Hogyan védekezzünk a horvát autópályákon kialakult forgalmi dugók ellen?

Ahhoz képest, hogy ma már Budapesttől Rijekáig, illetve Dalmáciáig sztrádán lehet közlekedni, a 2000-es évek elején még hosszú konvojok kígyóztak a hegyi utakon, lépésben haladtak az autók a szombati turnusváltások miatt, és kilométeres sorok várakoztak az alagutak előtt, mert az építkezések alatt irányonként csak egy-egy sáv volt járható.

Azóta jelentősen lerövidült a menetidő, a Kvarner-öböl 5-6 óra alatt, de a dalmát tengerpart is 7-8 órányi vezetéssel elérhető. Közben rendületlenül épülnek az újabb autópálya-szakaszok.

A tervek szerint tovább építik az A1-es sztrádát Dubrovnikig, valamint a szlovén határtól Kraljevicáig tartó A7-est a tengerparton Novi Vinodolski, majd Senj felé. Meghosszabbítják a zágrábi elkerülő harmadik sávját és az A1-es Zágráb–Karlovac–Bosiljevo közötti harmadik sávját is.

Elágazások, lezárások, fantomtorlódások

Minden erőfeszítés ellenére mégis gyakoriak a forgalmi dugók. Már május első hétvégéjén hatalmas torlódások alakultak ki az A1-es autópályán. A következő hónapban tovább nőtt a forgalom, a horvát autópályákat 586 917-tel több járművel használták júniusban, mint egy évvel korábban. A szakemberek szerint a növekedésnek több oka is van, köztük az ország schengeni csatlakozása, az euró bevezetése, a közel-keleti háború vagy a görögországi erdőtüzek. Úgy vélekednek, a forgalmi dugókért a sofőrök is felelősek, mivel „a vezetési stílusuk miatt úgynevezett fantomleállások és fantomtorlódások jönnek létre”.

Különösen két csomópontnál lehet szükség türelemre. Mindkettő Zágrábtól délre található: az egyik a luckói fizetőkapu, amely összeköti az A1-es autópályát, a zágrábi körgyűrűt, valamint a Karlovac felé vezető utat, a másik a bosiljevói elágazás, ahol az autósoknak dönteniük kell, hogy az A6-os autópályán a Kvarner-öböl és Isztria felé veszik az irányt, vagy az A1-esen Dalmácia felé, Zadar, Split és Dubrovnik irányába. Az előbbinél szinte mindig – de főként a tengerpartról jövet – hosszú sorokra kell számítani, de az utóbbinál is gyakori a torlódás.

Horvátország autópályáin és autóútjain összesen 91 alagút található, ebből 54 autópályán vezet. A két leghosszabb a Zágráb és Dalmácia közötti A1-es autópályán van. A Mala Kapela-alagút 5,8 kilométeren át a Kis-Kapela hegységen vezet át. A forgalom két alagúton halad, irányonként két sávon. Az 5,7 kilométer hosszú Sveti Rok-alagút az autópálya Velebit hegységen való átjutását segíti. A közlekedés itt is két alagúton halad, két-két sávon. A harmadik legnagyobb az Isztriai-félsziget bejáratánál lévő, öt kilométer hosszú Ucka-alagút, amelyet 1981-ben adtak át a forgalomnak.

Ritkán ugyan, de azért előfordul, hogy rendkívüli esemény (például viharos szél) vagy baleset miatt az alagutat lezárják, vagy a forgalmat kétirányúsítják.

Még jövőre is maradnak a fizetőkapuk

A legtöbb torlódás a fizetőkapuk előtt alakul ki a sztrádákon. Évről évre felröppennek a hírek, hogy most már aztán tényleg lebontják a kapukat. Volt már céldátum 2022, 2023 és 2024 is. Nos, Oleg Butkovic tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter idén februárban elismerte, hogy

Ez az új rendszer az 5,8 GHz-es DSRC (Dedicated Short-Range Communications) technológiát alkalmazza az ENC-eszközökkel ellátott járművek útdíjainak beszedésére. Automatikus rendszámtábla-felismerő (ALPR) technológiát is használnak majd az alkalmi használókra és minden járműkategória útdíjfizetéseinek nyomon követésére.

A rendszer kulcsfontosságú eleme, hogy lehetővé teszi a zavartalan forgalmat, megszüntetve ezzel a fizetőkapuknál való megállás szükségességét.

Tíz százalékkal drágább a nyári tarifa

Vagyis egyelőre maradnak a kapuk, ráadásul július 1-jétől ismét bevezették a nyári tarifát, így szeptember 30-ig tíz százalékkal magasabbak az útdíjak. A horvát autópályákat kezelő vállalat (HAC) szerint azért van szükség a nyári tarifára, mert az egész évi forgalom 40 százaléka a nyári hónapokra tevődik, emiatt jelentősen emelkednek ilyenkor a karbantartási, a biztonsági, a felügyeleti és a forgalomirányítási költségek is.

A szezonális díjakat egyébként 2017-ben vezették be, de az elmúlt négy évben a koronavírus-járvány, majd a gazdasági válság miatt nem alkalmazták.

Összegyűjtöttük, hogy most (szezonális felárral) hol és mennyit kell fizetni az út használatáért.

Határátlépés után

• Gorican–Zágráb szakasz: 6,4 EUR

Rijeka és Isztria

• Zágráb–Rijeka: 10,1 EUR (összesen: 16,5 EUR)
• Rijeka–Pula (Medulin): 11,3 EUR (összesen: 17,7 EUR)
• Rijeka–Rovinj: 9,4 EUR (összesen: 15,8 EUR)
• Rijeka–Porec: 10,7 EUR (összesen: 17,1 EUR)
• Rijeka–Umag: 13 EUR (összesen: 19,4 EUR)

Kvarner-öböl szigetei

• Zágráb–Ostrovica–Krk sziget: 8,9 EUR (összesen: 15,3 EUR)
• Krki híd: ingyenes
• Zágráb–Rab szigeti komplehajtó: 9,6 EUR (összesen: 16 EUR), a komp díja (4 EUR/felnőttjegy, 1,5 EUR/gyerekjegy, 17,5 EUR/autó)
• Zágráb–Pag szigeti komplehajtó: 12,5 EUR (összesen: 18,9 EUR), a komp díja (4,3 EUR/felnőttjegy, 2,1 EUR/gyerekjegy, 18,1 EUR/autó)

Dalmácia

• Zágráb–Zadar észak (Vir sziget, Nin) szakasz: 17,3 EUR (összesen: 23,7 EUR)
• Zágráb–Zadar déli szakasz: 17,6 euró (összesen: 24 EUR)
• Zágráb–Sibenik: 22,1 EUR (összesen: 28,5 EUR)
• Zágráb–Split (Brac, Hvar): 26,4 EUR (összesen: 32,8 EUR)
• Zágráb–Makarska: 29,7 EUR (összesen: 36,1 EUR)
• Zágráb–Ploce (Peljesac, Korcula): 33,7 EUR (összesen: 40,1 EUR)
• Peljesac híd: ingyenes

Hogyan kerülhető el a sorban állás?

Továbbra is javasolt az ENC-készülék használata, amellyel elkerülhetők a fizetőkapuk előtti nagyobb sorban állások, ugyanis az autópálya-üzemeltetők külön sávot/kaput tartanak fent az ENC-vel utazóknak. Így nem kell beállni az esetenként kilométeres sorokba, mert az eszköz szinte megállás nélküli, elektronikus fizetést tesz lehetővé.

A masinát azonban meg kell venni, vagy bérelni, aztán fel kell tölteni az egyenleget. Turistaként egy oda-vissza útra nem éri meg megvásárolni, de sok helyütt lehet bérelni. A feltöltési csomag tartalmazza a 21,74 százalékos díjkedvezményt, amely nagyjából fedezi a kütyü bérleti díját.

A sorompóhoz érve az eszköz sípol, majd nyílik a kapu. Lehajtáskor ugyanígy kell eljárni. A fel- és lehajtásokat az eszköz regisztrálja, ami alapján megállapítják a használat pontos díját, és a különbözettel együtt elszámolják. Mindenképpen javasolt kellő követési távolságot tartani a kapu előtt, mert ellenkező esetben a készülékünk nyitja fel a sorompót az előttünk álló autónak.

A tengerparttól hazafelé, a Zágráb előtti kapunál, Luckónál speciális megoldással találkozunk, amire érdemes nagyon figyelni, ha ENC-készülékkel vagy bankkártyával szeretnénk fizetni. A fizetőkapuk előtt már kilométerekkel az autópálya négysávosra bővül, és nagyon korán elválik egymástól a készpénzes és a bankkártyás két-két sáv, amelyek később szalagkorláttal vannak elválasztva. A korlát bal oldalán, a készpénzes sávokban több kilométeres sorok is kialakulnak, míg a jobb oldali két sávban zavartalanul lehet haladni, majd ENC-készülékkel vagy kártyával fizetni. A nem készpénzes két sáv jobb oldala lesz a kártyás, a bal pedig az ENC-s.

(Borítókép: Forgalmi dugó Zágráb melletti Luckóban 2023. július 15-én. Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP)