Kínai rakétatámadás célpontja lehet a Fülöp-szigetek?

Imee Marcos – a hivatalban lévő elnök húga – elmondta, hogy a 25 terület között van az Ilocos régió, amely a Manila és Washington közötti hadgyakorlatok visszatérő helyszíne, valamint Batanes és Subic Zambales, ahol szerinte az ország új rakétáit telepítették.

A szenátor szerint „25 célpontot már meghatároztak... Az olvasottak alapján Batanesben és Subicban BrahMos rakéták vannak, így ez a kettő lesz a prioritás Ilocos mellett, a Balikatan alatti éleslövészeti gyakorlatok miatt. Ez tényleg ijesztő, 25. Ez nem vicc”.

Marcos a legmodernebb szuperszonikus cirkálórakétákra utalt, amelyeket a Fülöp-szigetek az indiai–orosz védelmi vállalkozó BrahMos cégtől szerzett be. A 290–400 kilométeres hatótávolságú BrahMos rakéták közepes hatótávolságú szuperszonikus rakéták, amelyek 2,8 Mach sebességgel, azaz a hangsebességnél mintegy háromszor gyorsabban haladnak. A tengeralattjárókról, hajókról, repülőgépekről vagy szárazföldi platformokról indítható rakéták már áprilisban megérkeztek az országba.

A szenátor emellett azt is megjegyezte, hogy

a Fülöp-szigeteknek nincs »vaskupolája«, amely meghiúsíthatná a kínai csapásokat.

Marcos szerint a nyugat-fülöp-szigeteki-tengeri feszültségek mellett Kína esetleges lépése annak is köszönhető, hogy Manila több, az USA számára ideiglenesen használatba vehető katonai bázist jelölt ki az országban.

2023 áprilisában ifjabb Ferdinand Marcos elnök engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy a Megerősített Védelmi Együttműködési Egyezmény keretében további négy Fülöp-szigeteki katonai bázishoz férjen hozzá, ami lehetővé tette Washington számára, hogy ott felszerelést tároljon, és csapatokat állomásoztasson. Ebben a kérdésben Marcos és bátyja, vagyis az elnök között is van nézeteltérés, hiszen a szenátor már korábban is bírálta az államfő Amerika-barát politikáját, szerinte inkább az USA és a Kína közötti egyenlő távolságtartásra kellene helyezni a hangsúlyt.

A most engedélyezett helyszínek közül kettő Cagayanban található, amely viszonylag közel van Tajvanhoz. Éppen ezért az új helyszínek felbosszantották Pekinget, a kínai vezetés pedig hangsúlyozta, hogy a megállapodás azért jött létre, hogy Washington „bekeríthesse és megfékezhesse Kínát”. Ezt az állítást, amely Kína szerint a Fülöp-szigeteket belerángatná „a tajvani kérdésbe”, Manila visszautasította.

A fentiekre reagálva Kína kihangsúlyozta, hogy nem jelent fenyegetést, és „elkötelezett a békés fejlődés mellett”. Mao Ning, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Peking honvédelmi politikája „védelmi jellegű”. „Ennek ellenére természetesen nem fogjuk tétlenül nézni, ha törvényes jogainkat és érdekeinket, valamint a regionális békét és stabilitást megsértik vagy veszélyeztetik” – tette hozzá.

Manila kártérítést követel

Eközben a feszültség a Nyugat-Fülöp-szigeteki-tengeren egyre fokozódik. Az Ayungin-szorosban zátonyra futtatott BRP Sierra Madre haditengerészeti előretolt helyőrségnek juttatott utánpótlás és a Fülöp-szigeteki parti őrség tevékenysége a Scarborough-homokpadnál a Manila és Peking közötti feszültségek gyújtópontjaivá váltak.

A kínai parti őrség és a Fülöp-szigeteki haditengerészet közötti júniusi összecsapást Manila később fosztogatásnak minősítette. A Fülöp-szigetek vezérkari főnöke pedig már azt követeli, hogy Kína fizessen 60 millió pesót (1 millió amerikai dollárt) a Dél-kínai-tengeren a parti őrség és a Fülöp-szigeteki csapatok közötti erőszakos összecsapás során a múlt hónapban keletkezett károkért.

Az incidens során a kínai parti őrség csákánnyal és machetével felfegyverzett tagjai átszúrták a Fülöp-szigeteki gumicsónakokat, és lőfegyvereket foglaltak le a Second Thomas-zátony közelében, amelyet a helyiek Ayungin néven ismernek, és Peking Ren'ai Jiao néven emleget – állította Romeo Brawner tábornok.

Egy tengerész elvesztette az egyik ujját, és ez már a harmadik ilyen incidens volt idén, amelyben Fülöp-szigeteki katonák sérültek meg a Second Thomas-homokpadnál állomásozó csapatok váltása és az utánpótlás szállítása közben.

A kínai külügyi szóvivő szerint az incidens azért történt, mert a Fülöp-szigeteki hajók megsértették országa szuverenitását. „A Fülöp-szigeteki hajók illegális »utánpótlási küldetést« hajtottak végre, amellyel megsértették Kína felségvizeit, és egyértelmű provokáció történt, amikor a kínai parti őrség megállította őket. A Fülöp-szigeteki félnek szembe kell néznie saját cselekedetének következményeivel” – mondta Pekingben újságírók előtt.

Később Manila és Peking megállapodott abban, hogy rendszeres kétoldalú találkozón igyekeznek csökkenteni az ellenségeskedést.

A Sabina-homokpad lehet a következő összecsapás helyszíne?

A Fülöp-szigetek egyik vezető tisztviselője elutasította a vitatott dél-kínai-tengeri Sabina-zátonyon végrehajtott intézkedésekről szóló kínai jelentést, hangsúlyozva, hogy Manilának joga van „bármit megtenni, amit csak akar” a kizárólagos gazdasági övezetében (EEZ).

Manila és Peking folyamatban lévő diplomáciai erőfeszítései ellenére, amelyek célja a térségben növekvő feszültségek enyhítése, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a Sabina-zátony a két ország közötti konfliktus következő gyújtópontja lehet, mivel Kína határozottan ellenzi a Fülöp-szigetek fokozott jelenlétét a vitatott tengeri területen.

A Global Times közzétett egy jelentést, amelyben a Fülöp-szigeteki parti őrség hajóit azzal vádolták, hogy „gyaníthatóan” építőanyagokat, köztük cementet próbáltak szállítani a BRP Teresa Magbanuára, a Fülöp-szigeteki parti őrség Sabina-fenéken állomásozó hajójának.

„A Fülöp-szigetek tevékenysége nagyfokú éberséget indokol” – írta a Global Times, szakértőkre hivatkozva, akik szerint az ország a jelek szerint „tengeri bázist” épít a Kína által Hszianbin Dzsiu néven ismert zátonyon.

Roy Vincent Trinidad ellentengernagy, a Fülöp-szigeteki haditengerészet szóvivője erre úgy reagált, hogy joguk van építőanyagot szállítani a hajójuknak a zátonyon, anélkül hogy megerősítette volna, hogy a parti őrség ezt tette.

„Bármit megtehetünk, amit csak akarunk a kizárólagos gazdasági övezetünkön belül. Ezek olyan lépések, amelyeket a Fülöp-szigetek akkor és úgy fog végrehajtani, amikor és ahogy azt szükségesnek látja” – mondta Trinidad. Majd hozzátette, hogy a manilai kormánynak biztosítania kellett a terület sértetlenségét. Májusban a Fülöp-szigetek a BRP Teresa Magbanua nevű hajót telepítette a Sabina-zátonyhoz, hogy megfigyelje és megakadályozza Kína állítólagos illegális tevékenységét. Trinidad elmondta, hogy a hajó a működési képességétől és a legénység kitartásától függően a zátonynál marad.

A Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén belül a Kína által igényelt egyéb területek is konfliktusokat válthatnak ki, tekintettel Peking kiterjedt jelenlétére a Dél-kínai-tengeren, és a Sabina-zátony csak egy darabja a kirakósnak. A Fülöp-szigetek számára most fontos erős és állandó jelenlétet fenntartani a Sabina-zátonyon. Ehhez olyan felszíni hajókra van szükség, amelyek képesek hosszabb ideig a tengeren tartózkodni. Kérdéses, hogy a Fülöp-szigeteki parti őrség rendelkezik-e elegendő hajóval ahhoz, hogy a Dél-kínai-tenger számos vitatott pontján ezt a jelenlétet fenntartsa.

Habár a Sabina-zátony újabb konfliktusgóc lehet, pillanatnyilag egyik fél sem akar nyílt összecsapásba bonyolódni.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.

(Borítókép:  A Fülöp-szigeteki Haditengerészet bérelt hajóját, amely a Second Thomas-homokpadnál állomásozó csapatok rutinszerű utánpótlási küldetését végzi, 2024. március 5-én a Kínai Parti Őrség hajója blokkolja a Dél-kínai-tengeren. Fotó: Ezra Acayan / Getty Images)