Amazonasi őslakosok támadtak favágókra területüket védelmezve
További Külföld cikkek
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
Az Amazonas térségében élő Mashco Piro tagjai nyílvesszőzáport zúdítottak a szerintük betolakodó favágókra. Az incidens hetekkel azután történt, hogy az esőerdők nyugalmában élő törzs tagjai közül nagyjából félszázan kimerészkedtek a vízpartra. Ez a legritkább esetben fordul elő.
Az összecsapásban legkevesebb egy ember megsérült – jelentette a Guardian.
Az őslakosok érdekeit képviselő civil szervezet arra figyelmeztet, hogy életterüket veszélyezteti a legális és illegális fakitermelés. A legutóbbi összetűzés talán arra késztetheti a kormányt, hogy a többéves konfliktus után világosan jelölje ki és határolja el a törzsek ősi területeit.
„Állandó a vészhelyzet” – így jellemezte a körülményeket a Survival International perui kutatója. A szervezet a múlt hónapban tett közzé fotókat az Amazonas partján megjelent őslakosokról.
Ott mindenki fél
– mondta Teresa Mayo arról a területről, ahol a fakitermelési koncessziók a 830 ezer hektáros Madre de Dios rezervátummal határosak. Itt él a Mashco Piro törzs is.
Az erőszakos összecsapás a rezervátumon kívül történt. Sok részlet azonban tisztázatlan, köztük az is, hogy az őslakosok között volt-e áldozata a konfliktusnak.
Az esetről a Fenamad, a térség őslakos közösségeit képviselő szervezet számolt be, amely bizonyítékait a kormány elé tárta. Az őslakosok jogaiért felelős kulturális minisztérium hivatalosan nem reagált az ügyre.
A törzset a népirtás fenyegeti
Az összetűzés az esőerdő azon részén történt, amelyet ugyan a Mashco Piro „felségterületének” ismernek el, de még nem kapott hivatalos védelmet.
„Korábban is figyelmeztettünk arra, hogy ilyesmi bármikor megtörténhet” – emlékeztetett a Fenamad egykori elnöke.
A törzs területét az „illegális fakitermelők és kábítószer-csempészek szállták meg”, ezért „életüket mentve másfelé terjeszkednek” – mondta Julio Cusurichi, aki szerint a
Mashco Piro törzset népirtás fenyegeti.
Az erőszak mellett az őslakosok egészségét, sőt életét veszélyezteti ki nem fejlődött, gyenge immunvédelmük.
Következésképpen egy enyhe megfázás is végzetes lehet a számukra.
Ugyanilyen halálos azonban az őslakosok és a fakitermelők váratlan találkozása is. Éppen két éve, 2022 augusztusában egy favágót megöltek, egy másikat pedig megsebesítettek a bennszülöttek nyilai. Mindketten a koncesszió, illetve az őslakosok által lakott terület nehezen elhatárolható peremén végezték munkájukat.
Hasonló konfliktusokat korábban is feljegyeztek, sőt arra is volt példa, hogy az őslakosok turistákat ejtettek túszul.
Élőhelyük a keresett mahagóniban gazdag
A Fenamad 2022-ben azzal vádolta a céget, hogy törvénytelenül hatolt be az őslakosok területére. A vállalat ezt tagadta, sőt rágalmazási pert nyert a civilek ellen.
A koncessziót egyébként a Forest Stewardship Council hagyja jóvá. A nemzetközi szervezet tanúsítja, hogy a fakitermelés fenntartható és etikus.
A perui kulturális minisztérium még 2015-ben kezdeményezte, hogy a Madre de Dios térségét területi helyett minősítsék át őslakos rezervátummá, a javaslat azonban a faipar heves ellenállása miatt elakadt.
A történészek szerint a Mashco Piro a 19. század végén és a 20. elején menekült a dzsungelbe a gumikereskedelem brutalitása elől. Jelenlegi élőhelyük azonban trópusi keményfákban, köztük mahagóniban gazdag, ezért a végzet itt is utolérte őket.
A Mashco Pirót a világ egyik legnagyobb elszigetelt törzsének tartják, nagyjából 750 taggal, a kulturális minisztérium óvatosabb becslése szerint azonban csak 400-an lehetnek.
Peruban a mai napig 25 törzs él elszigeteltségben, 7 rezervátum oltalmában.
(Borítókép: A Mashco Piro őslakos közösség tagjai a Las Piedras folyó partján, Monte Salvadóban, a perui Madre de Dios tartományban 2024. június 27-én. Fotó: Survival International / Handout / Reuters)