A kazah csoda: hogyan formálta át az elnökváltás öt éve az ázsiai országot?

Amikor a Szovjetunió 1991 decemberében szétesett, Kazahsztán volt az utolsó tagköztársaság, amelyik kinyilvánította függetlenségét és végül csatlakozott a Független Államok Közösségéhez. A szocialista viszonyok között szocializálódott Nazarbajev majdnem 30 éves uralmát követő vezető nem csak új államfője lett az ázsiai országnak, hanem személyével egy új korszak is kezdődött. A Kazahsztránban történt alapvető változások kezdete óta mindössze öt év telt el, azonban ez idő alatt a kazah társadalom jelentős politikai, gazdasági és társadalmi irányváltásoknak volt szemtanúja, amit a Tokajev elnök által megfogalmazott reformok mögött meghúzódó gazdasági és geopolitikai, stratégiai okok vezéreltek és ma is irányítanak.

Az első lépések

Tokajev kihívásokkal teli körülmények között vette át Kazahsztán elnöki tisztségét, melyek tele voltak több évtizedes be nem teljesült várakozásokkal, feszültséggel és felhalmozott ígéretekkel a társadalom irányába.

A kazah társadalomnak az ország politikai vezetésével szemben érzett elégedetlenségének mérséklése érdekében az országban 2019 áprilisában előrehozott elnökválasztást írtak ki, mintegy jelezve, hogy csaknem 30 év után a közép-ázsiai országban is elérkezett a politikai szerepvállalás egy új időszaka.

Az előrehozott választásokon Tokajev a szavazatok 70,96 százalékával végzett az első helyen. A győzelmet követően az új elnök azonnal megkezdte a párbeszéd előmozdítását a kormányzat és a társadalom között. Egyik első rendeletével például megalapította az Országos Közbizalmi Tanácsot, amely kulcsfontosságú intézménye lett az új kazah politika által előnyben részesített irányvonalaknak (társadalmi konszolidáció, társadalmi konszenzus stb.) és reformoknak.

Később, a már tokajevi Kazahsztánban a reformok első hulláma során liberalizálták a gyülekezési törvényeket, csökkentették a pártok regisztrációs küszöbét, dekriminalizálták a rágalmazást, eltörölték a halálbüntetést és ami a társadalmi viszonyok konszolidálása – de a nemzetközi kapcsolatok – szempontjából is kiemelten fontos volt,

A reformok második és harmadik hulláma során (2020-ban és 2021-ben) olyan ma is érvényes döntések születtek, mint az állami befolyás növelése a regionális kormányzásban. Bár európaiak számára első látásra furcsának tűnhet, hogy az állam az „önkormányzatokban” akar nagyobb befolyást szerezni –, azonban Kazahsztán esetében azért volt szükség erre a lépésre, hogy csökkentsék a „kiskirályságok” létrejöttének az esélyét. Ugyanakkor ezek a reformok magukban foglalták az akimek (polgármesterek) megválasztását és a helyi önkormányzat létrehozását. 

Mélypontok

Tokajev elnökségét – a megörökölt múlt mellett  – 2020-tól kezdődően először a COVID-19 világjárvány, majd a 2022. januári véres események további próbára tették. Ugyanakkor a 2022-es tragikus események rávilágítottak a mögöttes társadalmi feszültségekre és a rendszerszintű változtatás sürgős szükségességére, valamint arra, hogy egyre nagyobb szükség van egy átlátható, a társadalmi igényekre reagáló és a polgárok jóléte iránt elkötelezett kormányra.

Akkorra egyértelműen kiderült az is, hogy lehetetlen visszatérni Kazahsztánban a korábbi, a nazarbajevi időszakra emlékeztető politikához, mivel a kazah társadalomban már olyan jelentős átalakulások kezdődtek, hogy egy esetleges „régi rendszer” helyreállítására tett kísérlet elkerülhetetlenül káoszhoz és instabilitáshoz vezetett volna.

Ugyanakkor Tokajev számára a kazah társadalom által megfogalmazott elvárások nem egyértelmű akadályok voltak, hanem sokkal inkább szükséges lehetőségek, mivel a kazah társadalmi váltások iránya illeszkedett a tokajevi politikai reformokhoz és jövőképhez, 

Azt követően, hogy 2022-ben helyreállt a viszonylagos társadalmi nyugalom, Tokajev egy alkotmányreform végrehajtásával politikai és gazdasági reformokat és „új, igazságosabb és átláthatóbb játékszabályokat” ígért a kazah társadalom megbékítésére. Ennek lett az eredménye a 2022. június 5-re kiírt alkotmánymódosító népszavazás, melyet a voksoláson részt vett kazahok 77,18 százaléka támogatott.

Az alkotmánymódosítás nyomán Kazahsztánban az elnök a jövőben nem lehet egyetlen politikai pártnak sem a tagja, ami egyben a kormányzó Amanat Párt (a januári események előtt még Nur Otan) politikai befolyásának elvesztését is jelentette. Ráadásul a módosított alkotmány értelmében közeli hozzátartozó többé nem tölthet be semmilyen tisztséget az állami vállalatoknál. Ez a lépés a Nazarbajev elnöksége idején jellemző nepotizmus korlátozását célozta.

Ezzel együtt kiszélesítették a parlament hatáskörét, bevezették a vegyes, arányos többségű választási rendszert, és egyszerűsítették a pártbejegyzési eljárásokat. Független Alkotmánybíróság jött létre a kormányzati döntések felügyeletére és az emberi jogok védelmére. A regionális autonómia fokozása kézzelfogható eszközökkel ruházta fel a lakosokat a helyi kormányzási döntések befolyásolására. Ugyanakkor Tokajev ezzel a lépésével párhuzamosan alkotmányos szinten fektette le az új kazah politikai kultúra alapelveit.

Előrehozott választások és politikai stabilizáció

A 2023. márciusi előrehozott választásokat azután tartották meg, hogy Tokajev elnök 2022-es újraválasztását követően feloszlatta a kazah parlament alsóházát. Ennek és a kazah alkotmánymódosításnak köszönhetően a választásokat már vegyes választási rendszer szerint bonyolították le, ahol a Mazsiliszben a 98 képviselőből 29 képviselőt az egymandátumos körzetekből választottak.

Az előrehozott választás hivatalos eredménye szerint a kormányzó Amanat párt a szavazatok 53,9 százalékát szerezte meg, ezáltal megőrizve többségét a Mazsiliszben. Az Amanat mellett a második legtöbb szavazatot kapott párt az Auyl volt, amit a kazah lakosság 10,9 százaléka támogatott. 

Gazdasági szerkezetátalakítás

Tokajev a választási ciklus végét követően gyorsan elindította a gazdasági reformokat, amelyek már az elmúlt öt évben meghozták a várt eredményt. A nem erőforrás jellegű export több mint másfélszeresére nőtt, és az ország mintegy 117 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetést vonzott. 2019 óta a szolgáltatásexport, beleértve az IT szektort is mintegy húszszorosára nőtt, és meghaladta az 500 millió dollárt.

A 2023 szeptemberében „meghirdetett” új tokajevi gazdaságpolitikai modellváltás azonban már a következő három területre épült:

• a magánkezdeményezések/vállalkozások ösztönzése az államkapitalizmustól való eltávolodással és a túlzott állami beavatkozás csökkentésével;
• a gazdasági versenyképességek fejlesztése;
• a nemzeti jövedelem igazságos elosztása.

Ennek a három iránynak a logikája az adminisztratív árszabályozás feladása volt a befektetési vonzerő növelése, a monopolcsoportok befolyásának csökkentése és az adópolitika kiszámíthatósága érdekében, valamint a versenyképes kazah kis- és középvállalatok anyagi támogatásának megsegítésére.

Emellett a kazah kormány a gazdaság liberalizációját, az üzleti szabadságot és a versenyképes fejlődést elősegítő, valamint a gazdasági folyamatokban való állami szerepvállalás csökkentését célzó intézkedéseket fogadott el. Kazahsztán számára a piacnyitás kulcsfontosságú stratégiája az állami vagyon fokozatos privatizációja, amelynek célja, hogy 2028 végéig fokozatosan kivigyék a szabad forgalomba az államilag részt vevő jogalanyokat (kivéve a stratégiai és szociális szektorokat, valamint a pénzügyi infrastruktúrát). További lépéseket terveznek a szilárd piaci környezet előmozdítása érdekében, nagy hangsúlyt fektetve a középvállalkozások támogatására.

Merre tovább Kazahsztán?

Tokajev modellje az igazságos Kazahsztánba (ahogyan nevezik hivatalosan) történő átalakulást vízionálja. Ennek elérése érdekében kezdetben az olyan hiányosságokat kellett kezelni, mint a koncentrált és eltávolíthatatlan legfőbb hatalom, a túlzott állami befolyás a politikában és a gazdaságban, az ellenőrizetlen olajbevételek hatásai, amelyek megrontották a vezetői elitet. Ezzel együtt az oligarchikus csoportok piaci monopóliumát fel kell számolni és a kormányzati rendszer megerősítését célzó rendszerszintű reformokat, társadalmi-politikai és gazdasági intézményeket kellett létrehozni.

Öt év alatt Kazahsztán szuperelnöki köztársaságból elnöki köztársasággá fejlődött, erős parlamenttel, elszámoltatható kormányzattal, autonóm régiókkal, versenyképes vállalkozásokkal, elkötelezett civil társadalommal és a nyilvánosság részvételével a döntéshozatalban. Az átalakulás célja pedig egy olyan Kazahsztán létrehozása volt, amelyet nyitott kormányzás, méltányos erőforrás-elosztás, szabadpiaci verseny, valamint a társadalom és az állam közötti folyamatos visszacsatolás jellemez.

Ugyanakkor Kazahsztán ma történelmi válaszút előtt áll. A kazah kormánnyal szembeni belső és külső, szándékos és spontán erők által befolyásolt döntések nagymértékben fogják meghatározni az ország további jövőjét.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.

 (Borítókép: Légifelvétel Almati városáról 2003-ban. Fotó: Buddy Mays / Getty Images)