Varga Mihály: A magyar soros elnökség egyik legfontosabb célja a versenyképesség javítása

Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnöksége prioritásai átfogó céljainak meghatározásával komoly elkötelezettséget vállalt az európai versenyképesség javítása mellett – írja az MTI a magyar pénzügyminiszter Brüsszelben kedden tett kijelentése alapján.

Varga Mihály az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően hangsúlyozta: a versenyképesség erősítésének célját – amely a magyar uniós elnökség hét prioritása közé tartozik – a tanács az elnökségi félév során elfogadni tervezett, új versenyképességi megállapodásban fogja rögzíteni.

A magyar uniós elnökség további hat célkitűzése is a versenyképességet erősíti – jelezte a magyar tárcavezető. Ezek között szerepel a demográfiai tendenciák megfordítása, az illegális migráció elleni küzdelem, valamint a védelem és biztonságpolitika kérdései. A magyar elnökség a prioritások közé beemelte továbbá az agrárium kérdéseit, ugyanis az ukrajnai háború következményeként Európában a legnagyobb veszteséget a gazdálkodók szenvedik el – emelte ki Varga Mihály.

Prioritásnak nevezte továbbá a kohéziós politika jövőjének kérdését, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott: „érdekünk, hogy a kohéziós politika valamilyen formában megmaradjon, hiszen még mindig jelentős gazdasági különbségek vannak a tagországok között”.

Magyarország már korábban döntést hozott arról, hogy idén 4,5, jövőre 3,6 és 2026-ban 2,9 százalékos deficitet fog elérni - tájékoztatott. „Ezzel mi a négy évnél hamarabb fogunk majd várhatóan a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól kikerülni” – jelentette ki Varga Mihály.

Közölte, a magyar kormány már az elmúlt hetekben is olyan döntéseket hozott, amelyek hozzá fognak járulni a gazdasági növekedéshez, és áttételesen hozzá tudnak járulni ahhoz is, hogy az államadósság, az államháztartási hiány egy korábban megszokott pályára álljon vissza.

A koronavírus-járvány utáni helyreállítási és újjáépítési eszközről folytatott vitával kapcsolatban a tárcavezető elmondta, noha az uniós program még a járvány idejében indult, jelenleg is vannak olyan országok, amelyek egy fillérhez sem jutottak hozzá.

Mások mellett Magyarország a vissza nem térítendő forrásokból még egyetlenegy árva eurócentet sem kapott meg

– hívta fel a figyelmet. Végezetül közölte, Magyarország jelentős összeget, eddig mintegy 700 milliárd forintot költött déli határának védelmére, ami egyben a schengeni határ védelmét is jelenti. Mivel Európa egészét tekintve nincs olyan ország, amelyet a migráció kérdése valamilyen formában ne érintene, a magyar elnökségi prioritások között az illegális migráció kérdése hangsúlyosan szerepel – mondta.

„Bízunk abban, hogy sikerül meggyőznünk az Európai Bizottságot és az Európai Unió más szereplőit arról, hogy ne büntetéssel, ne szankciókkal forduljon azon országok felé, melyek megoldásokat keresnek a problémára, hanem működjenek együtt velük olyan megoldások megtalálása érdekében, amelyek segítenek fékezni a migráció jelentette probléma növekedését” – tette hozzá Varga Mihály.

A Pénzügyminisztérium (PM) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Varga Mihály azt is kiemelte, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a gazdaságirányítási keretrendszer új szabályainak végrehajtására. Az európai szemeszter következő ciklusa az új szabályoknak megfelelően indul, az őszi csomag elfogadása pedig lehetőséget ad arra, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az európai versenyképesség – tette hozzá.

„Ami a pénzügyi szolgáltatásokat illeti, a tőkepiaci unión belül a fő hangsúlyt a lakossági befektetési stratégia előmozdítására helyezzük, a bankunión belül fókuszunk a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer felülvizsgálata lesz. Kiemelt feladatunk a Vámreform Csomag vitájának folytatása annak érdekében, hogy a kialakuló vámunió gyorsabban és hatékonyabban tudja kezelni a következő évtizedek kihívásait” – sorolta Varga Mihály. A következő, szeptemberi pénzügyminiszteri találkozónak Budapest ad otthont – írta a PM.