Szeptemberben dől el ennek a paradicsomi üdülőhelynek a sorsa

GettyImages-2037605268
2024.08.31. 12:27
Két évvel azután, hogy Srí Lanka komoly politikai hullámvölgyeken ment keresztül, 2024 szeptemberében elnökválasztás lesz a szigetországban. Miközben a jelöltek a kulcsfontosságú eseményre készülnek, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az Indiával és Kínával való jövőbeli kapcsolatok átalakulására is fel kell készülni a győztes politikájának függvényében.

A 38 regisztrált elnökaspiráns változatos mezőnye alapvetően azért küzd, hogy kivezesse a szigetországot az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági válságából. Ez az első elnökválasztás az országban a 2022-es zavargások óta, amikor is a hajdanán uralkodó Rajapaksa politikai dinasztia tömeges tüntetések és bénító pénzügyi összeomlás közepette távozott a hatalomból. Az előzetes várakozások szerint egyik jelölt sem élvez jelentős előnyt, így ha időközben nem jön létre újabb koalíció, nem valószínű, hogy bármelyikük is többséget szerezzen az első fordulóban.

A jelöltek közül nagy figyelem irányul Namal Rajapaksára, a korábbi uralkodó klán 38 éves sarjára. A Srí Lanka-i Népi Frontot (SLPP) képviselő, a korábbi háborút vezető Mahinda Rajapaksa fia arra törekszik, hogy helyreállítsa családja örökségét. A többi aspiráns között találjuk Ranil Wickremesinghe hivatalban lévő elnököt is, aki független jelöltként indul ahelyett, hogy a közel öt évtizede vele kapcsolatban álló Egyesült Nemzeti Pártot (UNP) képviselné. Sajith Premadasa, aki 2019-ben szakadt el az UNP-től, a Samagi Jana Balawegaya (SJB) képviseletében indul, de ott vannak még Anura Kumara Dissanayake a Nemzeti Népi Erő (NPP), valamint a baloldali Janatha Vimukthi Peramuna (JVP) jelöltjei is.

Nyilvánvalóan a győztes fog majd dönteni az ország gazdasági irányáról, ugyanis az állam jelenleg hozzálátott a strukturális változások végrehajtásához, amely a Nemzetközi Valutaalap 2,9 milliárd dolláros segélyprogramjának a feltétele volt, amelyet a 2022-es történelmi államcsődöt követően biztosítottak.

Elemzők szerint a választások eredménye megváltoztathatja az ország kényes geopolitikai egyensúlyi helyzetét a két regionális nagyhatalmi szomszéd között – különösen akkor, ha az NPP-s Dissanayake szerezné meg a szavazatok többségét.

Wikremesinghe külpolitikája

A régióban a közelmúltban történt politikai meglepetések – többek között Narendra Modi indiai miniszterelnöknek a vártnál kisebb arányú győzelme a parlamenti választásokon, valamint a bangladesi miniszterelnök Sejk Haszina bukása után Delhi és Dakka közötti feszült kapcsolatok – miatt India nyilvánvalóan éles szemmel fogja követni ezt a választást, ez nem is lehet kérdés.

Wickremesinghe elnököt okos diplomatának tartják, aki képes a kényes geopolitikai áramlatok között navigálni. Bebizonyosodott, hogy ügyesen ápol baráti kapcsolatokat a konfliktusban lévő nemzetekkel, kezdve az iráni vezetők fogadásától a Vörös-tengeren a húszik elleni amerikai hadműveletek támogatásáig.

Wickremesinghe India-barát hajlamai azonban félreérthetetlenek. Az indiai rúpiával való valutaintegrációs terveit népszerűsítette, és üdvözölte a nagy horderejű indiai befektetéseket, például az Adani konglomerátumét, amelyről úgy tartják, hogy szoros kapcsolatban áll Modi kormányával. Ez a Premadasa vezette ellenzék hangos ellenállását váltotta ki. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy az indiaiak számára ez a választás megváltoztatja a játékszabályokat.

Az, hogy ez valóban felborítja-e Srí Lanka és Kína kapcsolatainak jelenlegi dinamikáját, az továbbra is nyitott kérdés. Végül is maga Wickremesinghe volt az, aki 2017-ben kormányfőként zöld utat adott a Kínában épült Hambantota kikötő vitatott, 99 éves bérbeadásának egy állami tulajdonú kínai cég számára, ami akkoriban heves belpolitikai vitát gerjesztett.

Egyértelmű, hogy India arra fog törekedni, hogy megőrizze pozitív kapcsolatait Srí Lankával, a régió geopolitikai értelemben stratégiai jelentőségű szomszédjával, különösen a Haszina utáni Banglades generálta kihívások miatt.

India hosszú és összetett múltra tekint vissza a hivatalban lévő Wickremesinghe és a korábban uralkodó Rajapaksa klánnal való együttműködésben. A kapcsolatok e kusza szövevénye közepette azonban egy dolog világos: bármelyik jelölt is kerüljön ki győztesen, Kína szívesen részt vesz majd a tárgyalásokon. A kínai–Srí Lanka-i kétoldalú kapcsolatok stabilak, valójában Peking komoly pozíciókat szerzett magának Srí Lankán, és nem valószínű, hogy hagyja, hogy a vezetőváltás megzavarja ezt a folyamatot.

A lehetséges kihívások

Az NPP potenciális felemelkedése azonban érthetően nyugtalanítja Delhit. A párt erősen India-ellenes programja és a Kínához fűződő szoros kapcsolatai komoly szálkának minősülnek India szemében. Győzelmük esetén India kénytelen lesz óvatosnak lenni az NPP-vezetéssel, míg Kína komoly lehetőséget lát benne arra, hogy növelje jelenlétét a régióban. Dissanakaye esetleges győzelme új és bizonytalan dinamikát jelentene India számára, amelyet külkapcsolataiban kezelni kényszerül, ami a „Szomszédság az első” politikája jövőjét is komolyan befolyásolhatja.

Nem vitás, hogy Srí Lanka már régóta saját belpolitikai érdekeit helyezi előtérbe szomszédai elvárásaival szemben, ugyanakkor hajlandó visszalépni, ha ez azt jelenti, hogy felborítja India regionális fenyegetésfelfogását, elég ha csak arra az eseményre gondolunk, hogy a kínai tevékenységekkel kapcsolatos indiai aggodalmak közepette a Srí Lanka-i vezetés kitiltotta kikötőiből a külföldi kutatóhajókat.

Abban az esetben, ha az NPP győz, az új fejlemény lesz Srí Lanka történetében, amelyre a régió hatalmainak is fel kell készülniük az ország külső megközelítésében bekövetkező esetleges változások miatt.

Mindeközben a status quo fenntartása akár Wickremesinghe, akár Premadasa alatt valószínűleg azt jelentené, hogy Kína és India számára is maradna minden a régiben, miközben azt sem zárhatjuk ki, hogy a következő elnök potenciálisan gyenge politikai legitimációjának veszélye új utat nyithat a geopolitikai szereplők fokozott nyomásának.

Elmondható, hogy a szigetország kormánya régóta inkább gazdasági prizmán keresztül szemléli külpolitikáját, mint ideológiai hovatartozáson keresztül, habár a korábbi el nem köteleződést ma már inkább a több irányba való elköteleződés politikája váltotta fel. Utóbbi lényege, hogy az ország megpróbál gazdasági befolyást szerezni úgy, hogy a lehető legbarátságosabb arcát mutatja mindenki felé. Emellett mégsem köt szövetségeket, vagyis nem szeretne részt venni vagy beavatottja lenni a nagyhatalmi játszmáknak, a hatalmi konfliktusoknak és a feszültségeknek, amelyek jellemzik az ázsiai és a csendes-óceáni térséget.

A szerző  Neumann János Egyetem Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.

(Borítókép:  Emberek sétálnak az utcán Colombo Srí Lankán 2024. február 28-án. Fotó: Thilina Kaluthotage / Getty Images)