Ázsia szokatlan partnersége a Vatikánnal

Ferenc pápa Ázsiába látogatott, és a következő napokban több országba is elutazik. Az út egyik motivációja, hogy egy pápai zarándoklat mozgósítja a híveket, erősítve az egyház helyi jelenlétét. Ferenc pápának erős testvéri kapcsolatai is vannak az ottani katolikusokhoz. A befogadás iránti elkötelezettségének részeként az egyház történetében először nevezett ki bíborosokat Pápua Új-Guineából, Kelet-Timorból és Szingapúrból. De a vallási dimenzión kívül Ferenc pápa abszolút uralkodóként a Vatikánvárosi Állam államfője is, ahol az egyház irányító szervezete, a Szentszék székel. A Szentszék 184 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot, és állandó megfigyelő státusszal rendelkezik az ENSZ-ben, így az egyházfő mindig diplomata is.

A pápai utakat leginkább tehát e két szerepkör, a spirituális és a diplomáciai kölcsönhatása teszi izgalmassá. De mely kölcsönhatások és pápai prioritások mozgatják az ázsiai körutat?

Indonézia: Katolikus–muszlim kapcsolatok

A muszlim világgal, különösen a szunnita iszlámmal való kapcsolatok javítása Ferenc számára kezdettől fogva prioritás volt. A világ legnépesebb muszlim nemzetének, Indonéziának a meglátogatása jól példázza ezt a célt. Mindez egyúttal része Ferenc „találkozás diplomáciájának”, amelyet a párbeszéd és a tisztelet gesztusai jellemeznek, és amely Indonéziában is látható lesz. A pápa többek között részt vesz egy vallásközi találkozón a jakartai Istiqlal-mecsetben, Délkelet-Ázsia legnagyobb mecsetében. Sőt várhatóan meglátogatja a mecsetet a szemközti Nagyboldogasszony katolikus katedrálissal összekötő Barátság alagutat, amely az egészséges vallási együttélést szimbolizálja a mintegy 8,6 millió római katolikus hívővel bíró országban.

Pápua Új-Guinea: Éghajlatváltozás

A pápua új-guineai katolikus egyház „erős és multikulturális” egyházként tűnik ki, ami körülbelül 3,5 millió hívet számlál. Ferenc környezetvédelmi üzenetet visz majd, mert az ország rendkívül sebezhető a klímaváltozással szemben. Mivel Ferenc összekapcsolja a klímaváltozást, a vállalati erőforráskitermelést, a szegénységet és a nyugati közömbösséget a környezeti romlás fejlődő országokra gyakorolt aránytalan hatásával, az ezekre a kérdésekre fordított figyelmét néha politikailag baloldaliként értelmezik. Mivel azonban kritikáját az isteni teremtés iránti aggodalomból vezeti le, annak nemcsak diplomáciai, hanem spirituális dimenziója is van.

Kelet-Timor: Béke és megbékélés

A 21. században létrejött első új független országban, Kelet-Timorban a legmagasabb a katolikusok társadalmi aránya (98,3 százalék) a világon. Az egyház növekedése ott viszonylag új keletű, alapvetően az 1975–1999 közötti indonéz katonai megszállás alatt végzett védelem- és támogatásnyújtó, valamint a nemzeti önazonosságot erőszakmentesen erősítő tevékenységéhez kapcsolódik. Ferenc pápa ennélfogva a megbékélést hirdeti egy olyan országban, amely élő bizonyíték a politika sikerére.

Szingapúr: Multipolaritás

Mivel Délkelet-Ázsia egyetlen etnikailag kínai többségű államáról van szó, azt várhatnánk, hogy Ferenc Peking odafigyelése tudatában szólítja meg Szingapúr lakosságát. A pápa egy nemrégiben adott interjúban megismételte őszinte vágyát, hogy ellátogasson Kínába, amellyel a Szentszéknek jelenleg nincsenek diplomáciai kapcsolatai. Valójában Ferenc Szingapúrnak a vallásközi párbeszéd iránti elkötelezettségét és az elszántságát csodálja, hogy független maradjon a kortárs geopolitikai rivalizálástól. A pápa az ideális nemzetközi rendről alkotott képe olyan poliéder – néha focilabdának nevezi –, amelyben a nemzeti különbségek erősítik az egységet, anélkül, hogy egyetlen állam dominálna.

Fiatal papnövendékként Bergoglio misszionárius szeretett volna lenni. Kérvényezte vallási rendjénél, a Jézus Társaságánál, hogy Japánban kapjon állást, de egészségügyi problémái miatt elutasították a megbízatást. A mai napig azt szorgalmazza, hogy az egyház legyen kevésbé intézményes és befelé forduló, inkább a társadalom perifériáira orientálódjon. Ázsiai körútján mind a négy ország aktív partnere a Vatikánnak, ami érdemi fogadókészséget jelez az első olyan pápa iránt, aki a Globális Dél szemléletével rendelkezik.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.

(Borítókép: Ferenc pápa Indonéziában 2024. szeptember 3-án. Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters)