Montenegrói bandaháborúk: nyilvános kivégzések és pokolgépes merényletek

A balkáni ország a bandaháborúk ellenére továbbra is bízik az uniós csatlakozásban, ám a helyi hatóságok gyakran tehetetlennek tűnnek.

Dél-Amerikáig érnek a balkáni maffiahálózat szálai

Kezdetben egy csoportként működött a montenegrói Kavacs és Skaljari maffiaszervezet, a Darko Sarics és Dragan Dudics vezette Kotor-klán tagjaként. Üzleti modelljüket, Montenegró adottságait és tengeri kikötőit kihasználva, eleinte a Latin-Amerikából érkező kokain Európába szállítására, illetve elosztására építették, ám később átvettek több jövedelmező montenegrói hotelt és klubot. A kokain terjesztésébe a csoport az úgynevezett Balkán-kartellen keresztül kapcsolódott be, amely azon posztjugoszláv szervezett bűnözői köröket tömörítette, melyek részt vállaltak az elsősorban Kolumbiából és Peruból érkező kábítószer terjesztésében.

A szerb hírszerzés dokumentumai szerint a kotoriak hatékonyan működtek együtt a szerb csoportokkal, megszilárdítva helyüket a szervezett bűnözés globális rendszerében. Az iratokból kiderült az is, a kotoriak leggyakrabban bevetett módszere a kábítószer legális áruk közötti csempészése volt.   

A klán 2010-ig folyamatosan fejlődött, ám a szervezett bűnözés visszaszorítására a térségben átfogó rendőri akciót indítottak „Balkan Warrior” néven, hogy felszámolják a régió legnagyobb maffiaszervezetét. A műveletben a montenegrói hatóságok letartóztatták Darko Saricsot, a Fritzként is ismert Dragan Dudics pedig Kotorban gyilkosság áldozata lett. A két maffiavezér kiiktatásának szervezeti szempontból az lett a követkeménye, hogy a legerősebb csoport, a Jovan Vukotics vezette Skaljari megszerezte Dudics érdekeltségeinek döntő többségét, azonban csak néhány évig tudta egységesen irányítani a szervezetet, mert az alá tartozó kisebb klánok fellázadtak, ugyanis ellenezték Vukotics centralizált vezetési stílusát.

Nyilvános kivégzések és robbantások a klánok közötti háborúban

A két klán közötti nyílt háború egy 2014-es valenciai eseményhez köthető. A Skaljari klán tagjai egyik rejtett raktárukban rábukkantak 200 kilogramm ismeretlen eredetű kokainra, mely, mint később kiderült, a Kavacs klánhoz tartozott. A féleértést tisztázandó utóbbi felajánlotta, hogy jóvátételt fizet az erősebb klánnak. A szerb hírszerzés és oknyomozó újságírók adatai szerint a Skaljari csoport a javaslatot elutasította, és megtartotta a kokaint.

Persze a megtorlás sem váratott sokáig magára, 2015 februárjában a Kavacs klánhoz köthető fegyveresek kivégezték a 37 éves Goran Radomant, a Skaljari ismert tagját, akit korábban a valenciai kokain értékesítésével bíztak meg. Azóta a bandaháborúnak legalább 50 ismert áldozata van regionális szinten, ám a valós szám ennél sokkal nagyobb lehet. 

Háborújukban a Kotor két, közeli kerületéről elnevezett csoportja váltakozva alkalmaz szenzációhajhász és kevésbé feltűnő módszereket. Előbbiek közé sorolhatjuk a nyilvános kivégzéseket, illetve robbantásokat, míg utóbbiak között elsősorban az orvgyilkosságokat említhetjük, melyekhez gyakran a csoportokon kívülről toboroznak profi bérgyilkosokat.

Ezek többsége gyakran a közel-keleti háborúk vagy a francia idegenlégió veteránjai, akik neve többnyire ismeretlen marad – legalábbis ez derült ki a rendőrségi adatokból: 2012 és 2023 között a hasonló gyilkosságok 53 százalékában ismeretlen elkövető ellen nyomoztak a hatóságok. Ide tartozik egyébként a Skaljari tagjának meggyilkolása is, Radomannal ugyanis egy mesterlövész végzett – börtöntüntetése közben.

A nyilvános gyilkosságokat legtöbb esetben a klánok alacsony rangú tagjai követik el, akik hűségüket kívánják bizonyítani. Tapasztalatlanságuk azonban gyakran civil áldozatokat követelt, vagy sikertelen merényleteket eredményezett,  többször fordult elő, hogy felrobbant a klántagok által szállított bomba.

A következő fordulópontot Alekszandar Sztankovics meggyilkolása volt. Sztankovics a belgrádi Janicsárok ultracsoport egyik vezetőjeként tevékenykedett, amely a merényletet megelőző években lépett szövetségre a Kavacs klánnal. Sztankovicsot végül 2016-ban Belgrádban a saját autójában lőtték le, a szerb hírszerzés szerint a Skaljari tagjai. Az esetet követően Nebojsa Sztefanovics akkori belügyminiszter kijelentette,

háborúba lépünk a maffia ellen.

Az azt követő időszakban a szerb sajtó fontos témája lett a kábítószercsempészek elleni harc, míg a hatóságok számos letartóztatást hajtottak végre. Azonban a sajtó és több nemzetközi szervezet is kritizálta a szerb hatóságok munkáját, mivel véleményük szerint kizárólag a Skaljari klán tagjaira, illetve szövetségeseire csaptak le, míg a Kavacs érdekeltségeit nem bolygatták.

Szintet lépett a bandaháború

2018-ra a felek már a hivatalos szervek tagjait is célba vették. Egy rendőri védelmet kapott tanú szerint a Skaljari klánhoz köthető csapata a bandaháború megállításával megbízott Milivoje Katnics különleges ügyész meggyilkolásán dolgozott. A tanú elmondta, főnökétől azt az utasítást kapta: „Ha nem tudod megölni az ügyészt, öld meg a fiát, ő könnyebb célpont.”

2018-tól kezdve a bandaháború már nemcsak Montenegró és Szerbia területére korlátozódott. Elsőként a Kavacs egyik tagja vesztette életét Bécsben, majd válaszul a rivális klán több tagjával végeztek Malagában, Amszterdamban és Berlinben. 2020-ban pedig a Kavacs vezetőjét támadták meg Kijevben, 2022-ben pedig Jovan Vukotics vesztette éltét Isztambulban.

A külföldi gyilkosságokkal és gyilkossági kísérletekkel kapcsolatban három dolog szembetűnő:

1. függetlenül a merénylet sikerétől, az adott külföldi városban újabb támadást később már nem kíséreltek meg,
2. a merényletek vagy olyan városokban történtek, amelyek ismertek jelentős szerb–montenegrói diaszpórájukról (Berlin, Bécs), vagy pedig fontos szerepet töltenek be az európai kokainkereskedelemben,
3. ismertek kiterjedt alvilágukról  (Malaga, Amszterdam, Kijev, Isztambul).

A külföldi merényletek elterjedéséhez hozzájárult a Sky ECC titkosított üzenetküldő szoftver feltörése is, melynek segítségével a két klán könnyebben azonosíthatta be a külföldre menekült ellenfeleket.

Maffiabűnözést hozhat a Balkán uniós csatlakozása?

A maffiaháborúk ellenére a podgoricai kormány továbbra is prioritásként kezeli az euroatlanti integrációt, melynek érdekében többször is ígéretet tett a két klán elleni határozottabb fellépésre, ám egyelőre kevés eredményről beszélhetünk. Az Európai Unió kiemelt kérdésként tekint a szervezett bűnözői csoportok ügyére, mivel a latin-amerikai csoportokkal együttműködő montenegrói klánok több tagállamban is jelen vannak. A montenegrói hatóságokkal az EU és a tagállamok szorosan együttműködnek, ám ahogy azt a közelmúlt podgoricai bombamerénylete – melyben a Skaljari klán újabb két tagja vesztette életét – is mutatja, az ügyben kevés valódi előrelépés történt.

A hatóságok tehetetlenségére utal, hogy a különleges ügyész 2021-ben elfogatóparancsot adott ki a Kavacs klán vezetői, Szlobodan Kaszcelan és Radoje Zvicer ellen, ám ők továbbra is ismeretlen helyen bujkálnak. Az események a média mellett több zenészt is megihlettek, az egyik legismertebb utalás a montenegrói rapzenekar, a Who see Pucačina Po Budva (Lövöldözés Budvában) című számából származik: „Golyóálló mellényben a tengerparton, a montenegrói bandaháború”.

A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.

(Borítókép: Titkos drograktárat fedeznek fel a rendőrök Montenegróban, 2023 szeptemberében. Fotó: Andalou / Getty Images)