Marad a hármas szintű terrorkészültség Belgiumban
További Külföld cikkek
- Meghalt az autóipari legenda, Szuzuki Oszamu
- Lengyelország példátlan lépésre készül Magyarországgal szemben
- Kórházat kellett evakuálni, állítólag az „a Hamász terroristáinak fellegvára”
- Drámai videóval jelentkezett az azeri utasszállítót ért baleset egyik túlélője
- A német elnök feloszlatta a Bundestagot, kiírták az új választásokat
Belgiumban feltehetően a nyár végéig marad a hármas szintű terrorkészültség a négyfokozatú skálán – jelentette be a belga terrorelhárítás (OCAD) vezetője csütörtökön.
Belgium súlyos fenyegetéssel néz szembe és ez a nyár végéig aligha változik
– szögezte le Gert Vercauteren, akit a VRT belga hírcsatorna idézett.
Az országban használt négyfokozatú terrorfenyegetettségi skálán a hármas szintet 2023 októberében vezették be, az után, hogy egy, magát az Iszlám Állam terrorszervezet tagjának valló ember meggyilkolt két svéd futballszurkolót Belgiumban. Vercauteren ugyanakkor leszögezte, hogy a terrorfenyegetettséget vélhetően az októberi terrortámadás nélkül is megemelték volna.
A hármas szint a rendőrség és a biztonsági erők általi fokozottabb ellenőrzést jelenti, beleértve a nyár jelentősebb eseményeit is.
Nehéz meghatározni, milyen megfontolásból érkezik a fenyegetés
Az OCAD éves jelentése szerint tavaly összesen 332 bejelentés érkezett a hatóságokhoz lehetséges terrortámadásokról vagy egyéb szélsőséges cselekményekről; ez a szám 41 százalékkal magasabb a 2022-es adatnál.
Aggodalomra ad okot emellett az is, hogy egyre nehezebb meghatározni, milyen ideológiai megfontolásokból érkezik a fenyegetés – mutatnak rá a jelentésben, kiemelve, hogy az elkövetők motivációi egyre változatosabbak.
A tettesek nem mindig azonosítják magukat egy-egy terrorszervezettel (...); több esetben pszichológiai tényezők vagy bizonyos szimbolikus események is kiváltó okként szolgálnak
– fogalmaztak a jelentésben.
Az egyértelműen meghatározható ideológiai motivációból született fenyegetések között az iszlamista hátterűek a leggyakoribbak, több mint 40 százalékkal. Hat százalék köthető külföldi ellenzéki csoportokhoz, öt százalék szélsőjobboldali, egy százalék pedig szélsőbaloldali szervezetekhez – írta az MTI az OCAD közleménye szerint.