Klaus von Dohnanyi: Itt az ideje, hogy a németek bátorságot tanuljanak Orbán Viktortól

Klaus von Dohnanyival, Hamburg egykori főpolgármesterével, volt oktatásügyi miniszterrel készített interjút a Hamburger Abendblatt, amelyben a szociáldemokrata politikus védelmébe vette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, mondván, indokoltak az ukrajnai háború befejezésére tett erőfeszítések.

Hamburg korábbi főpolgármestere úgy látja, minden európai uniós tagállamnak kötelessége lenne azon dolgozni, hogy minél közelebb kerüljön a fegyverszünet, különösen azt figyelembe véve, hogy ők finanszírozzák ezt a háborút.

A politikus nem érti teljesen az Orbán Viktort – a magyar kormány békemissziója keretében tett erőfeszítései miatt – ért kritikákat sem, ugyanis szerinte a magyar kormányfő kritikusai nem értek el semmilyen haladást annak érdekében, hogy mihamarabb befejeződjön a vérengzés. Szerinte az messze nem elég, hogy az Európai Tanács tagjai pellengérre állítják Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és ukrán kívánságra minden tárgyalást elutasítanak Oroszországgal.

Elmondása szerint hamis az Európai Unió azon álláspontja, hogy amiatt nem tárgyal, mert az orosz elnök háborús bűnös. Felhívta a figyelmet, hogy Izrael és a Hamász hiába állnak hadban egymással, mégis tárgyalnak egymással a túszok kiszabadítása és egy esetleges fegyvernyugvás érdekében.

A politikus úgy gondolja, hogy ezt az utat kellene követnie az oroszoknak és az ukránoknak is. Leszögezte, hogy a tárgyalások mindig indokoltak, amennyiben azok „erkölcsileg vállalható” eredményre irányulnak. A politikus szerint jelenleg elképzelhetetlen, hogy az Európai Unió egységesen tudjon fellépni a kérdésben, mivel egyes tagállamok teljesen elutasítják a tárgyalást Oroszországgal.

Szerinte ez az oka annak, hogy egyes tagállamoknak, köztük Magyarországnak kell összeszedni a bátorságát, és kezükbe venni az irányítást. Klaus von Dohnanyi szerint Orbán Viktor, mint mindig, most is a maga útját járja. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor már 1989-ben is olyan bátorságról tett tanúbizonyságot, amit Németországban akkor senki nem mert felvállalni. Ezt szerinte a németek már elfelejtették, és itt az ideje, hogy a németek újra bátorságot tanuljanak a magyar miniszterelnöktől.

Orbán Viktor békemissziót indított

Magyarország július 1-jén vette át a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét, így a következő fél évben szimbolikusan Magyarország vezeti az Európai Uniót.

Orbán Viktor ezt követően indított békemissziót, melynek első állomása egyből a soros elnökség második napján Kijev volt, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Ezután a kormányfő Moszkvába repült, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta, és az ukrajnai háború lehetséges lezárásáról is szót váltottak.

Ezt követte a magyar miniszterelnök váratlan útja Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping államfővel tárgyalt, majd onnan indult a jubileumi NATO-csúcs helyszínére, ahol Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott egyeztetéseket.

A tárgyaláson a két politikus megvitatta az orosz–ukrán háború ügyét, ugyanis Orbán Viktor kiemelt szerepet szán Törökországnak a konfliktus rendezésében. Ennek oka, hogy a miniszterelnök szerint a konfliktusban Törökország az eddigi egyetlen sikeres közvetítő, ugyanis török közvetítéssel sikerült tető alá hozni a fekete-tengeri gabonamegállapodást. 

Ezt követően tárgyalt Donald Trump amerikai elnökjelölttel, akivel egy villámtalálkozó keretén belül beszélte meg a háború fejleményeit.

Orbán Viktor békemissziója azonban nem arat osztatlan sikert az Európai Unióban, mi több, Szlovákia kivételével az összes tagállam elítéli Orbán Viktor magánakcióját. A tagországok vezetői szerint a soros elnökség egyáltalán nem arról szól, amit Magyarország csinál, a magyar kormányfő pedig túllépte hatáskörét.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szombati élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.