Mit mondott Ursula von der Leyen öt éve, és mit mond ma a migrációról?

Újságírók és közszereplők számára is fejtörést okoz, hogy a hazai kormányzati kommunikációban évtizede szereplő Brüsszel alatt tulajdonképpen mit is kell érteni: az Európai Uniót általában, vagy annak három fő intézménye közül – tanács, bizottság, parlament – az egyiket, vagy többet is? Legtöbbször az Európai Bizottság a „megfejtés”, mely ugyan nem alkothat hazánkra is kötelező közösségi jogszabályokat, azonban fontossága vitathatatlan.

Az viszont már kérdéses, hogy az utóbbi két ciklusban a jogszabály-kezdeményező és „a szerződések őre” szerep mellett mennyire viselkedett politikai testületként. Hiszen a vád a magyar kormány és kormánypárti képviselők részéről nem kevésszer hangzott el, és a híreket figyelők számára is tűnhetett úgy, hogy ciklusok telnek el a Juncker, de még inkább a von der Leyen elnökölte Európai Bizottság és az Orbán-kormány(ok) közti vitákkal.

A testületet azonban nemcsak a tagállamok, hanem mások is értékelik: míg az Európai Parlament tagjai különféle ideológiák mentén kirajzolódó politikai szempontok, addig házon belül, a Kutatószolgálat (EPRS) objektíven, számok alapján. Idei áprilisi jelentésükben azt vizsgálták, hogy Ursula von der Leyen bizottsága miként teljesítette a 2019. december 1-jei hivatalba lépésekor meghatározott hat célkitűzést.

– utóbbi számadat a társjogalkotók sietségét jelzi, ugyanis év elején még csupán 26 volt. 

Prioritások: az „Erősebb Európát a világban”-t vitték leginkább sikerre

A hat szakpolitikai prioritás közül az európai zöldmegállapodás volt a legtöbb, 168 tervezett kezdeményezést magában foglaló terület. Ezekből eddig 86 javaslatot fogadtak el, beleértve a határkiigazítási mechanizmust (CBAM), a megújuló energia részarányának növelésére vonatkozó irányelvet, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) felülvizsgálatát, valamint a természet-helyreállítási rendeletet, amely 2024. augusztus 18. óta jogerős. Az első prioritás eredményei pozitívak, hiszen az eredeti kezdeményezések közül csak ötöt vontak vissza és négyet blokkolnak egyes tagállamok; a fennmaradó 73 kezdeményezés elfogadása a következő ciklusban várható. 

A sikerlistán a második helyen a gazdasági prioritás áll, ahol a 143 kezdeményezésből 77-et már elfogadtak, beleértve a különböző pénzügyi alapokat (pl. Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Igazságos Átmenet Alap) és a 2021–2027 közötti pénzügyi ciklus költségvetését. Az Európai Bizottság ezenkívül segítette a tagállamokat a helyreállítási és ellenállóképességi tervek kidolgozásában, amelyek célja a digitális és a zöldátmenet előmozdítása volt, különös tekintettel a következő generációs uniós támogatási eszközre (NGEU) és az uniós kötvények kibocsátására.

Megállapodás született az új uniós gazdaságirányítási keretről, és bár a bankunió erősödött, az európai betétbiztosítási rendszer terén kevés előrelépés történt. A közös piacszervezés terén is volt előrehaladás, de ezek még nem elegendőek. A szociális piacgazdaságot új javaslatokkal támogatták, például a megfelelő minimálbérről és a bérek átláthatóságáról szóló javaslatokkal, amelyek a fiatalok megsegítésére is irányultak.

Az „Európai életmód előmozdítása” prioritás átfogja a migrációs, menekültügyi és belbiztonsági politikákat, valamint az oktatási, társadalmi integrációs és egészségügyi kérdéseket. Az uniós határokon kialakult helyzet égetően szükségessé tette a migrációs és menekültügyi politika reformját, amelyben a tanács és a parlament végül megállapodásra jutott a kulcsfontosságú jogalkotási javaslatok terén. Jelentős előrelépések történtek az EU biztonságpolitikájában is, különös tekintettel a kiber- és hibrid fenyegetések kezelésére, az ellenálló képesség kiépítésére, a bűnüldözés modernizálására, valamint az együttműködés és információmegosztás új szintre emelésére.

Az egészségügy terén elért eredmények közé tartozik a gyógyszercsomaggal kapcsolatos előrelépés, míg az oktatási politikában új javaslatok születtek a tanulási mobilitás és a felsőoktatás terén. Az eredmények számszerűsítve: a 99 kezdeményezésből 63-at elfogadtak, és csak egy-egy javaslat esetében történt blokkolás vagy visszavonás.

A digitális átállás szintén fontos prioritás volt 2019 és 2024 között, a tervezett 114 kezdeményezésből 54-et már elfogadtak, és a fennmaradó javaslatok többségéről is tárgyalnak. Számos jelentős új jogszabály lépett hatályba, mint például a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA), a digitális piacokról szóló rendelet (DMA), a kiberbiztonságról szóló irányelv (NIS2), a chiprendelet, az adatrendelet, az interoperábilis Európáról szóló rendelet, a Stratégiai Technológiák Európáért Platform (STEP) és az európai digitális személyazonosság (EUid).

2023 novembere és 2024 márciusa között több fontos politikai megállapodás született, amelyek a digitális átalakulást segítik elő, beleértve a mesterséges intelligenciáról, az európai kiberbiztonságról, a gigabites infrastruktúráról és a kiberszolidaritásról szóló jogszabályokat. Ezenkívül a kritikus nyersanyagokról és a nettó zéró iparról szóló jogszabályok is élnek már.

Von der Leyen hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy egy olyan „geopolitikai bizottságot” fog vezetni, amely stabilizálja az EU szomszédságát, felgyorsítja a bővítést, és kiáll a multilateralizmus, valamint a szabályokon alapuló globális rend mellett. Ezt a célt szolgálta az „Erősebb Európát a világban” elnevezésű politikai pillér, amelynek keretében a ciklus végére 79 kezdeményezésből 54-et elfogadtak; arányaiban itt volt a legnagyobb előrelépés.

A legfontosabb eredmények közé tartozik számos szabadkereskedelmi egyezmény megkötése (pl. Új-Zélanddal, Chilével, Vietnámmal), a kereskedelempolitika átfogó felülvizsgálata, a nyugat-balkáni államok támogatása, egy új polgári védelmi mechanizmus kialakítása, valamint az afrikai országokkal a széles körű kapcsolatok erősítése (pl. az Afrika szarva stratégia és a Száhel-stratégia révén). Emellett megalkották az űrstratégiát, és jelentős segítséget nyújtottak Ukrajnának is.

Az utolsó prioritás, az európai demokrácia megerősítésére összpontosított, és az idei EP-választások kampányában is kiemelt téma volt. Ennek keretében például elfogadták az Európai Demokrácia Cselekvési Tervet, amely nagy hangsúlyt helyezett a médiaszabadságra, és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelemre is.

Mik az elnök tervei?

A júniusi választások után az Európai Tanácsban (EiT) az állam- és kormányfők megállapodtak az unió új vezetőiről: a portugál António Costa lesz az EiT elnöke, Ursula von der Leyen újrázik a bizottság élén, a kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztot pedig Kaja Kallas fogja betölteni, aki egyúttal a bizottság alelnöke is lesz. A német és észt biztos személye tehát már ismert, a tagállamok többsége is bejelentette jelöltjét, ugyanakkor Belgium, Bulgária, Dánia, Olaszország és Portugália még nem fedték fel, kit szánnának a testületbe.

Az új bizottsági ciklus – ha nem alakul ki vita a biztosjelöltek személyéről – december elsején kezdődik, ekkor ismerhetjük majd meg a következő öt év szakpolitikai prioritásait is. Von der Leyen kétségkívül fajsúlyos szerepet visz majd azok kidolgozásában, az elnökjelölti iránymutatása alapján pedig következtethetünk például arra, hogy mik lehetnek a vízumokkal, a határok védelmével és a bevándorlás kezelésével kapcsolatos prioritások.

A vízumpolitikáról szóló programban mindössze egy mondat szerepel: eszerint a bizottság a program keretében elkötelezi magát egy uniós vízumpolitikai stratégia kidolgozása mellett, ami minden bizonnyal reagál arra, hogy a tagállamok átfogó, stratégiai megközelítést sürgettek vízumpolitikai döntésekben. Az „erősebb közös határok” fejezet pedig hangsúlyozza, az uniós határok biztonságát tovább kell erősíteni, hogy megakadályozzák az illegális határátlépéseket, és megfelelő választ adjanak a hibrid és egyéb biztonsági fenyegetésekre.

Ursula von der Leyen ígéretet tett arra, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség (EBCG) létszámát megháromszorozza – 30 ezer főre emeli –, valamint modern technikai és technológiai fejlesztéseket javasol az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) számára. Emellett a fejezet kiemeli, hogy szankciókat kell bevezetni az uniós határokat érintő hibrid támadásokért felelős ellenséges szereplők ellen. A program prioritásként kezeli a schengeni térség biztosítását és a belső határellenőrzések megszüntetését. A schengeni bővítéssel kapcsolatban kiemeli, hogy Bulgária és Románia készen áll a szárazföldi határellenőrzések feloldására. 

A migráció terén a program elsődleges feladatként kezeli a Migrációs Paktum végrehajtását, amelyet a bizottság minden rendelkezésre álló eszközzel támogat, beleértve az uniós forrásokat is. Emellett az uniós migrációkezelési stratégia kidolgozására is utal, amely egy előremutató víziót vázol fel a jövőbeni kihívások kezelésére. A program kiemeli, hogy

Új elem, hogy bár szűkszavúan, de említést tesz a migráció kezelésének „új” módozatairól, amelyeket a bizottság kész megvizsgálni. Az már viszont egyáltalán nem új keletű, hogy hangsúlyozza az embercsempészet elleni szigorúbb fellépést, ami elsősorban az Europol megerősítését takarja, valamint az alapjogok védelmét és a legális migrációs csatornák megerősítését.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

(Borítókép:  Ursula Von Der Leyen 2024. július 18-án Strasbourgban. Fotó: Johannes Simon / Getty Images)