Trükkös módon ruccannak haza Németországból a menedékkérelmet kapott afgánok

Trükkös módszerrel utaznak haza a nyári időszakra a Németországban élő, menedékkérelemmel érkezett afgánok, akik éppen arra hivatkozva hagyták el Afganisztánt, hogy üldözik őket. A cselről a német RTL Deutschland médiavállalat rántotta le a leplet, ám korábban már a közösségi oldalakra, például a TikTok videómegosztó portálra is kerültek fel olyan felvételek, melyeken hazalátogató menekültek számolnak be afganisztáni élményeikről.

Az azonban eddig nem volt világos, hogyan sikerül bejutniuk Afganisztánba úgy, hogy visszatérve, Németországban se legyen gond a belépésnél. A riportból kiderült, a hazalátogató afgánok Iránt jelölik meg úti céljukként, ám a perzsa országból továbbutaznak az azzal szomszédos Afganisztánba. Ahhoz, hogy hazájukba beléphessenek, vízumra van szükségük, melyet erre szakosodott német utazási irodák állítanak ki. A vízumot még az afgán hatóságok is lepecsételik, ám azok úgy kerülnek be a menekültek útleveleibe, hogy onnan könnyen el tudják távolítani, így nyoma sem marad annak, hogy mióta elhagyták hazájukat, visszatértek volna.

Az ügy nagy port kavart Németországban, Joachim Stamp, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) politikusa szerint az afgánok csupán nyaralni járnak haza, egyúttal sürgette, hogy akikről kiderült, visszajárnak Afganisztánba, vonják meg a menekültstátust és toloncolják ki őket az országból – ahogyan azt a német törvények is előírják.

Szintén felháborodottságának adott hangot Thorsten Frei, a CDU/CSU bel- és jogpolitikai képviselőcsoportjának alelnöke: a politikus felidézte, a szövetségi kormánynál érdeklődtek arról, hány tartózkodási engedélyt vontak vissza a származási országokban való nyaralás miatt, a válasz viszont az volt, hogy a kormány nem tud pontos adatokat szolgáltatni, mert nem vezetnek róla statisztikát. Nancy Faeser német szövetségi belügyminiszter szerint az ügy nem a tárca, hanem a helyi bevándorlási hatóságok felelőssége.

Utazás a világban menekültként

Önmagában az, hogy az afgánok elhagyják Németországot, még nem illegális, viszont a menekültek részére kiállított úgynevezett Blue Pass okmány egyik kritériuma, hogy származási országukba nem utazhatnak vissza, a másik feltétel pedig, hogy a célország aláírója legyen az 1951-es genfi menekültügyi egyezménynek. Bár Afganisztán 2005-ben aláírta az egyezményt, miután származási ország, kiesik az afgán menekültek listájáról, Iránba viszont legálisan beutazhatnak.

Szintén nehezítő körülmény, hogy a német külügyminisztérium besorolása szerint Afganisztán a nem javasolt úti célok közé tartozik, és a berlini kormány folyamatosan kéri a német állampolgárokat, hagyják el az országot. A tárca egyúttal arra is figyelmeztet, a tálib hatalomátvétel, azaz 2021. augusztus 15. óta nem működik a német nagykövetség Kabulban, és semmilyen támogatást nem tudnak biztosítani az ott-tartózkodás alatt. A hároméves évforduló miatt az ügy meglehetősen nagy figyelmet kapott a német sajtóban.

Vízumszerzés Hamburgban

Afgán vízumot a legegyszerűbben utazási irodákon keresztül lehet beszerezni, különösen, mióta a tálibok bejelentették, megszakítják a kapcsolatot a régi kormányhoz hű képviseletekkel és nem fogadják el az általuk kiállított vízumokat, útleveleket, egyéb dokumentumokat. A Németországban élő menekültek kiemelt célpontjai Hamburg város Steindamm nevű főutcájának irodái, ahol már a környékről is lerí, hogy nagy számban élnek a muszlim közösségek tagjai: arab és perzsa éttermekkel van tele az utca, amelyek között női muszlim viseletre szakosodott üzletek sorakoznak.

Az RTL riportjából kiderült, hogy a vállalat munkatársai is megpróbáltak beszerezni kettős vízumot, mellyel az afgánok hazautaznak. Az egyik szolgáltató készségesen állt rendelkezésükre, azonnal felajánlotta a vízumot és biztonságos módszerként beszélt az Iránon keresztül történő afganisztáni hazautazásról. Más irodák alkalmazottai szájából pedig olyan, az afgánok számára biztató megnyilvánulások hangzottak el, mint például „a németek nem vesznek észre semmit”, „Németország erről nem tud semmit”. Némely utazási iroda munkatársa azt is elismerte, nagy számban alkalmazott gyakorlatról van szó, ám pontos számot nem tudtak mondani: volt, aki havi több száz emberről számolt be, egy másik szolgáltató napi 20–30 emberről beszélt. Az viszont egyértelmű, hogy nem kevesen élhetnek a gyakorlattal, különösen, ha még olyan országokat is hozzáveszünk, mint Szíria.

A tálibok menthetik meg Németországot?

Németországnak jócskán meggyűlik a baja az afgán lakossággal, mely a szírek után a második legnagyobb Európán kívüli származási csoportja a kisebbségeknek: statisztikai adatok szerint tavaly több mint 419 ezer afgán élt az országban (akik közül körülbelül 60 ezernek adtak Blue Pass okmányt). A szövetségi kormány a tálibok 2021-es hatalomátvétele után leállította a migránsok kitoloncolását Afganisztánba, így viszont temérdek afgán bűnöző maradt az európai országban, akik sorra követnek el bűncselekményeket. Június 10-én Frankfurtban egy 19 éves menedékkérő késsel támadt egy 41 éves nőre, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba, május végén pedig Mannheimben ölt meg egy 25 éves afgán állampolgár egy rendőrt.

A kitoloncolások elmaradásának ügye már a politikai színtéren is nagy figyelmet kapott. Jens Spahn, a CDU alelnöke arra figyelmeztetett, az irreguláris migráció még több erőszakot hoz Németországba, az elmúlt időszakok támadásaira reagálva pedig rámutatott, olyan elkövetőkről van szó, akiket nem szabadott volna beengedni. Berlin részéről már az is felmerült, tárgyalnának a tálibokkal, akik nyitottak is lennének az afgán bűnözők visszafogadására, ám annak feltétele, hogy elismerjék a tálibokat, mint Afganisztán vezetőit.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

(Borítókép: A fganisztáni menekültek a Brandenburgi kapu előtt 2013. október 17-én Berlinben. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)