Az ambíciók mellett az ellentétek sem maradnak el
Az SCO elmúlt évei nem voltak felhőtlenek. India és Pakisztán a csatlakozásuk ellenére még mindig ellenséges viszonyban állnak egymással, előbbi pedig Kínával is folyamatosan összetűzésbe kerül a Himalája menti vitatott területek miatt. Bár a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe való belépéskor eddig sem volt kizáró ok a diktatórikus országvezetés, Belarusz csatlakozása még jobban hígítja az SCO legitimitását. Lukasenka Putyin régi szövetségese, aki logisztikai segítséget nyújtott az orosz–ukrán háború kezdetekor az agresszornak – emiatt az EU közös szankciókkal sújtotta őket.
A tagországok közötti szembenállás mellett India egyre kisebb részt vállal az SCO-ban: tavaly házigazdaként online tartották a csúcsot, idén Narendra Modi indiai miniszterelnök pedig el sem megy Asztanába – annak ellenére, hogy orosz beszámolók szerint a Kremlbe is ellátogatott volna.
Jövőre Kína lesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet soros elnöke, akiknek talán a legfontosabb az, hogy a szövetség működjön. Az Amerikával évek óta szemben álló ország viszont maradna Ázsiában, ahogy azt a májusi japán–kínai–koreai-csúcstalálkozó is mutatja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
