Olivér
EUR 411,47 Ft USD 391,19 Ft GBP 494,35 Ft BUX 79 041 OTP 21 470 Ft MOL 2 686 Ft
-2 °C
5 °C

Megrendezettnek tűnő interjúban „vallotta be” a Belaruszban halálra ítélt német ápoló, hogy robbantani akart

GettyImages-1533885202
- necsny -
2024.07.30. 15:42

További Külföld cikkek

Tovább a rovatra
A terrorizmus vádjával Belaruszban halálra ítélt Rico Krieger német ápoló erősen koreografált interjúban vallotta be, hogy robbanóanyagot helyezett el a vasút mellett. A vele készített beszélgetést az állami televízió vetítette le. Nem kizárt egy fogolycsere előkészítése.

A 16 perces riportban egyetlen, a Rico Krieger bűnösségére utaló közvetlen bizonyítékot sem tártak fel. Ő maga szokatlanul üres cellában ült, megbilincselve, és a rácsokon túli kamerának ismerte el, hogy Ukrajna megbízásából cselekedett. A könnyeivel küszködve fordult a német kormányhoz, mielőtt „túl késő lenne”.

Belarusz az egyetlen európai ország, ahol a halálbüntetést mind a mai napig végrehajtják, Rico Krieger pedig az első nyugati állampolgár, akit a legsúlyosabb büntetéssel sújtottak. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy az ítélet célja egy fogolycsere kikényszerítése.

Rico Krieger nem fellebbezett a verdikt ellen, ami halálbüntetés esetén kivételesen ritka. Ez a halálbüntetés eltörlését követelő belorusz civil aktivistákat is meglepte. Viszont ha azt ígérték neki, hogy „folyamatban vannak a konzultációk”, akkor ez talán nem is annyira meglepő – nyilatkozta a BBC-nek Andrej Paluda civil aktivista.

Az ügy példátlan jellege miatt felvetődött, Minszk Moszkvának próbál segíteni abban, hogy kiszabadítsák az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB bérgyilkosát, akit Németországban börtönöztek be egy Oroszország ellen harcoló, Berlinben élő csecsen–grúz 2019-es meggyilkolásáért.

A német külügyminisztérium nem kívánta kommentálni a feltételezést, arra viszont felhívta a figyelmet, hogy Belaruszban korábban is készültek „megrendezett” interjúk szabadulni vágyó foglyokkal. Azt is elismerte, „intenzíven együttműködnek” a belorusz hatóságokkal, de adatvédelmi okokból még a német rab nevét is elhallgatták. Ugyanakkor a halálbüntetést „kegyetlennek és embertelennek” tartja.

Robbanás az állomáson

A 29 éves Rico Krieger a LinkedIn-profilja szerint a berlini Vöröskereszt mentőápolója, aki 2015–2016 között az Egyesült Államok nagykövetségén őrző-védő feladatokat látott el, a Pond Security alkalmazottjaként. Egyéb részleteket a munkáltatók nem árultak el.

A belorusz hatóságok nem ismertették a váddal kapcsolatos részleteket, ami halálbüntetéssel kapcsolatos ügyekben „bevett gyakorlat” az Aljakszandr Lukasenka által vezetett autoriter rendszerben.

A bírósági tárgyalás már júniusban befejeződött, a rezsimhű újságírók azonban csak a napokban tudósítottak arról, hogy Kriegert hat vádpontban találták bűnösnek. Az egyik szerint csatlakozott a Belaruszban „terroristának” tartott Kalinouski-ezredhez. Tőlük és az ukrán biztonsági szolgálattól, az SZBU-tól kapott utasítások alapján kellett robbanóanyagot elhelyeznie a Minszktől keletre található Azjariscsa állomáson, ahol valóban bekövetkezett egy robbanás, amelynek azonban még sérültje sem volt.

Másnap Kriegert letartóztatták.

A Kalinouski-ezred cáfolta, hogy a német a „harcosuk” volt.

Kétes bizonyítékok Rico Krieger ellen

A kapcsolatot a belorusz tévében bemutatott riport sem bizonyította. Ehelyett titkosított e-mailekről készült képernyőképekkel próbálták igazolni, hogy Krieger más, Ukrajnában harcoló külföldi alakulattal is kommunikált.

Ezek egyike a II. Nemzetközi Légió volt, szóvivője azonban azt állítja, az e-mail hamis. Szerinte elképzelhető, hogy „kifejezetten adathalászat” céljából hozták létre.

A propagandafilmben egyéb furcsaságok is vannak. Krieger azt állítja, az ukrajnai bevetésre a magas, 2000 eurós zsold motiválta, holott Németországban többet keresett.

A LinkedIn-profilban az angolja hibátlan, az e-mailben elemi hibákat követ el.

A közösségi médiában megjelent fotójának hátterében egy kis „művészkedés” után egy ukrán zászló is megjelent, és a tévében persze ezt használták.

Az időzítés

A Krieger-ítélet közvetlenül azután került nyilvánosságra Belaruszban, hogy Moszkvában kémkedés vádjával 16 évre ítélték Evan Gershkovichot, a Wall Street Journal tudósítóját. A gyanúsítást a vádlott és munkáltatója egyaránt tagadta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban utalt arra, hogy Gershkovichért és esetleg másokért cserébe szeretné visszakapni Vadim Kraszikovot, az FSZB Németországban bebörtönzött bérgyilkosát. Az alku azonban hónapok elteltével sem köttetett meg.

Lehetséges, hogy Lukasenka ezt a megállapodást szeretné felgyorsítani.

A határozottan fenyegető propagandafilmben símaszkos, gumibotos férfiak is megjelennek, miközben Krieger zokogva vallja be, hogy élete „legsúlyosabb hibáját” követte el, és úgy érzi, „kormánya magára hagyta”.

„Tudunk olyan esetekről, amikor nem jogi, hanem politikai mechanizmusok léptek életbe – emlékeztetett Andrej Paluda. – Talán ebben az esetben is működhet.”

(Borítókép: Alekszandr Lukasenko Függetlenségi Palotája Minszkben 2023. július 6-án. Fotó: Adam Berry / Getty Images)